Hatalmas lehetőségek vannak a magánegészségügy piacán, csak tavaly 4000 milliárd dollárt fektettek be világszinten az ágazatba. A legdinamikusabban a fogászati, a képalkotó és a szemészeti szakterület fejlődik, hiszen hatalmas, ráadásul innovatív területekről van szó – mondta a Növekedésnek adott interjúban Végh Attila a skandináv magánkórházlánc, a Capio, illetve a Penta Csoport korábbi elnök-vezérigazgatója.
Mekkora fantáziát látnak a befektetők a magánegészségügyben, globálisan mennyit fektettek az ágazatba?
A tranzakciós érték világviszonylatban 4000 milliárd dollárt tett ki 2018-ban, ami a legmagasabb szám négy évtized távlatában. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a gazdasági-pénzügyi kockázat napról-napra nagyobb. A Brexit körüli vita nagyban lelassítja az invesztíciókat, de Németország recessziója sem tesz jót a piacnak. Persze a kereskedelmi háború is bizonytalanná teszi a légkört. Ám most nagyon nehéz meghatározni, hogy a befektetési ciklus mely szakaszában járunk, és hogyan zárjuk ezt az évet.
Mégis milyen jövőt vizionál a privátegészségügy piacán?
Tisztán látszik, kivárnak a befektetők, sok tranzakció ezért nem valósul meg. Főként az utolsó félévben tapasztalható, hogy a politikai kockázatok miatt a tervezett tranzakciók az utolsó fázisnál leállnak. Ez különösen igaz azokra a cégekre, amelyeket az állam is támogat. Nagy-Britannia jó példa erre, ott sok ilyen eset fordul elő. A globális GDP növekedésének megtorpanása várható.
Végh Attila: izgalmas időszak elé nézünk
A 2008-as világgazdasági krach hogyan érintette a szektort?
Érdekes, de nem igazán döngölte földbe, a magánszolgáltatói részt a vihar elkerülte. Lengyelországban például a lézersebészet fejlődése igen erőteljes volt.
Az emberek 2008-ban sem mondták azt, hogy nem csináltatom meg a szememet. Az viszont kérdéses, hogy az ágazat immunitása most is megmarad-e, ha beüt a krach.
Most már a kelet európai, illetve a nyugat európai reakció hasonló lesz, az olló záródik, és jobban érinthet bennünket is egy világgazdasági válság. A különbségek eltörpülnek, a befektetések területén is.
Most viszont mit látunk, hogyan változik, merre tart a piac?
Az egészségügyi befektetések egyik legizgalmasabb éve az idei, a technológiai tranzakciók és vállalatok mellett ez az ágazat élvezi az egyik legnagyobb figyelmet a befektetők körében. Úgy látom, a közép- és a kelet-európai régió különösen érdekes, a jövedelmek növekedése húsz-harminc százalékos profitnövekedésre fordítható le. A nagy cégcsoportok országokon, de akár kontinenseken átnyúlóan kezdenek szolgáltatni, de nem csak kórházi területen, hanem egyes szakmákban is.
Melyek ezek?
A fogászati, a képalkotó és a szemészeti szakterület. Az utóbbinál úgy tűnik, most indul el a nagy szemészeti láncok kialakulása Európában, amelyek főleg a szürkehályog gyógyítására szakosodnak és a lézeres kezelésekre specializálódnak. Az operatív folyamatok, az üzleti lehetőségek ezeken a területeken a legkedvezőbbek.
Mindezek hatására gazdaságosan és magas minőségben lehet szolgáltatni.
A fogászatnál pedig – ami a világon mindenütt privátüzlet – a labordiagnosztika az, ami kiszervezhető, sok esetben az olcsó munkaerő miatt távol keleten végzik a kezeléshez a háttérfolyamatot. A munkafolyamat így jobb és költséghatékonyabb. Ezek lehetnek a jövőbeni sarokpontok. A szemészetnél pedig a műtéti eljárások know-how lehetőségei dominálnak.
Az említett geopolitikai folyamatok bezavarhatnak ebbe az idilli képbe?
Persze tudjuk, hogy a paradicsomi állapot nem tart örökké, nem beszélhetünk végtelen bővülésről. Leginkább a felsorolt lehetőségeket, újításokat és azok eredményeit érdemes kihasználni, hiszen az innovatív megoldások több más iparágban is bizonyítottak, illetve bizonyítanak.
Mi különbözteti meg a felvásárlásokat a tengerentúlon, és miben más egy európai akvizíció?
Nem lehet ebből a szempontból különbséget tenni a kontinenesek között. A folyamatok hasonlók. Azok a cégek, amelyek régebb óta vannak a piacon, természetesen előrébb járnak, nagyobb a befektetési portfoliójuk, mint a fiatalabb versenytársaiknak.
Európában az összeolvadások és felvásárlások (M&A) piaca 10 éves rekordot ért el tavaly. Ezen kívül az értékeltségek is magasak, a legtöbb cég kétszámjegyű szorzóval kelt el.
Megjegyzem, gyakoriak voltak az utóbbi időben a 15-20-as EV/EBIDTA-k is. Ez például a fogászati láncoknál fordult elő. (A szórzószámos értékelési módszertanok közül az egyik leggyakrabban használt az EBITDA alapú, vagyis az EV/EBITDA mutatószám. A cég értéke – EV, enterprise value – a céget finanszírozókra jutó teljes értéket jelöli, vagyis a tőke + hitelek értékét – A szerk.)
Amennyiben ebből a szempontból vizsgáljuk a privát egészségügyi befektetői piacot, akkor mi jellemzi a 10 százalék feletti növekedést elérő cégeket?
