Az Egyesült Arab Emírségeket váratlan dróntámadás érte, mi áll a háttérben? - Wagner Péter írása

Hétfőn reggel 10 óra magasságában két kisebb robbanás rázta meg az Egyesült Arab Emírségek fővárosának, Abu-Dzabinak a külterületét.

Az egyik a nemzetközi repülőtér új, bővítés alatt álló területén, a másik egy olajvállalat raktárainál történt.

Halálos esetek is itt történtek, két pakisztáni és egy indiai vendégmunkás halt meg a keletkezett tűzben, amikor egy üzemanyagszállító-jármű tüzet fogott, majd ez egyfajta láncreakciót indított el és további két teherautó is felrobbant.

Az ilyen vagy ehhez hasonló támadások elképesztően ritkák az olajmonarchiában, amely az Öböl egyik legbiztonságosabb, és így a nyugati turisták egyik legkedveltebb állama.

A modern ország az elmúlt években számos olyan intézkedéssel hívta fel magára a figyelmet, amely arra mutat, hogy szakítani igyekszik azokkal a konzervatív szabályokkal, amelyek értelmében akár letartóztatás is lehetett a következménye egy nyilvános helyen elkövetett csóknak, börtönbüntetés járt egy kifizetetlen internetelőfizetésért.

A legfrissebb intézkedések révén mind az emírségi állampolgárok, mind az itt élő külföldiek számára megengedetté válik az alkoholfogyasztás, a házasság előtti szexuális kapcsolat, vagy a civil házasság.

A progresszív változtatások mögött általában a trónörökös, Mohamed bin Zájed Ál Nahján trónörököst sejtik, aki szeretné az országot egy 21. századi, versenyképes állammá formálni, amely nem elsősorban véges nyersanyagkincseinek köszönheti a gazdasági stabilitását, hanem a szolgáltatásoknak és a modern technológiáknak. A sikerben fontos szerep jut annak, hogy az ország a térség egyik vonzó gazdasági célpontja is legyen, az erőt és stabilitást kivetítve kis mérete ellenére is meghatározó erő lehet a térségben.

Az emírségek az elmúlt évtizedben nagyon aktív külpolitikát folytatott. Miközben szorosabbra fűzte kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Bahrein mellett elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Izraellel (eltekintve Egyiptomtól és Jordániától, amelyek évtizedekkel korábban lépték meg ezt).

Ugyanakkor üzleti központként Abu-Dzabi jó kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal, sőt a Perzsa-öböl központi kereskedelmi és kikötői központjaként szolgáló Dubai révén, még Iránnal is.

A megnövekedett önbizalom katonai értelemben is megmutatkozott, a kis ország azon kevés Öböl menti arab állam közé tartozott, amely nem csak dísznek tartotta az egyébként jól felszerelt hadseregét, hanem azt használta is.

Emírségi katonák már ott voltak 1999-ben a koszovói NATO misszióban is, de később az afganisztáni műveletekben is részt vettek, igaz nem katonai, hanem segélyezési feladatokkal.

2011-ben az arab tavasz kitörése tovább aktivizálta az Emírségeket, az ország légiereje bombázott Líbiában, majd komoly szerepet vállalt az Iszlám Állam elleni légiháborúban 2014 után.

Katonai téren komoly szintlépést jelentett, amikor 2015-ben Szaúd-Arábia mellett főszerepet játszott a Jemenben végrehajtott katonai invázióban azzal a céllal, hogy felvegye a küzdelmet az Irán támogatását élvező húszi lázadók ellen. A beavatkozás korlátozott sikereket ért el, de emírségi szempontból komoly tapasztalatszerzésnek számított, hiszen Abu Dzabi először vetett be harcokban szárazföldi és haditengerészeti erőket és kicsit az afganisztáni tapasztalatok mintájára, katonai, diplomáciai és segélyezési eszközökkel próbálta a helyszínen manipulálni a szereplőket.

