Matolcsy György: A világ egyik legszebb Pénzmúzeuma nyílt meg ma

A teljeskörűen felújított Pénzmúzeum megnyitó ünnepségén Matolcsy György jegybankelnök hangsúlyozta: a március 15-i forradalom és szabadságharc, a Pénzmúzeum megnyitása, illetve az idei Popovics Sándor-díj átadása egy olyan ünnep, amelyet a szabadság, a függetlenség és az önállóság köt össze.

Az 1848-49-es eseményekkel párhuzamot vonva elmondta: most is egy reformkorban élünk, a március 15-én kihirdetett 12 pont egyike ugyanis a független nemzeti bank létrehozatala volt. 

Az elmúlt 12 év "pénzügyi forradalmának" főbb állomásairól szólva kiemelte

• egy új és hatékony adórendszer létrehozását 2010-ben,
• az államháztartást rendbetételét,
• a svájci frankban eladósodott családok megmentését, a hitelek forintosítását, és
• a nemzeti aranytartalékok 30-szorosára növelését.

Beszédében kitért a Postapalota történetére, és az 1924-ben létrejött Magyar Nemzeti Bank első elnökére, Popovics Sándorra, aki stabilizálta az új Magyarország pénzügyeit. - A magyar jegybank évekkel a bécsi után alakult meg, enélkül nem lett volna sikeres az új magyar gazdasági rend, a 20-as évek pénzügyi stabilizációja - tette hozzá.

Az egykori Postapalota műemléki védettséget élvező felújított épületébe az MNB Felügyeleti Központja és a Magyar Pénzmúzeum költözik (Fotó: MTI)

A jegybank elnöke kiemelte a pénzügyi kultúra és tudatosság fontos szerepét: Szent-Györgyi Albertet idézve elmondta:

olyan lesz a jövő, mint a ma iskolája.

- A Pénzmúzeum a világ egyik legszebb épülete, amely nem csupán a múlt múzeuma, hanem a jövőé is. A tudásban gazdagodni kell, hogy később az anyagiakban is gyarapodni lehessen - fűzte hozzá.

Az MNB aranykészletéről - melynek témájával külön foglalkozik a múzeum - elmondta: az aranytartalékokat 94,5 tonnára emelte a jegybank. Kitért arra, hogy a második világháború idején a hazai arany- és devizakészletet védő Magyar Nemzeti Bank dolgozóinak köszönhetően egy pillanatra sem volt kétséges, hogy nem kerülhet idegen kézre a magyar tartalék.

Mint mondta, a jegybanki dolgozók az életüket is kockáztatták az ország aranytartalékának megőrzéséért.

- Mi egykoron nagyon gazdagok voltunk, Európa aranytermelésének kétharmadát adtuk. Azt szerettük volna, ha egyszer nyoma marad időben és térben annak, hogy gazdagok voltunk. Ha egyszer gazdagok, tehetősek, boldogok voltunk, akkor azok lehetünk újból - hangsúlyozta az MNB elnöke.

Bejelentette, hogy az idei Popovics Sándor-díjat Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, közgazdász kapta. 

- A szabadság, a függetlenség és az önállóság a gazdagság aranyfonalával fűződik össze - zárta beszédét Matolcsy György.

Magyar Levente beszédében megköszönte díjat, köszönetet mondott csapatának és külön kiemelte, hogy pályájának kezdetén milyen meghatározó szakmai támogatást kapott Matolcsy Györgytől, ami hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt 12 év során végül számos sikeres kormányzati projekt megvalósításában vehetett részt.

Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszédében kiemelte, hogy a magyar muzeológia szempontjából is jelentős mértföldkő a Pénzmúzeum megnyitása. Az elmúlt évek sikeres gazdaságpolitikájának eredménye, hogy Magyarországon már számos, a Pénzmúzeumhoz hasonló, kiemelkedő kulturális projekt megvalósulására van lehetőség.

A főigazgató köszönetét fejezte ki a Magyar Nemzeti Banknak, amiért az intézmény az elmúlt években jelentős mértékben hozzájárult a magyar művészeti gyűjtemények gyarapításához.

