"Nyugat-Európában a szexmunkásoknak több mint az ötöde magyar"
InterjúA rendezetlen jogi környezet miatt sok legálisan dolgozó szexmunkás inkább külföldön próbál szerencsét, ahol nem üldözik őket - mondta el a növekedés.hu-nak Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének az elnöke.
Magyarországon mi a hivatalos jogállás a prostitúció kapcsán?
Azokat, akik munkaként legálisan nyújtanak szexuális szolgáltatást, nem prostituáltnak, hanem szexmunkásnak hívjuk. Egy olyan tevékenységről van szó, amelynek űzéséhez vállalkozói igazolványt kell kiváltani.
Rendszerint, akik jogszerűen járnak el azok KATÁS-ként jelentik be magukat.
Ám sajnos ehhez hozzá kell tenni, hogy az állam hiába fogadja el hivatalosan is munkának, a jogi környezet nem méltó egy valódi szakmához.
Most már 21 éves mulasztásról beszélhetünk: ennyi ideje halogatják a döntéshozók azoknak a türelmi zónáknak a kijelölését, ahol a szexmunkások dolgozhatnak. Jelenleg egyedül Miskolc a kivétel. De ott is csak július elseje óta változott a helyzet.
Pár héttel ezelőttig egyetlen türelmi zóna sem volt az országban.
Akkor hol dolgozhatnak?
A mostani szabályok szerint a többi településen ugyan a védett övezeteken túl űzhetnék az ipart, ám nem tudni, hogy hol vannak pontosan a védett övezetek. A törvény egy helyen például úgy fogalmaz, hogy munka közben nem csak a diplomáciai és a konzuli képviseleteket, de a tagjaik elhelyezésére szolgáló épületeket is kerülniük kell legalább 300 méterre.
Magyarán ahhoz, hogy egy szexmunkás jogkövető legyen tudnia kéne azt is, hogy hol lakik mondjuk a mongol nagykövet kertésze.
Mivel nem világos, hogy pontosan hol dolgozhatnak, ezért rengetegszer előfordul, hogy megbüntetik a szexmunkásokat, amiért védett helyen kínálják a szolgáltatásukat.
Mekkorák szoktak lenni a bírságok?
A büntetések nagysága 10 ezer és 300 ezer forint között mozog. Aki visszaesőnek számít, azt akár el is zárhatják egytől 90 napig. A bebörtönzés egyetlen személy esetén napi 9000 forintba kerül az adófizetőknek.
Ez a szerencsétlen helyzet pedig csak azért létezik, mert a legálisan dolgozó állampolgárok előtt nem tisztázzák, hogy pontosan hova mehetnek munka idején.
A szexmunkások között mennyi férfi van?
Nehéz arányokat mondani, de ha meg kéne becsülnöm azt mondanám: úgy a 72 százalékuk nő, és a 28 százalékuk férfi.
Jellemzően milyen háttérből érkezik az, aki szexmunkás lesz?
Ez nagyon változó. Van, aki a főiskolai vagy az egyetemi tandíját fizeti a szexmunkából, másoknak ez a megélhetése. Sokuk szegény vidéki családból származik és miután felköltöznek Budapestre, úgy döntenek, hogy ezzel a szakmával fogják eltartani magukat.
De itt persze szót kell ejteni az áldozatokról is. Hisz vannak, akiket belekényszerítenek a prostitúcióba.
A futtatók sokszor az egykori állami gondozottakat használják ki, akik felnőttként nem tudnak hova menni.
Tudunk egyébként olyan vidéki áldozatról, akit kivittek külföldre és már hónapok óta kint volt, mire rájött, hogy nem Budapesten van. Egész addig azt hitte, hogy azért nem érti az emberek beszédét, mert a fővárosban ennyire másképp beszélnek az emberek.
Megközelítőleg hányan lehetnek azok, akiket belekényszerítenek ebbe a helyzetbe?
Erről nincsenek adataink, mivel ez olyasmi, amit roppant nehéz felmérni. Ők nem szabadon hirdetnek, a telefonjaikat nem maguk kezelik, sokukat pedig ahogy említettem kiviszik külföldre.
A rendezetlen jogi környezet miatt, nem csak az áldozatok, hanem sok legálisan dolgozó szexmunkás is inkább külföldön próbál szerencsét, ahol nem üldözik őket.
Nyugat-Európában a szexmunkásoknak több mint az ötöde magyar.
Átlagosan mennyit keres egy szexmunkás?
Erre inkább nem szeretnék válaszolni, mert ez az adat megtévesztő lehet. Ugyanis hiába tűnhet úgy elsőre, hogy sokat keresnek, a szexmunkásoknak rengeteg kiadása van. Elég csak az 50 ezres fix kata adót említeni vagy a lakásbérletet, amely Budapesten könnyedén elérheti a havi 140 ezer forintot is.
Ráadásul sokszor nem csak egy ember él egyetlen szexmunkás fizetéséből.
A régiónkban hogy kezeli a többi ország a szexmunkát?
A volt szocialista országokban jószerivel mindenhol homokba dugják a fejüket a döntéshozók. Az ál-erkölcsösség jegyében nem néznek szembe a ténnyel, hogy a szexmunka létezik, és a jogi környezetet inkább rendezetlenül hagyják.
Romániában például teljesen illegálissá tették.