Megvan, mely országok váltják ki az orosz gáz zömét Európában
MAGUkrajna 2022 februárja óta tartó orosz inváziója mély hatást gyakorolt a globális energiapiacokra. A következmények közé sorolhatjuk az árak ingadozását, az ellátási hiányok fellépését, a biztonsági kérdéseket, valamint a jelenleg is tapasztalható gazdasági bizonytalanságot. Mindezen tényezők nagyban hozzájárultak „az első valóban globális energiaválság” kialakulásához.
Oroszország jelentős szerepe van a globális energiapiacokon. Oroszország a világ három legnagyobb kőolajtermelőjének egyike. Továbbá a világ második legnagyobb földgáztermelője a legnagyobb gázkészletekkel, aminek köszönhetően a legnagyobb gáz- és olajexportőrjének számít.
A globális energiafogyasztás mindössze 1,3 százalékkal fog növekedni 2023-ban a lassuló gazdaság és a magas energiaárak következtében. A csökkenő gázellátás és a szélsőséges időjárási események arra kényszerítenek sok országot, hogy visszahagyják a fosszilis tüzelőanyagok használatát, ami késlelteti a zöld energiára való átállást.
Alternatívák a függőség csökkentése érdekében
A szükséges beszerzések tárgyalása érdekében az Európai Bizottság egységes vásárlói mechanizmust hozott létre, és megállapodott az Egyesült Államokkal, hogy napi 15 milliárd köbmétert importálnak az Egyesült Államokból. 2022. február 22-én Németország visszavonta az Oroszországból nemrég épített gázvezeték jóváhagyását, és e helyett cseppfolyósított földgáz importjára készül olyan országokból, mint Katar és az Egyesült Államok.
Míg Olaszország, Hollandia és az Egyesült Királyság fokozza erőfeszítéseit a szélenergia építésére, Belgium újragondolta az atomenergiával való felhagyásáról szóló döntését.
2027-re az Európai Unió megígérte, hogy leállítja az oroszországi gázimportot. E cél elérése érdekében az Európai Unió kiterjesztheti a nem oroszországi gázszolgáltatóktól, például Azerbajdzsántól származó vezetékes importot, vagy újraindíthat bizonyos szénerőműveket.
A hatékonyság növelésével egyes gázok elkerülhetők, míg más gázok helyettesíthetők a megújuló energia termelésének növelésével.
Ez azonban még nem ismert, és a negatív gazdasági kilátások és a rövid távú szakpolitikai döntések, amelyek a mai szükségletek kielégítését célozzák, lassíthatják a megújuló energiaforrások felé való törekvést. Azonban még ha figyelembe is vesszük ezeket a lehetőségeket a kínálat helyettesítésére és a kereslet csökkentésére, akkor is jelentős különbség lesz a kettő között.
A jelenlegi piaci aggodalmak ebből fakadnak. A Nemzetközi Energiaügynökség a konfliktus kezdete óta figyelemmel kíséri Oroszország ukrajnai inváziójának a világ energiapiacaira gyakorolt hatásait.
A piaci nyomás enyhítése és annak egyértelmű üzenetének küldése érdekében, hogy az orosz invázió következtében nem lesz hiány az ellátásban, a Nemzetközi Energiaügynökség tagországai megállapodtak abban, hogy két külön alkalommal is megteszik azt a rendkívüli lépést, hogy felszabadítják az olajat a tartalékaikból.
A globális energiatérkép megváltozása
Az elmúlt év eseményei alapjaiban változtatták meg Oroszország pozícióját a globális energiapiacokon és e piacok formáját.
Új szövetségek épülnek, a régiek pedig megszilárdulnak.
2021-ben Oroszország olajexportjának több mint felét és gázeladásainak körülbelül háromnegyedét Európa kapta. Továbbá fontos megemlíteni, hogy 2022 májusa és októbere között az Oroszországból az Európai Unióba irányuló napi csővezeték-áramlás mintegy 80 százalékkal csökkent (1. ábra).
1. ábra: Az Európai Unióba és Törökországba áramló földgáz mennyiségének alakulása 2022-ben (Forrás: International Energy Agency)
Az Európai Unió most olyan nagy gázszolgáltatókhoz fordul, mint Norvégia, Algéria és az Egyesült Államok, valamint a cseppfolyósított földgáz termelői Afrikában és a Közel-Keleten. 2023-ban, történelmi változásban, az Európai Unió tagállamai összefognak, hogy elegendő gázt vásároljanak a készleteik 15 százalékának feltöltéséhez.
