Trump gázai terve: Senki nem fogadná be a palesztinokat, és nemzetközi jogot sért a javaslat

Szaúd-Arábia gyorsan és keményen reagált Donald Trump amerikai elnöknek a Gázai övezet „átvételére” tett ígéretére, és megismételte, hogy addig nem lesz megállapodás Izraellel, amíg a palesztinok nem kapnak saját független államot.

A palesztin állam létrehozása szilárd, megingathatatlan álláspont

- közölte a szaúdi külügyminisztérium szerdán az X-en közzétett közleményében.

Az ENSZ palesztin ügyekben eljáró különleges megbízottja, Francesca Albanese szerint Trump javaslata jogellenes, erkölcstelen és teljesen felelőtlen.

Az Egyesült Arab Emírségek kategorikusan elutasít minden olyan kísérletet, amely a palesztinok kiszorítására és „elidegeníthetetlen jogaik” megtagadására irányul - áll az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériumának közleményében.

A minisztérium szerint a regionális stabilitás csak a kétállami megoldáson keresztül érhető el, és fontos, hogy leállítsanak minden olyan telepítési tevékenységet, amely veszélyezteti ezt a stabilitást.

Annalene Baerbock német külügyminiszter kijelentette, hogy a gázai polgári lakosságot „nem szabad elűzni, és Gázát nem szabad tartósan elfoglalni vagy újra benépesíteni”, és hogy „egyértelmű, hogy Gáza, akárcsak Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem, a palesztinoké, és hogy ezek képezik egy jövőbeli palesztin állam alapját”.

A palesztinok kitelepítése után a „Közel-Kelet Riviéráját” hozná létre Gázában – jelentette be Donald Trump Benjamin Netanjahu washingtoni látogatása során. Az amerikai elnök elmondása szerint az Egyesült Államok:

• leszerelné a fegyvereket,
• aknamentesítene,
• majd eltakarítaná a romokat és rendezné a terepviszonyokat,
• ezzel együtt munkahelyeket és lakhatást biztosítana a térség lakosságának.

Az amerikai elnök részletesebb rendezési tervet a következő hetekben ígért. Az egyik legfontosabb kérdés nyilvánvalóan az: ki garantálja az övezet biztonságát?

Arra a kérdésre, hogy készek-e akár amerikai csapatokat küldeni Gázába, Donald Trump azt válaszolta: „Ha szükséges, megtesszük”.A másik égető kérdés, hogy ki állja a cechet? Az ENSZ Műholdközpontjának (UNOSAT) képei szerint a háború 15 hónapja során:

• a gázai építmények 69%-a megsemmisült vagy megrongálódott,
• az övezet úthálózatának pedig 68%-a sérült.

Az ENSZ szerint a kb. 42 millió tonna törmelék eltakarítása évekig tarthat és 1,2 milliárd dollárba kerülhet.Az amerikai elnök utalt arra, hogy a térség újjáépítéséhez a régió gazdag arab államai – például Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek – is hozzájárulhatnának.

A terv legfőbb akadálya mégis a nagyjából kétmillió gázai palesztin, aki az övezetben él. Bár Donald Trump állítja, hogy Jordánia és Egyiptom kész saját területén letelepíteni a Gázából távozókat, Kairó és Ammán eddig kategorikusan elutasította a felvetést.

Erre pedig minden okuk meg is van.

1948 és 1967-után Egyiptom és Jordánia is nagy számban fogadott be palesztin menekülteket, amelyre kis híján ráment az országuk. Jordániában a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) egy kvázi párhuzamos államot épített, ahonnan Izraelt támadhatta. A terrorszervezet olyannyira aláásta Husszein király vezetését, hogy kemény eszközökkel csaptak le a terrorszervezetre és utasítottak ki ezreket.

A híradások szerint II. Abdullah jordán király a napokban találkozhat Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, jövő héten pedig Washingtonba utazik.

Egyiptom pedig hiába ellenőrizte Gázát 1948 és 1967 között, a demográfiai és politikai instabilitástól tartva katonai igazgatás alatt tartotta az övezetet, nem biztosított a lakosság számára teljes jogokat.

Sem Kairónak, sem Ammánnak nem áll tehát érdekében magára vállalni kétmillió palesztin befogadásának gazdasági, továbbá a szélsőséges terroristákkal együtt járó biztonsági terhet. Gáza amerikai megszállása ráadásul egyet jelentene a nemzetközi közösség nagyrész által támogatott kétállami megoldás kudarcával.

A tervtől egyébként maguk a palesztin vezetők is elzárkóznak. A gázai öveztet uraló Hamász „nevetségesnek és abszurdnak”, Mahmúd Abbász palesztin elnök a nemzetközi jog megsértésének nevezte az ötletet. Az ENSZ palesztin képviselője, Rijád Manszúr leszögezte, hogy nem hagyják el az Gázát.

A hazánk, a mi hazánk. Úgy gondolom, hogy a vezetőknek és az embereknek tiszteletben kellene tartaniuk a palesztin nép kívánságát

– magyarázta.

Az Arab Barometer 2023-as, még az október 7-i terrortámadás előtt készített közvélemény-kutatása szerint a gázaiak harmada nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, elköltözne. A háború óta ez az arány minden bizonnyal tovább nőtt.

A Trump-adminisztráció több kulcsembere is leszögezte korábban: elfogadhatatlan számukra, hogy a háború után az Hamász Gáza ura maradjon. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint nem kérhetik Izraeltől, hogy olyan entitás mellett éljenek, akik célként tűzték ki a zsidó állam elpusztítását.A háború után a Hamász jelenlétével Gáza valóban csak egy terrorállamként működhet, amely rövid időn belül újabb Izrael-ellenes terrort, és újabb izraeli válaszcsapást eredményezne. Ezt a mindeddig megszokott körforgást akarta Trump kibillenteni.

A sajtótájékoztatón Trump jobbján állva Netanjahu üdvözölte, hogy az amerikai elnök a „megszokott kereteken kívül gondolkodik”, amelyre szerinte „érdemes odafigyelni”. Az izraeli miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az elnök pedig „ott folytatja, ahol legutóbbi elnöksége alatt abbahagyta”, utalva ezzel Donald Trump Izrael-barátságára is.

Ennek egyértelmű jele egyébként az is, hogy Netanjahu az első meghívott külföldi vezető a Fehér Házban Trump második hivatalba lépése óta.

A Trump ötletéhez hasonló, Gáza lakosságának kitelepítéséről szóló javaslatokat korábban a Netanjáhu kormánykoalíció jobbszárnya is megfogalmazott.Kérdés még, hogy a meglepően új javaslat milyen hatással lehet a folyamatban lévő tűzszünetet és a Gázában továbbra is fogvatartott 79 izraeli túszt illetően, akiket a Hamász egyfajta biztosítékként használt arra, hogy bebiztosítsa hatalmát a háború után is - írja Nagy Dávid.