Napjainkban a legnagyobb méretű cégeknél az árbevétel-növekedési ütemének mediánja, azaz a CAGR 7–10 százalékot mutat. A 10 százalék feletti éves profitnövekedést meghaladó vállalatoknál azonban kétszámjegyű értékeltségek fordulnak elő. Az igazsághoz tartozik, hogy sok tőzsdei cég részvénye szenved, miután a piacon alulteljesítőnek bizonyul.
Mondana példát ezekre?
Ilyen volt az Attendo, a Mediclinic, a Spire vagy éppen a Tenet is.
Melyik felvásárlás híre szólt a legnagyobbat mostanában?
A Capio akvizíciója. Hogy az üzlet nagyságát szemléltetéséhez elegendő megjegyezni, hogy a Capio AB az egyik legnagyobb európai kórházlánc.
Nővérpult a Capio egyik dán kórházában.
(Fotó: Capio Odense)
Operatív méret tekintetében csak a francia Ramsay Generale de Santé van előtte, amely az idén vásárolta fel.
A Ramsay-nak az akvizíció előtt 13 ezer feletti volt a dolgozói létszáma. A felvásárlás értéke 903 millió dollár volt.A Capióval kapcsolatos érdekesség, hogy a stockholmi Nasdaqon jegyzett szervezethez korábban 260 kórház, rendelőintézet és háziorvosi praxis tartozott, öt országban: Svédország, Dánia, Norvégia, Franciaország és Németország. De érdekes volt a Babylon sztorija is.
Ezzel a vállalattal mi történt?
Ötszáz millió dollárt szereztek befeketőktől, így a vállalat összértéke kétmilliárd amerikai dollárra nőtt. Ebben az a meglepő, hogy egy digitális egészségügyi alkalmazással foglalkozó cégnél (Babylon Health) ez nem igazán fordul elő. Döbbenetes volt, hogy a piac ennyire magas értékűnek tartotta ezt a vállalatot.
Mivel foglalkozik ez a „csodacég”?
Az egészségügyben a mesterséges intelligenciára épülő tünetvizsgálattal. Azaz a beteget egy algoritmus vezeti végig a kérdéseivel és a végén körülbelül 92 százalékos pontossággal meg tudja állapítani a rendszer, hogy az adott felhasználó milyen betegségben szenved.
Minek volt köszönhető ez a hatalmas érdeklődés?
A befektetők úgy gondolják, hogy ez a fajta technológia mindenütt fejlesztésre, bevezetésre kerülhet. A jövőbeni profitnövekedésre számítanak.
Térjünk át Magyarországra: hazánkat mi jellemzi, megtalálnak a nagy befektetők?
Az ellátóknak komoly felelősségük van abban, hogy átláthatók, nyilvánosak legyenek a cégadatok, a működésük. Úgy vélem, hogy ebben nem mindenki marad majd versenyben, így ennek hatására egyfajta konszolidáció várható.
Magyarország izgalmas évek előtt áll, áttörés várható a minőségi ellátás, a transzparencia és a teljesítménymérés területén.
Gyakorlatilag ennek korai képviselője volt az Affidea és a TritonLife. Az országhatáron túl szinte már minden országban jelen vannak a private equity befektetők és a nagy kórházláncok, amelyek liberalizáció esetén belépnének a magyar piacra is. Izgalmas évek következhetnek.
Itthon mi, illetve ki kaphat kiemelt szerepet?
A befektetők között kiemelt az említett private equity-házak és az infrastruktúra alapok szerepe. Véleményem szerint várható, hogy előbb-utóbb közülük számos belép a magyar piacra. De az igazsághoz tartozik, hogy tömeges megjelenésükre az egészségügy liberalizációjára lenne szükség. A magánegészségügy fejlődik, a magyar cégek közt akad olyan, mint például a Budai Egészségközpont, amely 7,6 milliárd forintos árbevételt ért el tavaly. Méretét tekintve is a legnagyobb Magyarországon. Azért ez a fejlődés nem lebecsülendő, nemzetközi szempontból sem.
Az is fontos kérdés, hogy kap-e a piac egy olyan lendületet, hogy az állam az egészségügy bizonyos részét átengedi a magánbefektetőknek.
Csupán idő kérdése, hogy a magánegészségügyünk mikor éri el azt a nemzetközi szintet, hogy Magyarország is célpont legyen egy-egy külföldi nagybefektető társaságnak.
Most mit látunk, az állam mennyire „lojális” a magánszektorral?
A képalkotó diagnosztika területe sok helyen most is ki van szervezve. Azaz, állami kórházba megy a beteg, de bizonyos vizsgálatokat magáncégek készítenek. Az a jövő zenéje, hogy a kórházi ellátást, kiszervezik-e, illetve hogyan valósítható meg. Legfőképpen az időponton van a hangsúly. Például Csehországban a kórházak egy része már magánkézben van, úgy, hogy állami finanszírozott betegeket is ellát.
Amennyiben nagyvállalkozó lennék, melyik országba és milyen ágazatba küldene a dollármillióimmal?
Amelyekről beszéltünk, ott a legerősebbek a konszolidációs, technológiai folyamatok. A cégekről is szó esett. Régió tekintetében pedig Kelet Európa ideális terep lehet, mindekelőtt a lengyel piac a nagy mérete miatt. Románia, Magyarország pedig „növésben van”, érdeklődők is akadnak. Azt viszont tudni kell, hogy „könnyű” ország nincs, mindenütt spekulálnak.
