Gyengén teljesített az ipar
HírekTavaly az ipari termelés volumene 3,2 százalékkal csökkent éves összehasonlításban. A visszaesés fő oka a visszafogott külső kereslet. Régiós összehasonlításban is gyenge évet zárt az ipar, ami lehúzta a tavalyi GDP-t.
Tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 1,0%-kal mérséklődött – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,9%-kal nagyobb volt éves összehasonlításban. Az egész évet nézve 3,2 százalékkal esett vissza az ipar teljesítménye, amely 2022 óta komoly gondokkal küszködik.
Különösen aggasztó fejlemény, hogy Magyarország akkumulátoripara gyengén teljesít, annak ellenére, hogy a kormány az országot Európa egyik legfontosabb elektromos jármű-központjaként pozícionálja.
Magyarország teljesítménye jelentősen elmaradt az EU-tagállamokétól és a 2021-es hazai ipari szinthez képest is jóval alacsonyabb szinten áll, miközben a német ipar teljesítménye sem fényes, tavaly éves alapon 0,6 százalékkal mérséklődött.
A gyenge teljesítmény oka a kereslet, így az értékesítés visszaesése, a külföldi megrendelések visszafogottsága, a belföldi megrendelésállomány visszaesése.
Az elemzők továbbra is óvatosak a rövid távú kilátásokkal kapcsolatban, mert az üzleti hangulat továbbra sem optimista, és nem látható fordulat a megrendeléseknél.
Az új autóipari beruházások azonban idén már termőre fordulhatnak, a tartós ipari növekedés idén elkezdődhet az exportpiacok javulásával és az új termelési kapacitások támogatásával.
Decemberben az ipar teljesítménye kedvezően alakult – és ezt a mondatot az ágazat kapcsán az elmúlt időszakban ritkán írhattuk le
– foglalta össze a ma megjelent adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az ágazat teljesítménye havi alapon 0,9 százalékkal bővült (itt a növekedés ténye a gyenge bázis után nem meglepő), míg éves összevetésben a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal növekedett. A megszokottnál kedvezőbb éves alapú bővülésben szerepet játszik egyrészt, hogy a bázisidőszaki adat nem volt annyira erős – bár kiemelkedően gyenge sem. Másrészt a termékkülkereskedelmi adatból már számítani lehetett arra, hogy a mostani adat kedvező lesz. Egy fecske persze nem csinál nyarat – pláne télen: bár az ágazat termelésének csökkenő trendje megtört, még mindig a 2021-es szint alatt vagyunk 7,7 százalékkal és persze egy adat nem feltétlenül jelent trendfordulót. Regős Gábor kiemelte, hogy
a német adat sem kedvező, havi szinten 1,9, míg éves összevetésben 0,6 százalékos csökkenést mutat.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy egy decemberi adatról van szó. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem az ipar legfontosabb hónapjáról beszélünk, a többi hónapnál ilyenkor természetes módon az ünnepekhez köthető leállások miatt több mint 10 százalékkal kisebb a termelés. Ez azt is jelenti, hogy a cégek ilyenkor téli szünetre mennek, amelynek hosszát persze meghatározza a kereslet alakulása. Ebből a szempontból viszont jó hír lehet a kedvezőbb decemberi adat, hiszen azt jelenti, hogy a cégeknek nem kellett olyan hosszú szünetet tartani, jobban volt keresletük, így januárban sem kell annyira hosszú pihenőt tartani – itt viszont majd a Mercedes egy műszakos munkarendre állása okozhat majd gyengébb adatot.
A KSH az egyes ágazatok közül többet is kiemelt, mint amiben kisebb vagy nagyobb mértékben bővült a forgalom: az előbbi kategóriába tartozik az élelmiszeripar (párhuzamosan a kismértékben bővülő élelmiszerfogyasztással) és a járműgyártás, míg utóbbiba a hagyományosan jól teljesítő számítógépgyártás és az akkumulátorgyártás.
Most tehát pozitív hírek érkeztek a két egyébként jellemzően szenvedő húzóágazat, a járműgyártás és az akkumulátorgyártás felől. Kérdés persze, hogy ez most egyszeri kiugrás vagy egyébként tud valamit javulni a két, európai szintű problémákkal küzdő ágazat helyzete – alapvetően nem vagyok annyira optimista és ezen két ágazatnak kulcsszerepe lesz abban, hogy az idén tud-e bővülni az ipar termelése – az új gyárak miatt ennek természetesnek kell lennie, ám mégsem magától értetődő – írta a közgazdász.
