A táplálkozási divat teljesen átalakította étkezésünket

Napjaink szuperélelmiszerei az Instagramnak és a külföldi kajavideóknak köszönhetően válnak egyre felkapottabbá a nyugati világban is. Persze önmagában ebben semmi kivetnivaló nincs, végre olyan élelmiszerek lettek népszerűek, amelyeket a táplálkozási tanácsadók is ajánlanak, és hozzájárulnak az egészségesebb életmódhoz – derül ki a BBC híradásából.

Ilyen "sztár" az avokádó, amely már évezredek óta terem, mégis csak néhány éve jelent meg krém formájában a nyugati fogyasztók pirítósán,

így a nagyvárosi gasztrotrendek egyik legdivatosabb étel-alapanyaga lett. De maga a gyümölcs is finom, egészséges és tele van telítetlen zsírsavakkal, ami segít a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Nagy-Britanniában már akkora a gyümölcs kultusza, hogy a Virgin Trains vasúttársaság az egyik kampányában azoknak a 26 és 30 év közötti fiataloknak adott kedvezményt a vasúti jegy árából, akik avokádóval a kezükben várakoztak a vasútállomáson.

Az avokádó a milleniumi generáció (az 1990-től 2005-ig születettek) jóvoltából vált igazán népszerűvé. Angliában néhány év alatt 21 százalékkal nőtt az avokádóimport, s miután ezt a gyümölcsöt fel kell vágni, és nagyméretű mag található a közepén, az ebből eredő sérüléseket már egyenesen "avokádókéznek" nevezték el az ottani orvosok. A jelenségre jellemző, hogy Tim Gurner, egy luxusingatlanokkal foglalkozó ausztrál milliárdos nemrégiben kijelentette:

ha a fiatalok nem vennének avokádókrémet, lenne pénzük saját lakásra.

Valóban, idehaza is húzós az ára, kilónként 4-5 ezer forintba kerülhet a guacamole, vagyis a darabos avokádókrém. A gyümölcs maga már megfizethetőbb, darabja 350-400 forint.

Az avokádókultusz másik hátulütője, hogy a termelés sok esetben nem tudja tartani a lépést a hirtelen felívelő kereslettel. Ráadásul az ültetvények fenntartása káros környezeti hatásokkal jár:

Mexikóban az erdők 30-40 százalékát kifejezetten az avokádótermesztés miatt irtották ki, hogy a felkapott élelmiszerrel ellássák a nyugati világot. 

A mexikói csodagyümölcshöz hasonló üstökösszerű karriert futott be még a chia mag és az acai bogyó, amelyek korábban csak a fejlődő világban voltak ismertek. De ilyen a Peru hegyeiben termő Maca gyökér is, amelynek előnyei szintén köztudottak voltak a helyiek körében, de csak mostanában vált népszerű táplálékkiegészítővé.

A zöldségek között a kale, vagyis a fodros kel a király:

persze valóban nagyon egészséges, és mindenféle diétának szerves része. Sokan teljesen rá vannak kattanva: ezt eszik reggelire, vacsorára, sőt „kale” feliratú pólókat hordanak. Az Egyesült Államokban 2007 és 2012 között megduplázódott a kelkáposzta-termeléssel foglalkozó farmok száma.

Ugyanakkor a táplálkozási szakértők arra figyelmeztetnek:

egyik szuperélelmiszer sem csodaszer, nem szabad egyoldalúan csak ezeket preferálni,

hanem szerényebb társaikat, így salátát, spenótot, brokkolit vagy répát is kell fogyasztani. Valószínűleg az is közrejátszik ebben a furcsa új trendben, hogy könnyebb egy egzotikusnak tűnő terméket szuperélelmiszerként eladni, mint általában a zöldséget és a gyümölcsöt. A reklámköltések is ezt tükrözik, Nagy-Britanniában az élelmiszer-hirdetések mindössze 2,5 százaléka foglalkozik a zöldségek vagy gyümölcsök népszerűsítésével.