Fábián Gergely, a Pénzmúzeum vezetője megköszönte annak a több mint 100 vállalkozásnak és több száz kollégának a munkát, ami lehetővé tette az ország legújabb múzeumának megnyitását. Beszédében kiemelte, hogy egy modern múzeumnak 3 alapvető célt kell kitűznie maga elé: ismereteket kell szórakoztatva átadnia, insprirálnia kell, és egy olyan platformként kell szolgálnia, ami összekapcsolja a különböző területek ismeretanyagait.

Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány vezetője beszédében kiemelte, hogy a fiatalok oktatásának két alapvető helyszíne van: az iskola és a család. Előbbi esetében hangsúlyozta a pénzügyi edukáció növekvő fontosságát az oktatási intézményekben, utóbbinál pedig kiemelte, hogy ahhoz a Pénzmúzeum fog nyújtani egy teljesen új lehetőséget, ahol a család minden tagja közösen szórakozva mélyíthetik el tudásukat a pénzügyek világában.

Interaktív múzeum

A pénz történetét, valamint a pénzgazdálkodás működését és jövőjét bemutató, interaktív kiállítást a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal szerelték fel.

A 2400 négyzetméter alapterületű tárlatban több mint 200 kijelző és projektor, 54 egyedi installáció, több száz négyzetméter fizikai grafika és 133 kisfilm ismerteti meg a pénz világával valamennyi korosztályt, köztük hangsúlyosan a 12-18 éveseket - mondta el a csütörtöki sajtóbejáráson Fábián Gergely, a Pénzmúzeum ügyvezető igazgatója.

Fábián Gergely elmondása szerint a kiállítás a pénz öt alapvető - értékőrző, forgalmi, fizetési, világpénz és kincsképzési - funkcióját járja körül szórakoztatva.

A látogatók megismerkedhetnek a pénz kialakulásának okaival és formáival, kipróbálhatják, milyen lenne, ha nem lenne pénz, majd megtekinthetik az MNB érmegyűjteményének legbecsesebb darabjait Szent István Lancea regis dénárjától a papírpénzekig.

Több játék, UV kamra és installáció mutatja be a bankjegyek történetét és biztonsági elemeit, de a látogatók saját papírpénzt is tervezhetnek és nyomtathatnak.

Az érdeklődők kipróbálhatják, milyen bankárok lennének, banki csőpostán küldhetnek üzeneteket és megismerhetik az MNB történetét.

Tőzsdei szimulátor, világpénzfal és az internetes vásárlást szimuláló gép vezet be a világpénz és a világpiac működésébe, a kiállítás felvillantja azt is, milyen lehet a jövő pénze, majd a kincsképző funkcióra kitérve az anyagi mellett a szellemi javakat, a nagy magyar innovációkat és teljesítményeket is bemutatja.

Külön tárlat idézi fel az MNB 1945-ös aranyvonatának és az ország aranytartalékát megmentő, hősies jegybanki munkatársaknak a történetét.

Ennek a hőstettnek állít emléket Szőke Gábor Miklós Robogás című szobra is, amelyet a csütörtöki sajtóbejárás alkalmából adtak át a Sándy Gyula közben.

A szobrász elmondása szerint a 13 méter hosszú alkotás a mozdonyt mint a haladás szimbólumát jeleníti meg 13 tonnányi rozsdamentes acélból, amely több mint 7000 darab aranytömböt formáz.

Pénzmúzeum nemcsak régi pénzeket és a pénz történelmét mutatja be látványosan – a kiállítás által kínált élmény ennél sokkal átfogóbb és sokoldalúbb.

A látogatók egy gondosan felépített élményutat tesznek meg a pénz világa körül, melyet interaktív játékok és látványos vizuális bemutatók kísérnek végig.

A különböző eszközök, platformok, kiadványok és események mind egy közös mondanivaló és üzenet köré épülnek. A Pénzmúzeum így lesz egyszerre a pénzügyi témájú köznevelés hazai fellegvára és a nemzetközi múzeumi világ kiemelkedő tagja - olvasható a múzeum honlapján.