Stratéga: Az OTP alacsony árfolyama nem indokolt, túlreagálta a piac a bankadós híreket

Milyen hatást gyakorol az OTP Bankra a frissen bejelentett extraprofit ágazati különadó?

A bankadó részleteit megtudtuk, s ez alapján 82,5 milliárd forint extra jövedelemadó érintheti az OTP-t két éven keresztül. Ez mintegy 600 forint részvényenkénti fair értékcsökkenést eredményez.

Mivel nem számítunk ezen adó 2023 utáni kiterjesztésére, ezért a híreket megelőző részvényárzuhanásról azt lehet mondani, hogy jelentősen túlreagálta a piac a valós hatást.

Milyen szintekre várja az OTP Bank részvényárfolyamát egy-két éves időtávon?

A célárunk még jóval extra profitadó előtt lett publikálva, így az elmúlt időszak változásai nem épültek bele.

Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi alacsony árfolyam nem indokolt.

Ha a jelenlegi magas hozamkörnyezetet és a megnövekedett részvénypiaci prémiumból kikeverjük az elvárt hozamot az OTP-re, amely a magyar börze egyik legmozgékonyabb részvénye, akkor arra az eredményre jutunk, hogy akár a 11000 -11500 forintos részvényár is reális érték. A bank managementjének eredményvárakozásaival, a 18 százalékos tisztított megtérüléssel számolva.

Ugyanakkor valószínűleg a fentebb említett tényezők negatív együtt állása remélhetőleg csak egy átmeneti állapot.

Ha a mostani magas 17 százalékos elvárt részvénypiaci hozam visszamegy 10 százalék környékére, s az eredmények fennmaradnak, akkor akár újra 15000 forint fölé emelkedhet az árfolyam.

Ha a profit emelkedésnek indul a magasabb kamatkörnyezet miatt, amelyet „csak” részben és két évre érint az extraprofit adó, akkor még magasabb is lehet a célárfolyam néhány éves időtávon.

Mennyire fékezi a hiteldinamikát az emelkedő kamatkörnyezet az idén? Milyen mértékű hitelállomány növekedést vár a lakossági és a vállalati oldalon?

Idén még dinamikusan, 7-8 százalék körül növekedhet a hitelállomány. A vállalati ettől az átlagtól elmaradhat néhány százalékponttal, míg a lakossági kismértékben fölötte lehet.

Ne feledjük, hogy a különböző, kormány által támogatott lakossági hitelprogramok még érvényben vannak, s ezek egy része az év végével automatikusan megszűnhet. Ezzel a lakosság is tisztában van, s a hátralévő valamivel több mint fél évben még kihasználja a kedvezményes hitellehetőségeket.

Az emelkedő hitelkamatok azonban jelentősen fékezhetik a bővülést. Így az év végére, a jövő év elejére a hitelezési dinamika jelentősen lelassulhat.

Ennek köszönhetően jövőre fordulhat a kocka és a vállalti hitelezés bővülése meghaladhatja a lakosságit. Összeségében viszont jelentősen visszaeshet az összesített hitelállomány bővülés, mely akár jóval 5 százalék alatt is lehet.

A magasabb hitelkamatok a kamatmarzs mekkora mértékű bővülését teszik lehetővé?

A magasabb hozamkörnyezet csak részben épült be a hitelkamatokba. Egyrészt az MNB ösztönzésesére az elmúlt években a hosszabb 5-10-15-20 éves kamatepriódusú hitelek kerültek túlsúlyba az új hitelek felvételénél.

Másrészt a bankok önmérsékletet mutatnak, hiszen a hosszú 5-20 éves bankközi kamatlábak (BIRS) hozamai elmaradnak a hasonló futamidejű magyar állampapírok hozamaitól néhány tíz bázisponttal. Ez pedig megjelenik a lakossági hitelköltségekben is.

S akkor még ott van a kamatstop intézménye is. Igaz ez a lakossági hitelállománynak csak egy kis részét érinti. Azokat, akik nem tértek át hosszabb kamatperiódusra.

A vállalati hitelek esetében a kamatok rugalmasabban változnak. Bár vannak olyan cégek, amelyek a rövid kamatcsere üzlettel biztosították maguknak az alacsonyabb kamatfizetést még az alacsony kamatok időszakában.

A betéti ráták alacsonyan maradtak sokáig, de mostanra azok is emelkedésnek indultak, azaz a bankok forrásköltsége is elkezdett emelkedni.

