Nem tudjuk kikerülni: muszáj lesz többet költeni a hadseregre

A múlt heti NATO-csúcs legfajsúlyosabb döntése szerint a tagállamoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük az éves katonai költségvetésüket. A tagok bírni fogják ezt a kiadást?

Fontos, hogy ez az 5 százalék két tételből áll össze: a közvetlen védelmi kiadásoknál 3,5 százalék lesz az elvárás. Sok állam, köztük a balti országok, Lengyelország, vagy Svédország már most is közel áll ehhez a szinthez. Viszont vannak olyan tagok is, mint például Kanada, Olaszország, Spanyolország, Portugália, vagy Belgium, ahol az említett célszám nagy ugrást jelent.A NATO-csúcson hozott döntés értelmében Magyarországon is jelentősen növelni kell a hadikiadásokat, ami pláne a mostani gazdasági környezetben komoly terheket róhat majd az országra.

Mire mehet majd el ez a sok pénz? Mi szorul leginkább fejlesztésre?

Nagy szükség lenne a fegyverek korszerűsítésére, növelni kellene a kiberhadviselési képességeket, új szintre kéne lépni a drónhadviselésben, a drónok elleni tevékenységben, növelni a fizetéseket, hogy a katonai pálya vonzóvá váljon – csak hogy néhány példát említsek.Az ukrán háború és az izraeli-iráni konfliktus is rávilágított, hogy a légvédelemre (repülőgépek, drónok és rakéták ellen) érdemes rengeteget költeni. A rakéták ára pedig roppant borsos: darabjuk negyedmillió dollárnál kezdődik, de azok, amelyekkel ballisztikus rakétákat is el lehet fogni, akár 10 millió dollárba is kerülhetnek.

A légvédelmi rendszerek pedig gyorsan fogyasztják a rakétákat: például a Magyarországon is rendszeresített NASAMS rendszer hatos indítókat használ, ami a rakéták átlagosan hárommillió dolláros árát tekintve, rögtön 18 milliós kiadás, ha mindet elindítják. Vagyis bőven van mire elmenjen a pénz.

Jól gondolom, hogy az amerikai hadiipar lehet az egyik nyertese a friss NATO-döntésnek?

Igen, Washington okkal bízhat benne, hogy az európaiak jelentős részben vávásolnak majd amerikai technológiákat. Jó pár olyan területe van ugyanis a hadiiparnak, ahol az amerikaiaknak roppant magas a piaci részesedése. A teljes globális fegyverpiacot már tavaly is eleve 43 százalékban látták el az amerikai cégek.

Tipikus példák lehetnek az ötödik generációs vadászgépek, ahol az amerikai repülőknek nincs igazán alternatívája a NATO-n belül. Az F-35-ösöket a norvégok, a dánok, a hollandok, a belgák, az olaszok és a britek már rendszeresítették, de megrendelték a finnek, a lengyelek, a csehek, a németek, a görögök, a svájciak sőt a románok is.

Úgy tűnik Amerika szeretne kevesebbet foglalkozni Európa védelmével és azt akarja, hogy az öreg kontinens magát is megtudja védeni. Ez megállja a helyét?

Igen, az USA-nak most Kína a prioritás. Éppen ezért Európának is érdeke, hogy saját lábra álljon, hisz látható, hogy az USA élére olyan politikai vezetés került, amelyre a védelem terén Európa nem biztos, hogy automatikusan számíthat.

A védelmi kiadások növelését lehet egyfajta üzenetként is értelmezni Putyin felé?

Azt szoktam mondani, hogy Churchill fultoni beszéde Putyinékra is igaz: csak az erőből értenek. Bár az Oroszország jelentette fenyegetés némileg túl van dimenzionálva, de erről a Kreml is tehet. Hiszen nem csak a kommunikáció szintjén fenyegetik például a balti államokat, hanem mellette GPS jelzavarással vagy a tenger alatti kommunikációs kábelek elvágásával is aktívan tesznek azért, hogy a NATO tagok fenyegetve érezzék magukat. 

A NATO tagállamoknak 2035-re kell elérniük a most meghatározott célszámokat. 2029-ben felül fogják vizsgálni az új kiadási terveket. Nincsenek túl messze ezek a dátumok? Nem félő, hogy sok tagállam majd arra játszik, hogy 2029-ben már más vezetése lesz az USA-nak és a mostani megállapodással akkor nem is kell majd foglalkozni?

Azt mindenki látja, hogy a védelmi kiadásokat növelni kell. Nem csak az orosz fenyegetés miatt. Az észak-atlanti térséget körbe öleli a baj: akár a Közel-Keletet, a poszt-szovjet államokat, vagy Észak-Afrikát nézzük, mindenhol látni veszélyforrásokat. Most már az északi-sarkvidék szerepe is kezd átértékelődni az olvadó jég és az erősödő orosz, illetve kínai jelenlét/tervek miatt.Sok esetben a problémák tárgyalások útján is rendezhetőek, de ahhoz, hogy ezekben jó pozíciója legyen a NATO-tagoknak, a háttérben lennie kell egy komoly katonai képességnek.

Félreértés ne essék: szerintem mindenki arra játszik, hogy a következő amerikai elnökkel majd új alkut lehet kötni. Tanulságos, hogy a NATO tagok még 2014-ben megállapodtak, hogy a GDP 2 százalékára emelik 10 éven belül az éves katonai költségvetésüket. Ehhez képest tavaly a 32 országból csak 23 érte el ezt a célszámot. Olyan tehetős és relatíve nagy tagországok, mint Kanada, Olaszország vagy Spanyolország még mindig jóval el vannak maradva a 2 százaléktól. A spanyolok ráadásul most is engedményt kaptak. A 2024-ben mért 1,3 százalékuk az egyik legalacsonyabb GDP arányos költségvetés volt a NATO-n belül.

Minden valószínűség szerint most se maradéktalanul fognak teljesülni a kitűzött tervek, de bizonyára mindenki többet fog ezután védelmi célokra költeni.