A magyar építkezéseket is elérte az iráni háború - Drágul minden, ami az otthonteremtéshez kell

A Közel-Keleten kirobbant háború, a Hormuzi-szoros lezárása és a földgázpiac megrendülése gyorsan megnövelték a nyersanyagárakat. A Hormuzi-szoroson halad át a globális olajkereskedelem ötöde és a cseppfolyósított földgáz körülbelül húsz százaléka. Elemzők szerint már nem sok kell ahhoz, shogy a Brent olaj hordónkénti ára száz dollár fölött ragadjon.

Az energia drágulása pedig szinte késlekedés nélkül épül be a gyártási és szállítási költségekbe

- így végső soron az építőanyagok árába is.

A drágulás 10-25 százalékos is lehet

A magyar piacon már március közepétől érzékelhetővé vált az elmozdulás, mostanra pedig egyre világosabban kirajzolódott, hogy

az építőanyagoknál napirenden van a tíz és huszonöt százalék közötti áremelkedés.

A piaci jelzések alapján az energiahordozókra erősen ráépülő termékeknél öt és tizenöt százalék közötti drágulással számolnak a szereplők, a polisztirolalapú hőszigetelések esetében pedig akár tizenöt-húsz százalékos áremelés is reális forgatókönyv.

Ráadásul a költségsokk nem tűnik egyszeri, gyorsan kifulladó hatásnak.

Fontos látni, hogy ez a drágulás nem egyszerűen a gyártók profitéhségéből fakad, hanem egy hosszú és bonyolult gazdasági láncreakció végének számít. A közel-keleti háború miatt akadozó LNG-szállítások, a tankerek feltorlódása világszerte megemelte az olaj és a földgáz árát. A magyar építőipar számos alapvető terméke – a téglától és cseréptől kezdve a cementes elemeken és az acélon át az üvegig – olyan gyártási folyamatokon megy keresztül, amelyek rendkívül energiaigényesek.

Sok esetben a gyártási költségek harminc-negyven százalékát a földgáz és a villamos energia adja.

Márpedig az olaj drágulása közvetve az áramszámlákban is megjelenik, különösen egy olyan országban, ahol az áramtermelésben továbbra is fontos szerepe van a földgáznak.

A kőolaj drágulása legalább ennyire közvetlenül is eléri az építőanyagpiacot. A bitumenes szigetelőlemezek, a ragasztók, valamint a különféle műanyag alapú építőanyagok, például az EPS és az XPS hőszigetelések petrolkémiai alapanyagokból készülnek, vagyis szinte közvetlen kapcsolatban állnak a Brent ármozgásával. Emellett a logisztika is drágul.

A szállítási költségekben a gázolaj súlya meghatározó, a dízel ára pedig néhány hét alatt tizenöt-húsz százalékkal emelkedett. A fuvarozók erre már reagáltak is, öt-tíz százalékkal emelték fuvardíjaikat.

Ehhez jön még a tengeri szállításnál a biztosítási és háborús kockázati felár, amely végső soron nemcsak az energiahordozók, hanem a teljes importált termékkör árát is tovább növeli.

Százezrekben mérhető plusz teher

A magyar piac sebezhetőségét tovább mélyíti, hogy

a felhasznált építőanyagok hozzávetőleg fele importból érkezik.

A hazai gyártók is jelentős mennyiségben vásárolnak euróban elszámolt alapanyagokat, például acélt, adalékanyagokat vagy csomagolóanyagokat. A tégla- és cserépgyártás különösen nagy földgázigénnyel bír, hiszen az égetési folyamat rengeteg energiát emészt fel. A nagy gyártók már március végén tíz-tizenöt százalékos áremelést jeleztek, és azt is világossá tették, hogy a gáztőzsdei árrobbanás miatt további korrekciók sem zárhatók ki. Egy harminc centiméter vastag, falazáshoz használt Porotherm 30 N+F Klíma Profi tégla darabára jelenleg nagyjából 744 forint, az X-therm változaté pedig 811 forint körül mozog.

Egy tízszázalékos drágulás tehát téglánként hetvenöt-nyolcvan forintos többletet jelenthet, ami egy családi ház esetében már nagyon is érezhető plusz költség.

Hasonló a helyzet az acéltermékeknél is. A betonacél és más hengerelt acéláruk előállítása rendkívül energiaigényes kohászati folyamat, ráadásul a magyar piac ezeknél a termékeknél is erősen importfüggő. Az árakat egyszerre befolyásolja az euró árfolyama, a világpiaci acélár, valamint az energia- és szállítási költségek emelkedése. Egy hat méter hosszú, tizenkét milliméter átmérőjű betonacél jelenleg 2376 forintba kerül, tizenöt százalékos drágulás esetén viszont már 2700 forint fölé emelkedhet a darabár.

Ez nagyobb építkezéseknél nagyon gyorsan több tízezer vagy akár százezres nagyságrendű plusz terhet jelent.

Új árcédulák a barkácsboltokban

Különösen érzékeny pont a szigetelőanyagok piaca.

A homlokzati hőszigetelésnél használt polisztirol, vagyis az EPS és az extrudált polisztirol, az XPS, alapvetően kőolajszármazékokra épül, ezért közvetlenül reagál a petrolkémiai piacok mozgására.

Egy tíz centiméter vastag EPS 80-as lemez jelenleg körülbelül 2200 forint négyzetméterenként, a tizenöt centiméteres változat pedig 3300 forintért érhető el. Ha valóban bekövetkezik a gyártók által jelzett tizenöt-húsz százalékos drágulás, akkor a tíz centiméteres változat ára négyzetméterenként 2500–2600 forint környékére is felmehet. A kőzetgyapot sem marad ki ebből a hullámból, hiszen annak gyártása szintén komoly energiafelhasználással jár.

A vegyipari alapú anyagok, így a ragasztók, vakolatok és különféle segédanyagok esetében egyszerre jelentkezik a petrolkémiai nyersanyagok és az energiahordozók drágulása. A piaci várakozások itt szintén tíz-tizenöt százalék közötti áremelkedésről szólnak. Mivel a hazai gyárak és forgalmazók számára a dízelköltség és az árfolyamváltozás is plusz terhet jelent,

a drágulás előbb-utóbb a kisebb barkácsboltok és telepi kereskedések polcain is megjelenik.

Magyarországon mindennek külön súlyt ad, hogy a lakosságot szolgáló építőipar már hosszabb ideje nem tud igazán lendületet venni. Sok család ma már nem teljes felújításban, hanem szakaszos korszerűsítésben gondolkodik. Vidéken különösen gyakori, hogy saját erőből, több évre elosztva történik a tetőcsere, a homlokzati szigetelés vagy éppen a kerítésépítés.

Ebben a közegben a tíz-huszonöt százalékos építőanyag-drágulás nem elméleti makrogazdasági adat, hanem nagyon is húsba vágó költségvetési kérdés.