Mivel a vállalati és lakossági hitelállomány hasonló méretű, ezért azt mondanám, hogy az emelkedő kamatoknak valószínűleg a töredéke, talán a negyede jelenhet meg a kamatmarzsokban, ami nem elhanyagolható mennyiség.

Ugyanakkor az OTP nem számít idén komolyabb kamatmarzs bővülésre. Inkább stagnálást prognosztizál, konszolidált szinten.

A nem teljesítő hitelállomány milyen mértékben nőhet meg a június végén lejáró hitelmoratórium és kamatstop után?

A lakossági hitelállomány 5 és a vállalti állomány 2 százaléka vesz részt a moratóriumban, amely június 30-án véget ér.

A tavalyi moratórium feloldás tapasztalat az volt, hogy a nemfizetések aránya nem ugrott meg számottevően. Néhány hónap alatt az adósok alkalmazkodtak az új állapothoz és egy-két hónap elteltével újra fizetni kezdték az aktuális törlesztőrészleteket.

Szerintem ez most is hasonlóan fog történni, de azt is figyelembe kell venni, hogy ezek az adósok gyengébb minőséget képviselnek, mint a korábban, a moratóriumból kikerült adósok.

Ezért lehet egy átmeneti, kismértékű megugrás a céltartalékokban, de valószínűleg nem lesz számottevő.

Mekkora veszteséget jelent az OTP Csoport számára az orosz-ukrán háború? Milyen forgatókönyvekkel számol az orosz-ukrán leánybankok esetében?

Az első negyedév végén az ukrán és orosz leánybankok tekintetében 76 és 55 milliárd forint volt. Az orosz operáció esetében a goodwill leírása miatt 41 milliárd forint veszteség keletkezett. Az OTP-nek van 102 milliárd forint értékű orosz állampapírja, amelyből jelentős mennyiség elírásra került, így ez a kitettség mára már csak 40 milliárd forint.

Ugyanakkor Oroszország tudná fizetni adóságait, de az USA szankcionál, ami technikai csődhöz vezethet néhány héten belül. 60 milliárd dollár külföldi adósága van, de még a befagyasztások után is van mintegy 300 milliárd dollár tartaléka. Azaz tudna fizetni, ha hagynák.

Az OTP orosz állampapírja különben 2025 és 2027 között járnak le, azaz van esély, hogy visszakapja a pénzét a későbbiekben, amely a jövőben viszont pozitív esemény lehet.

Különben az orosz operáció esetében az elkövetkező negyedévekre, a leírásokat követően már pozitív eredményt vár a bank.

Azt gondoljuk, hogy az orosz bank esetében vagy teljesen leépül az operáció, vagy eladja az OTP.

Jelenleg az orosz egység alapjáratra állította a hitelezési tevékenységét, s így a készpénzállomány dinamikusan növekszik. Szóval előbb-utóbb a felhalmozódó rubel leváltásra kerül, például gáz fizetésen keresztül, s hazakerül az anyabankhoz.

Az ukrán operáció ilyen szempontból sokkal veszélyesebb. Presztízsveszteség lenne elhagyni Ukrajnát. Így a későbbiekben akár jelentősebb feltőkésítés is jöhet.

Azaz végül a céltartalékképzésen keresztül nagyobb veszteség is képződhet. Például lebombázták a jelzálogjoggal fedezett házat, s az adósságot nem fizetik meg.

A teljes kinnlevő hitelállomány 672 milliárd forintra rúg, míg a bank sajáttőkéje 115 milliárd forint.

Szóval itt a teljes veszteség egy nagyon negatív forgatókönyv esetén akár a 672 milliárd forintot is elérheti. Mi osztjuk a management véleményét, azaz nagy valószínűséggel nem kell már számottevő céltartalékot képezni.

Melyek most a legfontosabb negatív és pozitív kockázatok az OTP részvények esetében?

Szerintünk a hozamkörnyezet változása, romlása. A világgazdaság lefékeződése, amely begyűrűzhet a magyar gazdaságba és a régió gazdaságaiba is. Ez nem tenne jót az OTP-nek sem itthon sem külföldön, ami egy jelentős kockázati tényező.

Ezzel szemben pozitív kockázat, ha tartósan magasan maradnak a kamatok, aminek fényében a kamatmarzs is magasabban alakulna.