A Bundeswehr súlyos szállítási gondokkal küzd, miközben Németország kulcsszerepet vállalna a NATO keleti szárnyának logisztikai kiszolgálásában – a hidak, dízelmozdonyok és tehervagonok viszont hiányoznak. A pénzforrások megnyílása és a nagyvállalatok bevonása segíthet, viszont kérdés, ki fogja kezelni a harckocsikat, vezetni a vadászgépeket, és mire lesz elég a haderő megerősítésére szánt 600 milliárd euró.
Sokszor írtunk már arról, hogy rossz bőrben van a német hadsereg, ám ami most történik, az valóban korszakhatárt jelez. A Bundestag döntése alapján olyan törvény született, amely lényegében megnyitja a pénzcsapokat a hadsereg előtt – és ez messze nem csak könyveléstechnikai bravúr: úgy tűnik, csakugyan elkezdődik egy ütőképes, elrettentő erőt képviselő Bundeswehr felépítése.Friedrich Merz, jövendő kancellár most történelmi esélyt kapott. Az új jogszabály akár 500 milliárd euró hitel felvételét is lehetővé teszi infrastrukturális célokra, de ami még fontosabb: a védelmi kiadásokat mentesíti a szigorú német adósságfék alól. És ne feledjük: ehhez hozzáadódik a már meglévő, Olaf Scholz által 2022-ben bejelentett 100 milliárd eurós alap. A két forrás együttesen soha nem látott pénzügyi hátteret biztosít a német hadsereg fejlesztésére.Ez a lépés egybevág a geopolitikai realitásokkal: a transzatlanti viszony egyre kiszámíthatatlanabb, az amerikai biztonsági garancia már nem a régi. Berlinnek nincs más választása, mint hogy saját kezébe vegye a sorsát – és ezzel részben Európa védelmében is markánsabb szerepet vállaljon.
Hogy ez valóban egy új német katonai reneszánsz kezdete lesz-e, azt még nem tudni, ugyanis annyira elhanyagolt állapotban van a Bundeswehr, hogy még ilyen horribilis keretből is meglehet, csak ráncfelvarrásra futja majd.
Civil cégek segítsége kell a logisztikához
A Handelsblatt információi szerint a Bundeswehr bizalmas tárgyalásokat folytat több jelentős civil nagyvállalattal – köztük a Deutsche Bahn-nal, a Lufthansa-val és a Rheinmetall-lal. A katonaság főként logisztikai kapacitásra tart igényt: csapatok, lőszer és haditechnikai eszközök gyors mozgatására.
Németország 2023-as Nemzetbiztonsági Stratégiája az országot „logisztikai csomópontként” határozta meg. A Bundeswehr Műveleti Parancsnoksága ugyanakkor úgy nyilatkozott, „a német haderő a válságövezeteken kívüli katonai szállításokat szinte kizárólag a civil kereskedelmi szolgáltatókra bízza.” A tenger- és légi szállítás esetén – különösen a túlméretes és túlsúlyos hadianyag tekintetében – ez az arány 100 százalékos. De még válsághelyzetekben is jelentős a civil szektor logisztikai szerepe.
A lap szerint a tárgyalások egyik újdonsága, hogy iparági információk szerint a Lufthansa pilótaképzője vehetné át a vadászpilóták alapképzését. A Lufthansa Aviation Training (LAT) adná ki a pilótajogosítványokat, míg a Bundeswehr a típusminősítést (type rating) és a harci repülők katonai képzését végezné.
Nicole Schilling altábornagy január végén adott interjújában világossá tette: „Konfliktus esetén Németországnak teljesítenie kell csomóponti szerepét, és biztosítania kell a NATO-csapatok keleti frontra történő átvonulását és ellátását.”
Jannik Hartmann, a Német Külkapcsolatok Tanácsának (DGAP) elemzője szerint: „2025-től Németországnak képesnek kell lennie 30 000 katona, valamint 85 hajó és harci repülőgép bevetésére a szövetségi műveletek első 30 napján belül.” Ehhez azonban a Bundeswehr önmagában kevés
- írja a Handelsblatt.
