Kijött, hányadik helyen állunk az uniós oktatási rangsorban

Gyorsan változó környezetben felértékelődik a folyamatos tanulás. Hiszen hiába vesz egy cég új eszközöket, új technológiákat, ha nincs meg a használatukhoz szükséges tudás, akkor az új eszközökbe fektetett pénz felhasználásának alacsony lesz a hatékonysága.

Ez különösen akkor nagy veszteség, ha a beruházásokhoz a cég állami támogatást is kap, mert ez esetben a költségvetési források felhasználásának hatékonysága is romlik. Éppen ezért fontosak a frissen megjelent Eurostat adatok, amelyek a felnőttképzés helyzetét vizsgálják.

A 2023 májusi adatok szerint Magyarországon a 25-64 éves korcsoporton belül 2022-ben oktatásban és továbbképzésben résztvevők aránya 7,9 százalék volt. Az EU-s átlag 11,9 százalék, vagyis 4 százalékponttal magasabb, mint a magyar érték.

Az EU-n belül Magyarország ezzel az értékkel a 22. helyen van. Férfiak esetén az adat kicsit rosszabb, 6,7, nők esetén pedig kicsit jobb, 9,2 százalék.

Regionálisan is nagyok a különbségek. A budapesti érték 8,3, a nyugat-dunántúli 6,4, a dél-alföldi viszont 12,8 százalék. Az országos átlag 2018-ról 2022-re 1,9 százalékponttal javult, a budapesti viszont 1,1 százalékponttal romlott.

A legnagyobb előrelépést Dél-Dunántúlon találjuk, ez 6,3 százalékpontnyi.

Meglepő ugyanakkor, hogy a legalacsonyabb értéket Nyugat-Dunántúlon találjuk, ahol jellemzően nagy multinacionális cégek működnek, igaz, elsősorban összeszerelő munkahelyeket tartanak fenn.

A felnőttképzési adatok összefüggést mutatnak az innovációs helyezésekkel.

A felnőttképzésben Svédország, Dánia, Hollandia, Finnország van az első négy helyen, a 2023 évi innovációs listát pedig Dánia, Svédország, Finnország és Hollandia vezeti. Magyarország  a felnőttképzési adataira a 22., az innovációs teljesítményére pedig a 21. helyen van (Európai Innovációs teljesítménytábla, 2023).  

Erre az összefüggésre azért érdemes felfigyelni, mert az állami gazdaságpolitikák még mindig inkább a technológiai, gépi beruházásoktól várják a magyar innovációs eredmények javulását. Tudásbefektetések nélkül azonban érdemi javulásra nem lehet számítani. Az innovációs eredmények javulása nélkül viszont a versenyképességi listákon sem lehet előrelépni.

Befejezésként nézzük meg néhány ország 2022. évi felnőttképzési adatait, valamint felnőttképzési és innovációs pozícióit, továbbá érdekességként néhány főváros felnőttképzési adatait!

A táblázatból nyilvánvaló az innovációs és a felnőttképzési pozíció közötti összefüggés. Egyetlen ország, Szlovákia  „lóg ki a sorból”, amelynek magas a felnőttképzési adata, de az innovációs pozíciója gyenge.

Ennek az egyik magyarázata, hogy Szlovákia felnőttképzési adata 2018 és 2021 között még nagyon alacsony volt, 2,8 és 4,8 százalék között változott. A 12,8 százalékra történő jelentős ugrás 2022-ben következett be.

Másrészt, mint látni fogjuk, nagyon jó a fővárosi adata. Zárásként nézzük néhány főváros adatát!

Néhány főváros felnőttképzési adata, 2022 (25-64 korcsoport,%) Forrás: Eurostat 2023 szept. 14.

Azt látjuk, hogy a budapesti érték nemcsak romló tendenciát mutat, hanem a nemzetközi versenyben, a vizsgált országok között,  Budapest a sereghajtó.

Érdemes továbbá felfigyelni a kiemelkedő pozsonyi és a feltűnően alacsony berlini értékre.