Kínában már forgalomban van az Alzheimer-kór kialakulását megakadályozó készítmény

Interjú2020. jún 20.Szabó Anna

Az Alzheimer-kór ellen Kínában már piacra dobtak egy olyan, tengeri algából kivont összetett szénhidrátot, úgynevezett poliszaharidot, az oligomannátot, ami megakadályozza a fehérjék felhalmozódását a sejtek felszínén. A betegség megelőzése kiemelkedően fontos, mert az Alzheimer-kór elpusztítja az idegsejteket. Nemcsak a korral, hanem a cukor- és szénhidrátfogyasztással is összefüggésben van az Alzheimer kialakulása.

A koronavírus-járvány miatti elhalálozások okán ismét a figyelem középpontjába került az időskor demencia, mert sok elhunyt Alzheimer-kórban, vagy más hasonló betegségben szenvedett. 

Az Alzheimer-kór több okból alakulhat ki. Lehet ennek alapja valami életviteli probléma, például a túlzott cukorbevitel, de akár egyszerűen a magas kor is - mondta lapunknak Letoha Tamás kutatóorvos, a szegedi Pharmacoidea Kft. vezetője.

Hármas típusú cukorbetegség

A lényeg, hogy a modern világban az emberek életminősége javul, ami nagyobb kalóriabevitellel jár együtt, s ennek eredményeként nagyobb valószínűséggel alakulhat ki anyagcsere-zavar, amely az Alzheimer-kórral kéz a kézben jár. Szakmai körökben hármas típusú cukorbetegségnek is hívjuk a kórt - véli a szakember.

Azt már bizonyított, hogy az agyban feldúsuló fehérjék kóros aggregációja által kiváltott idegsejt pusztulásnak köszönhető a kór. Az igazolt betegek számának növekedéséhez ezen túl hozzájárul az orvostudomány fejlődése is, hiszen ma már olyan képalkotó és molekuláris diagnosztikai eszközökkel rendelkezünk, amelyek segítségével sokkal több esetre derül fény, mint korábban. 

Letoha Tamás kutatóorvos, a szegedi Pharmacoidea vezetője

Azt már tudjuk, hogy a sejtek felszínén megjelenő cukrozott fehérjéknek – azaz olyan fehérjéknek, amelyeknek szénhidrát oldalláncai vannak – komoly szerepe van a betegség kialakulásában. Ezek a negatív töltésű fehérjék ugyanis magukhoz vonzanak bizonyos fehérjéket, amelyek így az idegsejtek felszínén kicsapódnak.

Személy szerint úgy vélem, hogy az idegsejtek felszínén megnövekedett mennyiségű cukrozott fehérjéknek nagyobb szerepük van az egész folyamatban, mint az aggregációra alkalmas fehérjék típusának. Kutatásaink során ki tudtuk mutatni, hogy ezek a cukrozott fehérjék nem csupán az idegsejtek, hanem más sejtek esetében is elindítják a fehérje aggregációt.

Azért nagy jelentőségű ez a felfedezés, mert az általános szakmai vélemény eddig úgy tartotta, hogy ez a kóros aggregáció bizonyos fehérjék belső sajátossága. Ami igaz is, de a folyamatot az idegsejtek felszínén megnövekedett mennyiségű cukrozott fehérjék katalizálják, hiszen ezekhez kapcsolódni tudnak az aggregációra hajlamos fehérjék, így a cukrozott fehérjék az idegsejtek felszínén mintegy kristályosodási gócot képeznek más fehérjék kóros aggregációjához. Ahhoz, hogy megfejtsük az Alzheimer-kór titkát, a cukrozott fehérjék idegsejtek felszínén történő feldúsulásának részletes okait kell megérteni. 

Kínában már piacra dobtak egy olyan, tengeri algából kivont összetett szénhidrátot, úgynevezett poliszaharidot, az oligomannátot, ami nem csinál mást, mint megakadályozza az aggregációra hajlamos fehérjék felhalmozódását a sejtek felszínén. 

Itt is különbség van a nyugati és kínai szemléletmód között

Nálunk a rendszer úgy működik, hogy megjelenik a beteg, megállapítja bajt az orvos, felírja a gyógyszert, a beteg kiváltja beveszi és megoldódott a probléma. Ez bizonyos esetekben, például a magas vérnyomás esetén működik. A demencia esetén azonban nem, mert amint mondtak, az elhalt idegsejtet nem lehet helyreállítani.

- mondja Letoha Tamás.

Ezzel szemben a kínaiak holisztikus módon tekintik a betegségeket, talán ezért is nyitottabbak, így sikerült kifejleszteniük az említett poliszaharidot.

Eddig azt a vallotta a tudomány, hogy az élet kizárólag a fehérjék összjátékaként alakul ki. Mostanában azonban egyre több kutató látja be, hogy ebben a folyamatban szerepet játszanak a cukrozott fehérjék is, ugyanis ezek szénhidrát oldalláncai nagyon változatos molekuláris kölcsönhatásokat eredményeznek. Ezt a szemléletet azonban mostanáig nem nagyon sikerült a gyógyszergyártásban meghonosítani.

Összefoglalva elmondható, hogy az említett kínai áttöréssel talán sikerül világossá tenni, hogy az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatásokban is érdemes figyelembe venni a szénhidrátok jelentőségét a kutatóorvos szerint.

Mi a helyzet hazánkban a demenciakutatásban?

Szerencsére hazánkban sok motivált és jól felkészült orvos foglalkozik a témával. A probléma az, hogy nem elsősorban az orvosokon múlik az Alzheimer-kór kezelése.

Miután a betegség életmód betegség, a diagnózis mindig azon alapszik, hogy a hatvan, hatvanöt év felettieknél megjelenik az emlékezetkiesés, például elfelejti elzárni a gázt az idős ember, vagy pizsamában megy ki az utcára.

Egy neves német kutató példája szerint, ha idáig jut a betegség, az olyan, mintha valaki a leégett házhoz hívja a tűzoltókat, majd ezt követően várja a teljes helyreállítást. A betegség eredményeként elpusztult idegsejteket azonban helyreállítani már nem lehet, ezért lenne nagyon fontos a megelőzés. 

Amennyiben a tudomány eljut odáig, hogy részletesen kielemezze az Alzheimer-kór kialakulásának folyamatát, megtervezi az elhárítása érdekében követendő életmódot, azt kellene követni az embereknek, hogy megelőzzék a betegséget.

Az életmódváltás részeként vissza kell szorítani a finomított cukor, valamint a kalóriadús, zsíros ételek fogyasztását, növelni kell viszont az antioxidánsokban gazdag zöldségek, gyümölcsök arányát étrendünkben. Ezen túlmenően bele kell építeni mindennapjainkba legalább a mérsékelt testmozgást.

Mindezt persze csak a nagy tömegeken megfigyelt tapasztalati tények alapján javasolható, nem tudományos kutatások eredményeként alakult ki ez a javaslatcsomag. 

Úgy gondolom, ahhoz nagyon hatékony felvilágosító kampányra van szükség ahhoz, hogy ez az üzenet átmenjen, ahogy most például a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos üzenetek többé-kevésbé átmentek.

- állította Letoha Tamás. Majd hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy a tudományban bizonyos új nézetek elfogadása lassan megy. Egy oxfordi kutatócsoport eredményeit például sokkal hamarabb el lehet fogadtatni, mint egy kis magyar vállalkozás akár hasonló felfedezéseit.