A mozgósításhoz infrastruktúra is kellene
Ahhoz, hogy Németország NATO-logisztikai központtá váljon, hatalmas infrastrukturális beruházások szükségesek – ez már a hidaknál elkezdődik. A hidegháború után megszűntek a harckocsik súlyhatárát jelző táblák, így a szállítmányozók kizárólag online információkra támaszkodhatnak. Ráadásul sofőrhiány is nehezíti a hadsereg logisztikáját.
A 33 000 kilométeres német vasúthálózat is előtérbe került a katonai tervezésben. Katonai szakértők ugyanakkor kételkednek a szükséges kapacitás meglétében. Bár a Bundeswehrnek elvileg van saját vasúti szállítási kapacitása, „a tervezés és a kivitelezés a valóságban teljes egészében a DB Cargo feladata” – mondta a Handelsblattnak egy névtelenséget kérő magas rangú tiszt.
A Railfreight iparági lapnak Ben Hodges tábornok, az amerikai erők egykori európai parancsnoka elmondta: a DB Cargo jelenleg a szükséges kocsik kevesebb mint egynegyedét tudná biztosítani egy vészhelyzet esetén. Míg korábban egy dandár mozgósítása is elég volt, az új NATO-stratégia egyidejűleg több egység áthelyezését írja elő.
A vasút katonai használata békeidőben is prioritást élvezhet a Bundeswehr szerint a Honvédelmi Szállítási Rendelet alapján. Ennek ellenére a probléma fennáll: támadás esetén a DB-nek sokkal több dízelmozdonyra lenne szüksége, mint amennyi jelenleg rendelkezésre áll.
Hiányzik a tengeri szállítási kapacitás
A német haditengerészet több alkalommal is próbálkozott saját szállítóhajók fejlesztésével, például a Taktische Konzept Mehrzweckschiff és az Einsatz Truppenunterstützungsschiff projektek keretében.
Ezek a tervek azonban rendszerint költségvetési megszorítások miatt meghiúsultak. A Handelsblatt cikke arra is rámutat, hogy a német haditengerészet nem rendelkezik elegendő saját szállítóhajóval, különösen a nehézfegyverzet és a járművek tengeri mozgatásához. Ez a hiányosság különösen aggasztó a NATO keleti szárnyának megerősítése és a gyors reagálóképesség biztosítása szempontjából.
A szállítási kapacitáshiány kezelésére Németország és Dánia közösen indította el az ARK-projektet. Ennek keretében a Bundeswehr és a dán hadsereg szerződést kötött a dán Det Forenede Dampskibs-Selskab nevű magánvállalattal, amely RoRo (Roll-on/Roll-off) típusú hajókat biztosít a katonai szállításokhoz. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Bundeswehr előre lefoglaljon bizonyos szállítási kapacitásokat, ami békeidőben működőképes lehet, de erősen kérdéses, hogy háborús helyzetben is hatékony lenne.
A pénz nem elég, ember is kellene
Miközben Németország irdatlan összegeket készül haderőfejlesztésre és védelmi infrastruktúra kiépítésére fordítani, egy alapvető kérdésre a világ minden pénze sem adhat választ: ki fogja kezelni a fegyvereket, vezetni a harckocsikat és védeni a hazát? Egy friss közvélemény-kutatás lesújtó képet fest a német lakosság hadrafoghatóságáról.
A válaszadók 60 százaléka semmilyen körülmények között nem vállalna katonai szolgálatot, még akkor sem, ha Németországot közvetlen támadás érné. A nők körében ez az arány még magasabb – eléri a 73 százalékot.
A kutatásból az is kiderül, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében is csökkent a védekezési hajlandóság. A társadalmi közöny közvetlen hatással van a Bundeswehrre: a hadseregből közel 20 ezer katona hiányzik. A fiatalok körében csökken az érdeklődés a katonai pálya iránt, ennek következtében az állomány átlagéletkora is emelkedett – 2019 óta 32-ről 34 évre nőtt. A Bundeswehrre is igaz tehát a mondás: innen szép nyerni.
