Egy évvel a robbanás után sincs felelőse a bejrúti robbanásnak, teljes a káosz az országban

Még mindig nincs felelőse az egy évvel ezelőtti bejrúti kikötőben történt robbanásnak, amely több mint 200 ember életét követelte, több ezren megsérültek, és az amúgy is a csőd szélén álló ország politikailag és gazdaságilag kormányozhatatlanná vált.

A bejrúti lakosság tüntetésekkel emlékezett a Libanontól 250 km-re fekvő Cipruson és érezhető robbanás áldozataira, és a felelősök megnevezését követelték.

Még mindig nem jutott előrébb a nyomozás, továbbra sem tudni, hogy a felrobbant 552 tonna ammónium-nitrátot ki és milyen megbízásból tárolta a kikötőben. A Reuters által közölt FBI jelentés szerint eredetileg összesen 2754 tonna anyag érkezett a Bejrútba, ennek egy része robbant fel.

Az évfordulón az ügyben megszólaltak helyi keresztény vallási vezetők (Bejrút keresztény részét érte a legnagyobb kár) és Emmanuel Macron francia elnök is, aki szerint a politikai vezetők tartoznak az igazsággal a lakosságnak.

Libanon megsegítésére eddig 370 millió dollár gyűlt össze a franciák által szervezett úgynevezett donor-konferencián, ahol reformokat sürgettek a teljes káoszba süllyedt ország vezetőitől.

Macron történelmi és erkölcsi hibának nevezte, hogy a politikai vezetők halogatják a szükséges átalakítások elkezdését.

Hassan Diab kormányfő a robbanás után úgy fogalmazott, hogy a lelkiismerete tiszta, de végül lemondott. A politikai káoszban azonban ma sincs stabil kormánya az országnak, Diab ügyvezetőként posztján maradt. Michel Aoun elnök szerint ő még idejében figyelmeztetett a veszélyre, és hajlandó tanúskodni egy független vizsgálatban.

Az évforduló és a segélyek kapcsán Ferenc pápa azt kérte a segélyező államoktól, hogy segítsék Libanont a "feltámadás útján". Mint mondta, szeretne ellátogatni az országba, ahol "sokan már az élet illúzióját is elvesztették".

Az országban 150 százalék feletti a pénzromlás üteme, melynek egy része az olajárak emelkedéséből fakad, sok helyen üzemanyag és gyógyszerhiány lépett fel.

Az utóbbi két évben nagyot zuhant a GDP, gyakorlatilag eltűnt a kibocsátás negyede, a lakosság közel fele pedig a szegénységi küszöb alá került - derül ki a Világbank által nemrég közzéadott országelemzéséből.

A Világbank a következő mutatókra hívta fel a figyelmet:

• Tavaly a GDP 20 százalékkal csökkenhetett, (2019-ben 7 százalékos volt a recesszió), és idén 9,5 százalékos visszaesés várható.
• A 2018-as 55 milliárd dollárról tavaly 33 milliárd dollárra csökkent a bruttó hazai termék.
• 130 százalékkal értékelődött le a nemzeti fizetőeszköz egyetlen év leforgása alatt.
• az államadósság a GDP 175 százaléka fölé emelkedett
• Az ország külkereskedelmi mérlege 55 %-os mínuszba került.
• A lakosság 40 százalékának komoly gondot jelent az ivóvízhez és az alapvető élelmiszerekhez jutás.
• Egyharmaduk nem jut egészségügyi szolgáltatáshoz.
• Az egy főre jutó GDP egy év alatt 40 százalékot zuhant.
• A turizmus 70 százalékkal csökkent, az építőipar 40 százalékot esett egy év alatt.
• A libanoni font 2019 óta 84 százalékot vesztett értékéből, ezzel párhuzamosan csökkentek a jegybank devizatartalékai, a bankoknál készpénzkivételi plafont vezettek be.
• Ezért komoly bankválság is fenyeget, mert az emberek jelentős része már kivette a bankokból a betéteket, így a készpénzállomány kétszeresére emelkedett.

Az országban továbbra is tartós politikai válság van: egy év alatt három kormányalakítási kísérlet sem járt eredménnyel. A közel 7 millió lakosra jutó 2 millió menekült sorsa rendezetlen, ellátásuk nem finanszírozott.