EU-prognózis: gyorsuló gazdasági növekedés, mérséklődő infláció, és emelkedő költségvetési hiány várható Magyarországon

A dokumentum szerint a GDP 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben pedig 2,1 százalékkal nőhet, amit elsősorban a belföldi kereslet és az export élénkülése támogat.

A jelentés szerint a fogyasztás továbbra is a növekedés fő hajtóereje marad, amit az erős bérnövekedés és a költségvetési intézkedések segítenek. Ugyanakkor 2027-ben a fogyasztás növekedése várhatóan mérséklődik a béremelkedések lassulása miatt.

A reál GDP 2025-ben 0,5 százalékkal nőtt az erős fogyasztásnak köszönhetően, miközben a beruházások csökkentek, az export pedig gyenge maradt a feldolgozóipar és az üzleti szolgáltatások kedvezőtlen teljesítménye miatt. A gazdaság 2026 első negyedévében negyedéves alapon 0,8 százalékkal bővült az ipari termelés növekedése és a szolgáltatások erős teljesítménye nyomán.

Az előrejelzésben a beruházások fokozatos helyreállására számítanak: 2027-ben 3,9 százalékos növekedést várnak, amit az állami beruházások, az építőipar élénkülése, az erős lakáskereslet és a javuló üzleti hangulat támogathat.

Az export növekedését az autóipari összeszerelő üzemek beindulása és a külső kereslet élénkülése segítheti. A magas energiaárak ugyanakkor ronthatják a cserearányokat, ezért a folyó fizetési mérleg a 2025-ös többletből 2026-ban 0,2 százalékos hiányba fordulhat, majd 2027-ben ismét többletet mutathat.

A bizottság szerint a kilátásokat veszélyezteti a beruházások és az export tartós gyengesége, a globális ellátási láncok zavarai és a versenyképesség romlása.

Kedvező fejlemény lenne ugyanakkor az uniós forrásokhoz való teljes hozzáférés helyreállítása, ami javíthatná a gazdasági és költségvetési kilátásokat.

Az infláció a 2025-ös 4,4 százalékról 3,2 százalékra csökkenhet 2026-ban, majd 2027-ben 3,1 százalékra. Az idén márciusban az infláció 2,1 százalékra csökkent, amit az élelmiszer-drágulás mérséklődése, a szolgáltatások visszafogott átárazása és az üzemanyagár-szabályozás segített, amely korlátozta a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő olajárak hatását. A jelentés szerint az erős belföldi keresletből és a gyors bérnövekedésből eredő inflációs nyomást részben ellensúlyozza a forint 2026-os, 7 százalékos felértékelődése.

A munkanélküliségi ráta 2025-ben 4,4 százalékra csökkent, és várhatóan stabil marad. A nominális bérek növekedését 2026-ban a minimálbér 11 százalékos emelése, a közszféra béremelései és a feszes munkaerőpiac támogatja.

A költségvetési hiány a GDP 4,7 százalékáról 2026-ban 6,2 százalékra nőhet az új, háztartásokat támogató intézkedések, a személyijövedelemadó-kedvezmények bővítése, a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, a lakhatási támogatások és a közszférában történt béremelések miatt.

A hiány 2027-ben is magas, 5,8 százalékos szinten maradhat. Az államadósság GDP-arányos mutatója a 2025-ös 74,6 százalékról 76,8 százalékra nőhet 2027-re.

Valdis Dombrovskis uniós biztos Brüsszelben, a prognózist ismertetve közölte,

az EU gazdasága továbbra is bővül, de lassabb ütemben, a fő kockázat a közel-keleti konfliktus időtartama és annak a globális energiapiacokra gyakorolt hatásai.

Az infláció emelkedését az energiaárak meredek emelkedése vezérli, a gazdasági aktivitás veszít lendületéből. A helyzet várhatóan 2027-ben kissé javul, ha az energiapiacokon uralkodó feszültségek enyhülnek. Az energiaárak emelkedése a háztartások számára magasabb számlákat, a vállalkozásoknak magasabb költségeket eredményez, ami számos iparág profitját csökkenti, az EU gazdaságából az energiaexportőr országokba irányítva át a jövedelmet. A fogyasztás várhatóan továbbra is a növekedés fő mozgatórugója marad. A gyengébb külső kereslet visszafogja az export növekedését.

Egyes finomított olajtermékek, a hélium és műtrágyák kínálati hiánya fokozódhat, ami dominóhatást válthat ki a globális termelési láncokra és az élelmiszerek megfizethetőségére. A védelem és az energetikai ágazatokba történő állami beruházások ellensúlyozhatják a magánszektorban várható gyengeségeket.

A jelentés szerint, miután az Európai Unió GDP-növekedése 2025-ben elérte az 1,5 százalékot, 2026-ban 1,1 százalékra lassul, majd 2027-ben várhatóan 1,4 százalékra nő. Az euróövezet GDP-je 2026-ban 0,9 százalékra, 2027-ben pedig 1,2 százalékra módosul a korábban jelzett 1,2, valamint a 1,4 százalékról.

Az EU-ban az infláció 2026-ban várhatóan eléri a 3,1 százalékot, majd 2027-ben ismét 2,4 százalékra csökken.

Az euróövezetben az infláció 3 százalék lesz 2026-ban és 2,3 százalék 2027-ben.

Az EU GDP-arányos adósságrátája várhatóan szintén 82,8 százalékról (2025) 84,2 százalékra (2026), illetve 85,3 százalékra (2027) emelkedik. Az euróövezetben ez az arány várhatóan 88,7 százalékról (2025) 90,2 százalékra (2026), illetve 91,2 százalékra (2027) módosul, ami a magasabb elsődleges hiányokat és az egyre kedvezőtlenebb kamatnövekedési különbséget tükrözi.

A jelentés szerint amíg 2025-ben a foglalkoztatottság 0,5 százalékkal nőtt, addig 2026-ban várhatóan 0,3 százalékra lassul, majd 2027-ben ismét 0,4 százalékra emelkedik.

A munkanélküliségi ráta hosszú távú csökkenése várhatóan véget ér, és 2027-ben 6 százalék körül stabilizálódik. A nominális bérek növekedése várhatóan továbbra is erős marad, mivel a bérek alkalmazkodnak a magasabb inflációhoz - közölték.

Az EU-ban az összesített államháztartási hiány várhatóan a GDP 3,1 százalékáról (2025) 3,6 százalékra (2027) nő, ami a visszafogott gazdasági aktivitást, a magasabb kamatkiadásokat, a magasabb energiaárak enyhítésére irányuló intézkedéseket, valamint a megnövekedett védelmi kiadásokat tükrözi - közölte előrejelzésében az uniós bizottság.