Lázár János: Kevesebb egyszereplős közbeszerzés lesz

Nem lehet majd egyajánlatos építési állami közbeszerzésen nyerni, a jövőben többkörös, árlejtéses, tárgyalásos versenyeztetés lesz. A cél, hogy a hazai vállalkozók jussanak munkához, és minél nagyobb arányban hazai alapanyagokból dolgozhassanak - mondta el Lázár János építési és közlekedési miniszter az állami építési és beruházási törvény elfogadása és augusztus elsejei életbe léptetése kapcsán tartott sajtótájékoztatón. 

Kiemelte, hogy eddig 5500 milliárd forint értékű állami beruházást kellett felfüggeszteni az elmúlt évben, ezek egy részének sorsa bizonytalan, de 3300 milliárd forint értékben vannak a "csőben" beruházások, amelyeket be kell fejezni.

A tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik jelenleg. Mint mondta, az építőipar szempontjából a jövő év még az ideinél is nehezebb lesz, mert kifutnak az előző uniós költségvetés utófinanszírozott forrásaival.

Idén jelentős visszaeséssel kalkulálnak, a megrendelés-állományban már májusban 35 százalék volt a csökkenés.

A tárcavezető kiemelte, hogy új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. A jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől - jegyezte meg.

A miniszter elmondta: az új jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, emellett célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság.

Patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kkv-kat kívánják bevonni az állami beruházásokba.Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani. Utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként.

Ehhez minden tárcának listát kell benyújtania tíz évre szóló fejlesztési javaslatairól. Hangsúlyozta: az a cél, hogy elsősorban magyar alapanyagból, magyar vállalkozók számára teremtsenek lehetőséget.

A változások között kiemelte: a korábbinál nagyobb verseny lesz a közbeszerzéseknél. A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz - ismertette.

Egy ajánlat, nem ajánlat

- hangsúlyozta.

Mint mondta, a jövőben nagyobb lesz a verseny az építési állami beruházásoknál, és a magyar versenyzőknél nem lesz elég, hogy magyarok, a minőségre is nagyon oda kell figyelni.

A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük.

Fontos változás még, hogy a közbeszerzési eljárások tárgyalásosan zajlanak majd, nemcsak az ár lesz döntő, hanem társadalmi szempontrendszert dolgoznak ki, amelyben környezeti szempontokat is érvényesítenek.

Létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) javaslatának megfelelően, többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével. A tanács feladata a részletszabályok kidolgozása lesz az egyes beruházásokra vonatkoztatva.

Bevezetik az építményinformációs modell (BIM) rendszert, ebben a digitalizált rendszerben kell mindent megtervezni, a megvalósítást rögzíteni. Költséginformációs rendszer is lesz, javulni fog a költségek nyomonkövetése.

Az Európai Bizottsággal is egyeztettek az új törvényről, azt megfelelőnek találta a testület

- jelezte Lázár János, aki hangsúlyozta: az Európai Bizottság négy biztosával is egyeztettek, a törvényről tájékoztatták a Bizottságot, nem jeleztek kifogást.

Lázár János építési és közlekedési miniszter és Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke sajtótájékoztatót tart az állami beruházások változásáról az Építési és Közlekedési Minisztériumban 2023. július 11-én. Augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben. MTI/Mónus Márton

Az önkormányzatokkal, fővárosi önkormányzattal is egyeztettek, a megvalósításban konzorciumi partner lesz a tárca az önkormányzati beruházásokban - sorolta.

Elkezdődött egyéb örökségvédelmi, és építésgazdasági jogszabályokat ötvöző, a magánszemélyeket, vállalkozásokat érintő építési törvény megalkotása, ahol a társadalmi egyeztetés újabb köre várható.

Aggasztónak nevezte az ágazat helyzetét, és úgy vélte, 2024-től még nehezebb lesz, mert a magán és az állami megrendelések csökkennek. Lesznek beruházások, de csak 2024 utolsó negyedévében és 2025-2026-ban fognak igazán felpörögni - mondta.

Kérdésre válaszolva az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban kiemelte:

senki nem akar akkumulátorgyár tövében lakni, ezért el kell választani az ipari és a lakóövezeteket.

Szintén kérdésre az Árpád-hídon történt baleset kapcsán kifejtette: itthon nem csak a gépjárműparkot, hanem a vezetési kultúrát is javítani kell, a KRESZ módosítása is napirendre kerülhet, bár a baleset során a szabályokat nem tartotta be a balesetért felelős vezető.

A HÉV felújításával kapcsolatban elmondta, hogy jó eséllyel az IKOP keretén belül lesz felújítva a pálya és a járműpark. A MÁV-val kapcsolatos problémákról kifejtette: új stratégiát alkotnak, mert "a jelenlegi járműparkkal ennyire képesek", ezért bocsánatot is kért.

Az építőanyagokról szólva kiemelte: eddig 70-80 százalékban külföldi alapanyagokat használtak a hazai építőipari vállalatok, ezt az arányt csökkenteni kell.

Koji László, az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) elnöke szerint újszerű együttműködés van a tárca és a szövetség között. A szakszövetség a teljes építőipari értéklánc érdekében lép fel megoldási javaslatokkal, a tárca pedig minden kérdésben nyitott, az egyeztetés folyamatos - mondta.

Koji László kiemelte: az építőipari megrendelések száma drasztikusan csökkent, ezáltal a szektorban dolgozók száma is csökken.

Mintegy 385 ezer embert foglalkoztatott az építőipar, 15 ezer fővel kevesebb fő volt hivatalosan állományban április végén, és 30-60 ezer fővel is kevesebben dolgoznak majd az építőiparban év végén.

Várhatóan sokan kimennek Nyugat-Európába dolgozni, ezért az a szám nem fog látszódni a munkanélküliségi adatokon.

Kevesebb szükség lesz külföldi munkaerőre, és a külföldiek foglalkoztatásának szigorú ellenőrzését kérte.