Történelmi mélyponton a Velencei-tó vízállása

Új történelmi rekordot döntött meg a Velencei-tó mai vízállása: mindössze 49 centimétert mértek Agárdnál - az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint.

Ha a forró, száraz nyár folyamán a vízszint 30 centiméter környékére süllyed, a tó több kisebb, sekély víztestre szakadhat szét.

A permanens és súlyosbodó vízhiány hátterében a 2020-as évek elhúzódó aszályai (különösen a 2022-es rendkívüli szárazság, valamint a legutóbbi téli és tavaszi csapadékhiány), az emelkedő átlaghőmérséklet miatti intenzív párolgás, és a korábbi évek kormányzati halogatása áll.

Bár ökológiai szempontból a sekély szikes tavak kiszáradása természetes folyamat is lehet, mivel a térség gazdasága erősen az idegenforgalomra épül, a tó kiszáradása társadalmilag nem elfogadható forgatókönyv.Gajdos László környezetvédelmi miniszter egyeztetéseket indított a civil szervezetekkel és polgármesterekkel. Külön Velencei-tó törvényt, a pátkai és zámolyi tározók rekonstrukcióját, valamint fenntartható vízpótlást ígéri.

A tározók rég húzódó felújítása önmagában nem oldja meg a vízhiányt, de a jövőbeli többletvíz megtartását segíti.Biztos és nagy mennyiségű vízutánpótlást hosszú távon csak a Duna adhatna, de az erre vonatkozó tervek még gyerekcipőben járnak, míg a tisztított szennyvíz bevezetése önmagában kevés a sokéves vízhiány pótlására.

Mint arról beszámoltunk, az Állami Számvevőszék tavaly kiadott „A Velencei-tó fenntartható vízpótlásának megteremtése érdekében tett intézkedések ellenőrzése” című részletes jelentésében felhívta a figyelmet, hogya tó vízháztartási problémája nem átmeneti jelenség, hanem tartós, rendszerszintű kihívás. A jelentés szerint a tó vízszintje 2017 és 2025 között minden évben a minimum szabályozási szint alá csökkent, 2020 nyarától pedig – rövid átmeneti időszaktól eltekintve – tartóssá vált a vízhiány - írja az ÁSZ.

A számvevőszéki ellenőrzés nem csupán a probléma fennállását rögzítette, hanem annak okait is feltárta. Rámutatott arra, hogy az 1970-es évekre kiépített vízpótló rendszer elemein nem történtek olyan jelentősebb állapotmegőrző vagy -javító beruházások, amelyek alkalmassá tették volna azokat eredeti funkciójuk maradéktalan betöltésére. Az ellenőrzés eredményei emellett arra is rávilágítottak, hogy a helyreállítási célú tervezésen túlmutató hosszú távú, a különböző környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokkal számoló megközelítés nem jelent meg a szakpolitikai döntés-előkészítésben, ami kockázatot hordoz a klímaváltozás egyre dinamikusabban jelentkező hatásai miatt - írja az ÁSZ.