Fontos lesz figyelemmel kísérni, hogy az Európai Unió milyen mértékben koordinálja ezt a lépést a fejlett gazdaságok G7-csoportjának többi partnerével. A siker növelné az Európai Unió alkupozícióját és erősítené a politikai szolidaritást a G7-partnerek között, amelyek Ausztráliával együtt árplafont szabtak meg 2022. december elején az orosz olajexportra világszerte.
Eközben Oroszország elveszett európai exportját keletre helyezi át Ázsiába, főként Kínába és Indiába.
Európa földgázfogyasztásában tartós csökkenés fog bekövetkezni a nagyobb energiahatékonyság, a zöld alternatívákra való átállás, valamint az energiaintenzív iparágak más országokba való átadása eredményeként.
Más energiamegoldások is lendületet kapnak, nevezetesen a zöld hidrogén, amelyet megújuló energiával működő elektrolízissel vízből nyernek. Például a 2022 augusztusában bejelentett „Kanada–Németország Hidrogénszövetség” összehangolja politikáit és befektetéseit a két ország közötti hidrogénellátási láncok fejlesztése érdekében.
Nyitás a megújuló energia felé
2023 kulcskérdése, hogy az országok milyen mértékben tudják felgyorsítani a zöld energiára való átállást (2. ábra).
2. ábra: A tiszta energiába történő beruházás megvalósulása globális szinten (Forrás: International Energy Agency)
A magas globális olaj- és gázárak arra ösztönzik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy minél többen éljenek a napelemek és a hőszivattyúk által adott lehetőségekkel, annak érdekében, hogy csökkentsék energiaszámláikat, ahogyan azt tavaly sokan tették Európában is.
Az Európai Unió döntéshozói felgyorsították a megújuló energiaforrások telepítésének engedélyezését, és egyszerűsítették az épületek energiahatékonyabbá tétele érdekében történő utólagos felszerelését.
Az Egyesült Államok a tavalyi és során elfogadta az infláció csökkentéséről szóló törvényt, amely a tiszta technológiák hazai gyártásának támogatását tartalmazza, aminek elsősorban fel kell lendítenie a felhasználást.
Különösen azokban a nemzetekben, amelyek erősen függenek Oroszországtól, ahol új stratégiára van szükség, a jelenlegi energiaválság felgyorsítja az energiaátállást, és további befektetéseket tesz szükségessé a megújuló energiaforrásokba.
Ez azonban még nem ismert, és a negatív gazdasági kilátások és a rövid távú szakpolitikai döntések, amelyek a mai szükségletek kielégítését célozzák, lassíthatják a megújuló energiaforrások felé való törekvést.
Tartós gazdasági hatások
A következő év világossá teszi a „deglobalizáció” és a gazdasági nacionalizmus trendjeit. A tavalyi év során a kormányok hatalmas pénzügyi beavatkozásokat hajtottak végre az energiapiacokon, jóval a válságkezelésen túl.
Tavaly szeptember óta az európai kormányok több mint 700 milliárd eurót (743 milliárd dollár) különítettek el energiatámogatásra, hogy enyhítsék a rekordárakkal szembesülő családok és vállalkozások fájdalmát. Támogatást kaptak az energiacégek is; néhányat államosítottak, köztük Németországban és Franciaországban.
Az Európai Unió energiaplatformja, amely egyesíti a földgáz (és később a hidrogén) beszerzéseit, egy készülőben lévő kartellnek minősül. Az energiaválság súlyosbítja az országokon belüli és az országok közötti társadalmi egyenlőtlenségeket.
A sérülékeny háztartásokat, valamint az alacsony és közepes jövedelmű nemzeteket sújtották leginkább az energiaköltségek emelkedése. És ezek a következmények a továbbiakban egyre csak mélyülni fognak.
Az energiaválság még átcsaphat fiskális vagy adósságválságba – a fejlődő országok adósságterhe 50 éves csúcsot ért el a COVID-19 világjárvány nyomán.
A sérülékeny gazdaságok iparágaik összezsugorodhatnak. A gyengélkedő szektorok növekvő állami támogatása kiüríti az állami zsebeket és csökkenti a devizatartalékokat, ami a pénzügyi hitelfelvétel kockázati besorolásának növekedését fenyegeti.
A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa.