A szárazföldi jelenlét 2019-ben megszűnt, akkor úgy tűnt az emírségi vezetés minimálisra csökkenti részvételét a mai napig is tartó jemeni konfliktusban.

Húszik a dróntámadás mögött

A hétfőn lezajlott drontámadás elkövetői csak néhány órára maradtak homályban, a jemeni felkelő szervezet aztán bejelentkezett és magára vállalta a csapásokat, becsmérlő szavakkal fenyegetve az olajmonarchiát arra az esetre, ha továbbra is beavatkozna a jemeni konfliktusba.

A húszik állítása szerint öt ballisztikus rakétát és nagy számú drónt indítottak emírségi célpontok ellen. Bár a számokra vonatkozó állítások sokszor túlzóak, korábbi, szaúdi létesítmények elleni támadások kapcsán már előfordult, hogy valóban több eszközt indítottak, mint amennyi végül becsapódott, az útközben „lepottyant” rakéták vagy drónok később így fontos bizonyítékul szolgáltak.

A válaszra sem kellett sokat várni, percekkel azután, hogy a húszik magukra vállalták a támadást, a szaúdi vezetésű koalíció légicsapások sorozatát indította Szanaa, a jemeni főváros ellen.

A felkelők kezén levő média beszámolója szerint legalább 12 ember meghalt, 11 megsebesült hétfőn. Mivel a légicsapások tovább folytatódtak kedden, valószínű, hogy további áldozatok is vannak.

De miért is került sor a húszik dróntámadására? Az igazi újdonságot nem az jelentette, hogy a jemeni felkelők képesek több száz kilométerre levő célpontok támadására, mert ilyeneket több száz alkalommal „láthattunk” már Szaúd-Arábia kapcsán.

Annak ellenére, hogy a húszik Észak-Jemen hegyi törzseiből szerveződött egyszerű felkelőként indultak két évtizede, mára tényleg ballisztikus rakétákkal és saját drónprogrammal rendelkeznek.

Ezekre részben úgy tettek szert, hogy a polgárháború egy szakaszán lepaktáltak az akkor államfő Ali Abdullah Szálehhel, akinek az elit Köztársasági Gárdája több tucat szovjet/orosz és észak-koreai ballisztikus rakétarendszerrel rendelkezett. A másik forrást Irán jelentette, amely többek között saját drónfejlesztéseit is megosztotta a húszikkal.

Jemenben jelenleg a felkelők és a kormányerők az ország közepén fekvő Marib tartomány ellenőrzéséért harcolnak. Ha ezt sikerülne megszerezni a húsziknak, azzal az ország stratégiai pontját foglalnák el, amely egyfelől hozzáférnének az ország kevés kőolaj és gáz infrastuktúrájához, másrészt a tengerpart egy szűk sávjára szorítanák le a Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és néhány más térségbeli arab állam támogatását élvező kormányerőket.

A húszik előretörése megállíthatatlannak tűnik Jemenben az elmúlt tíz évben, 2015-ben épp ezért avatkozott be katonailag a szaúdi vezetésű koalíció, de ez is csak lassítani tudta az előrenyomulást.

Némi változás csak az elmúlt hetekben következett be, amikor a kormányerők váratlanul visszafoglalták a dél Sabva tartományt, amely viszont meggyengítette a Maribot ostromló húszi erők utánpótlását és pozícióit. Az offenzíva mögött álló egyik helyi milícia az emírségek támogatását élvezi 2015 óta, így valószínű, hogy a húszik elsősorban most Abu Dzabit tartották felelősnek a saját veszteségeikért. Ez meg is magyarázza azt a tényt, hogy bár az Egyesült Arab Emírségek 2015 óta vesz részt a jemeni polgárháborúban, idáig elkerülték azok a légitámadások, amelyeket a húszik fő ellenségei, a szaúdiak rendszeresen szenvednek el.