Moszkva egyre jobban megérzi a háborút - Az orosz olajipar lejtőre került

Jelenleg milyen állapotban van az orosz olaj- és gázipar?

A tőkehiány és a szankciók kezdenek hatni az említett ágazatokra. A gázipar annyiban más, hogy az európai eladások elúszása miatt évi 100 milliárd köbméternyi feles kapacitással rendelkezik Oroszország. Ezt a mennyiséget nem tudják máshol eladni, emiatt viszont gázban bőven van kapacitásuk. Az olajipar viszont lefelé tartó pályára állt. Nem omlottak össze és nem is fognak, de valószínűleg a közeljövőben is egy enyhe erodálódás jellemzi majd a szektort.

Már csak azért is, mert az orosz vállalatoknak nyugati technikai segítség híján és a háború miatti magas elvonási szint miatt nincs elég pénzük ahhoz, hogy finanszírozzák a szükséges beruházásokat.

Főleg a finomítóknál, illetve a tengeri- és a palaolajtermelésnél látszik, hogy hiányzik a megfelelő orosz technológia, amely ki tudná váltani a korábbi nyugati megoldásokat. De például a szárazföldi olajtermelésnél nincsenek ilyen gondjaik.

Az Európai Uniónak van egy direktívája, amely szerint 2027-ig minden tagállam le fog válni az orosz energiahordozókról. Mekkora a realitása annak, hogy ez meg is fog történni?

Technikai oldalról már most is megoldható lenne ez, de vannak tagállamok, névszerint Szlovákia és Magyarország, amely ezt nem szeretné. Már csak azért sem, mert jelenleg az oroszok elég olcsón, a piaci ár alatt szállítanak nekünk. A földgáznál ez egyértelműen látszik, de az olajnál is kaphatunk valószínűleg valamekkora diszkontot.Mintegy három évvel az ukrán háború kitörése után, így utólag miként látja: jó döntés volt Nyugat-Európa részéről, hogy leváltak az orosz olajról?

Nekem úgy tűnik, hogy nem ez volt a legszerencsésebb lépés, pont azért, mert az energia-szektort érintő szankciók felnyomták az árakat. Persze nehéz megítélni mi lett volna célravezetőbb, de talán jobban jártunk volna azzal, ha Európa továbbra is vette volna az orosz olajat, úgy hogy közben minden szereplőt a termelés felpörgetésére buzdít. Ha emiatt lemennek az árak az lehet, hogy Oroszországnak több kellemetlenséget okoz. De kérdés, hogy Nyugat-Európában egy ilyen stratégiát egyáltalán el lehetett volna-e adni a közvéleménynek.

Vajon a legnagyobb uniós gazdaság, vagyis Németország tud olyan utat találni, ami viszonylag olcsó energiához vezet?

Bár Németország az orosz olajat és a földgázt is tudta pótolni, önmagában az a tény, hogy a piacukon nincs jelen Oroszország, felnyomja az árszintet. Ez a negatív hatás viszont mérséklődni fog a jövőben: 2025 után ugyanis a földgáz terén komoly túlkínálat alakulhat ki a világpiacon. Hisz négy év alatt 50 százalékkal nő majd az LNG kapacitás.

De ha a németek vennének orosz földgázt az nyilván tovább javítaná a helyzetüket.Viszont érdemes eloszlatni egy közismert félreértést, miszerint az orosz gáz olcsónak számít. Az orosz gáz csakis akkor volt olcsó, amikor mesterségesen lenyomták az árát, mert ezzel Moszkvának politikai célja volt. Még 2015-től azért juthatott nyomott áron Európa a keletről érkező gázhoz, mert Oroszország függőségi viszonyba akarta hozni a kontinenst.

A gázárak terén a közeljövőben mire lehet számítani?

Arra számítunk, hogy az idei év még nehéz lesz. Úgy 40-50 euró/megawattóra körül alakulhat a gázár. Jövőre szerintem már enyhülés indul a belépő amerikai és katari kapacitások miatt. 2026 után pedig olyan 30 eurós szintre számítunk, ami pedig már egy teljesen jól menedzselhető szintnek számít.

Még 2010 és 2020 között az átlagár 20 euró/megawattóra volt.