A Bölcs Vár ikonikus épülete nyerte el Budapest Építészeti Nívódíját

Olyan alkotások, épületek pályázhattak a díjra, amelyek Budapest közigazgatási területén találhatók, és a főváros építészeti arculatát vagy egy adott városrész, kerület megjelenését, kihasználtságát és annak miliőjét hivatottak javítani. A Budapest Építészeti Nívódíj deklarált küldetése, hogy az építészeti és környezeti kultúra fejlődését elősegítő, megújító és a hagyományos értékeket megőrző építményeket ismerjenek el.

A verseny rangját jól szemlélteti, hogy

a Bölcs Vár a fődíjat olyan parádés építészeti alkotások előtt szerezte meg, mint az újpesti piac, vásárcsarnok és rendezvénytér komplex megújítása, a MOME campusfejlesztése, a Magyar Telekom és a T-Systems Hungary közös irodaháza, a Nexon momumentális hatású, Váci úti irodaépülete, vagy a Láng Művelődési Központ példaértékű rekonstrukciója.

Az egykori budai városháza komplett műemléki felújításának, udvarai lefedésének és tetőtér-beépítésének engedélyezési és kiviteli terveit 2015-ben készítette el a vezető tervező Szabó Levente építész és csapata, a generálkivitelező Hetedik Műterem Kft. A páratlan történeti értékű épület megújításának célja kettős volt: egyrészt az alapvetően barokk, de jelentős középkori reneszánsz részeket is tartalmazó, számtalan építési perióduson átesett, és azok izgalmas szerkezeti és térbeli lenyomatait őrző épület teljes rekonstrukciója, másrészt a mai igényekhez méltó revitalizációja, vagyis egy új, ízig-vérig XXI. századi környezet megteremtése, az értékteremtés és az értékmegőrzés szellemében.

A Szabó Levente és társai (Alkér Katalin, Bartha András, Biri Balázs, Terbe Rita, Tolnai Zsolt építészek és belsőépítészek) a munka során elsősorban a barokk időszakban kialakult állapotból indultak ki, és minden ettől eltérő időszakot ehhez igazítva, helyenként új kontextusba helyezve mutattak be. A kortárs kiegészítések nem tolakodók, viszont egyértelműsítik a friss beavatkozások területeit. A technika szinte észrevétlenül van jelen a házban, ami ilyen régi épület esetén már önmagában is egy komoly kihívás. A belsőépítészek munkáját dícsérik, hogy a bútorok is konzekvensen, letisztult formában jelennek meg, több esetben rejtenek az épület működéséért felelős műszaki elemeket.

A tervezők a pályázatban külön is kiemelték, hogy

“… az épület megújulása fontos üzenetet hordoz: így is lehet. Igényesen, minden részletre kitérően, időtálló anyagokkal. Mindemellett a fő mondanivaló, hogy a történelem, így az építészettörténet sem áll meg, ezért egyrészt kötelességünk, hogy feltárjuk és megértsük a meglévő emlékeket, másrészt új funkció esetén azonban jogunk van az épített anyagokat újraértelmezni, a különböző korok lenyomatait rendszerezni, hogy továbbra is egységes egészként, és ne véletlenszerű idézetként jelenjenek meg.”

A benyújtott anyagokat egy szakmai zsűri bírálta el, egy előzsűrizési és egy bizottsági ülés keretében. Az első fázisban a bírálók 11 pályaművet választottak ki, amelyeket helyszíni bejárás során is megtekintettek és „kipróbáltak”. Később a bizottsági ülésen választották ki a 8 legjobbnak ítélt pályamunkát.

A benyújtott pályaművekből a FUGA Budapesti Építészeti Központ egy látványos kiállítást is készített, amelyet 2019. november 30-ig tudnak megtekinteni az érdeklődők.