Egy évvel a robbanás után sincs felelőse a bejrúti robbanásnak, teljes a káosz az országban
HírekMég mindig nincs felelőse az egy évvel ezelőtti bejrúti robbanásnak. A lakosság tüntetésekkel emlékezett a robbanás áldozataira, a gazdaságban az utóbbi száz év legmélyebb válsága zajlik.
Még mindig nincs felelőse az egy évvel ezelőtti bejrúti kikötőben történt robbanásnak, amely több mint 200 ember életét követelte, több ezren megsérültek, és az amúgy is a csőd szélén álló ország politikailag és gazdaságilag kormányozhatatlanná vált.
A bejrúti lakosság tüntetésekkel emlékezett a Libanontól 250 km-re fekvő Cipruson és érezhető robbanás áldozataira, és a felelősök megnevezését követelték.
Még mindig nem jutott előrébb a nyomozás, továbbra sem tudni, hogy a felrobbant 552 tonna ammónium-nitrátot ki és milyen megbízásból tárolta a kikötőben. A Reuters által közölt FBI jelentés szerint eredetileg összesen 2754 tonna anyag érkezett a Bejrútba, ennek egy része robbant fel.
Az évfordulón az ügyben megszólaltak helyi keresztény vallási vezetők (Bejrút keresztény részét érte a legnagyobb kár) és Emmanuel Macron francia elnök is, aki szerint a politikai vezetők tartoznak az igazsággal a lakosságnak.
Libanon megsegítésére eddig 370 millió dollár gyűlt össze a franciák által szervezett úgynevezett donor-konferencián, ahol reformokat sürgettek a teljes káoszba süllyedt ország vezetőitől.
Macron történelmi és erkölcsi hibának nevezte, hogy a politikai vezetők halogatják a szükséges átalakítások elkezdését.
Hassan Diab kormányfő a robbanás után úgy fogalmazott, hogy a lelkiismerete tiszta, de végül lemondott. A politikai káoszban azonban ma sincs stabil kormánya az országnak, Diab ügyvezetőként posztján maradt. Michel Aoun elnök szerint ő még idejében figyelmeztetett a veszélyre, és hajlandó tanúskodni egy független vizsgálatban.
Az évforduló és a segélyek kapcsán Ferenc pápa azt kérte a segélyező államoktól, hogy segítsék Libanont a "feltámadás útján". Mint mondta, szeretne ellátogatni az országba, ahol "sokan már az élet illúzióját is elvesztették".
Az országban 150 százalék feletti a pénzromlás üteme, melynek egy része az olajárak emelkedéséből fakad, sok helyen üzemanyag és gyógyszerhiány lépett fel.
Az utóbbi két évben nagyot zuhant a GDP, gyakorlatilag eltűnt a kibocsátás negyede, a lakosság közel fele pedig a szegénységi küszöb alá került - derül ki a Világbank által nemrég közzéadott országelemzéséből.
A Világbank a következő mutatókra hívta fel a figyelmet:
- Tavaly a GDP 20 százalékkal csökkenhetett, (2019-ben 7 százalékos volt a recesszió), és idén 9,5 százalékos visszaesés várható.
- A 2018-as 55 milliárd dollárról tavaly 33 milliárd dollárra csökkent a bruttó hazai termék.
- 130 százalékkal értékelődött le a nemzeti fizetőeszköz egyetlen év leforgása alatt.
- az államadósság a GDP 175 százaléka fölé emelkedett
- Az ország külkereskedelmi mérlege 55 %-os mínuszba került.
- A lakosság 40 százalékának komoly gondot jelent az ivóvízhez és az alapvető élelmiszerekhez jutás.
- Egyharmaduk nem jut egészségügyi szolgáltatáshoz.
- Az egy főre jutó GDP egy év alatt 40 százalékot zuhant.
- A turizmus 70 százalékkal csökkent, az építőipar 40 százalékot esett egy év alatt.
- A libanoni font 2019 óta 84 százalékot vesztett értékéből, ezzel párhuzamosan csökkentek a jegybank devizatartalékai, a bankoknál készpénzkivételi plafont vezettek be.
- Ezért komoly bankválság is fenyeget, mert az emberek jelentős része már kivette a bankokból a betéteket, így a készpénzállomány kétszeresére emelkedett.
Az országban továbbra is tartós politikai válság van: egy év alatt három kormányalakítási kísérlet sem járt eredménnyel. A közel 7 millió lakosra jutó 2 millió menekült sorsa rendezetlen, ellátásuk nem finanszírozott.
