300 milliárdos osztalékot fizet az OTP
PénzügyAz OTP Bank a közgyűlését követő sajtótájékoztatón ismertette legfrissebb eredményeit és kilátásait. Az eseményen részt vett Csányi Sándor, az igazgatóság elnöke, valamint a bank menedzsmentje is. A bemutatott számok alapján a pénzintézet működése továbbra is erős, ugyanakkor a növekvő állami terhek érdemben visszafogják a profitnövekedést.
Az OTP Bank Nyrt. korrekt együttműködésre törekszik a Tisza-kormánnyal, ami a magyar gazdaságnak és a vállalkozásoknak is érdeke, a bank aktivitása nem csökken Magyarországon - mondta Csányi Sándor, az igazgatóság elnöke a pénzintézet közgyűlésén, majd sajtótájékoztatón kérdésre közölte: hamarosan egyeztetni fognak az új kormánnyal a bankszektort érintő kérdésekről.
Bár a kormányprogram és a kormány tagjainak személye nem ismert teljesen, reményét fejezte ki, hogy a piac bizalma megalapozott és fennmarad.
Csányi Sándor a gazdaság újraindítása szempontjából fontosnak tartja a bennragadt uniós pénzek megérkezését, a bankadók gyors kivezetésére nem számít, ugyanakkor azt várja, hogy az egyedi kormánybeavatkozások megszűnnek, és előbb-utóbb a különadók is eltűnnek.
A közgyűlésen a parlamenti választás eredményére reagálva elmondta: a piac reakciói egyértelműen pozitívak eddig. Megköszönte a közgyűlésen jelen lévő Varga Mihály jegybankelnöknek a megfontolt monetáris politikát, úgy fogalmazott: ez így együtt egy ígéretes környezet. A kormányprogram és a kormány összetétele még nem ismert, "de amit eddig tudunk a gazdasági vagy a pénzügyminiszterről, az biztató, hogy megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek kerülnek a minket érintő területre".
Csányi Sándor a közgyűlésen ismertette:
az idén növekvő gazdasági környezettel számolnak a régióban.
A márciusi előrejelzésen nem változtattak, a teljesítő hitelállomány organikus növekedési üteme árfolyamszűrten a 2025. évi 15 százalék körül alakulhat. A nettó kamatmarzs a tavalyi 4,34 százalék körüli lehet, a működési költség/bevételi mutató némileg meghaladhatja a 2025-ös 41,7 százalékos szintet. A kockázati profil és a hitelkockázati költségráta a tavalyihoz hasonlóan alakulhat, a jövedelem-arányos megtérülés (ROE) a 2025. évi 21,6 százaléknál alacsonyabb lehet a várhatóan csökkenő tőkeáttétel miatt - sorolta.
Kedvezőnek nevezte a forint-euró árfolyam alakulását.
Beszámolójában ismertette: az elmúlt 11 évben 14 akvizíció, 4,5 szeres hitelállomány-növekedés jellemezte a csoportot. A 2014 óta elért 4,5 szeres nettó hitelbővülés 74 százalékát az organikus növekedés adta. A ROE azért csökkent enyhén, a 2024-ben elért 23,5 százalékról 21,6 százalékra, mert nőtt a tőkeállomány, mivel a csoport tőkekövetelménye konzervatív - magyarázta. Az eszközminőség évek óta stabil, a nemteljesítő hitelek aránya tavaly 3,6 százalékról 3,5 százalékra csökkent.
Az elmúlt három évben nem volt akvizíció, reményeik szerint idén egy jelentős akvizíciót végre tudnak hajtani.
Az elmúlt évek eredményessége folytatódott, nem látnak okot a stratégián változtatni, kivéve a piac által megkövetelt intézkedéseket a digitális fejlesztések vagy a mesterséges intelligencia területén
- mondta az elnök.
A külföldi leánybankok erős eredményt mutattak, hozzájárulásuk a nyereséghez 71 százalékot ért el tavaly, ez szerinte a következő időszakban tovább nőhet.
A hitelállomány jelentős része, 42 százaléka az eurózóna országaiban került kihelyezésre, 75 százalék pedig Európában.
Magyarország részesedése 47-ről 33 százalékra csökkent a hitelállományban, az elmúlt években folyamatosan mérséklődött. Oroszország és Ukrajna - két szenzitív befektetés - súlya csökkent az állományon belül 2 százalékra. A vállalati hitelezést felfüggesztették az orosz piacon, csak a lakossági ügyfeleket szolgálják ki. Bízik benne, hogy a helyzet mindkét országnak elfogadható módon meg fog oldódni. Az oroszországi jelenléthez ragaszkodnak, az operációt minden szankció betartásával fenn tudták tartani - húzta alá.
Csányi Péter vezérigazgató összegzése szerint a legfontosabb pénzügyi mutatók közül az adózási eredmény 7 százalékkal 1148 milliárd forintra, a működési eredmény 10 százalékkal 1700 milliárd forintra nőtt.
A magyar eredmény 2 százalékos profitcsökkenését (264 milliárd forintra) a magasabb extraprofit adó magyarázza, ezek az extra terhek idén 330 milliárd forintra nőnek az előrejelzésük szerint.
Jelezte: ezek nem számítanak egyedülállónak az EU-ban, ugyanakkor a magyar "speciális terhek" a legmagasabbak európai összevetésben.
A magyar működésről kiemelte, hogy a lakáshitelezésben tavaly 21 százalékkal nőtt az állomány, jelentős részben az utolsó negyedévben az Otthon Start program hatására.
A nagyvállalati hitelek két év stagnálás után emelkedésnek indultak, ezzel együtt a vállalati hitelpiaci részesedés új csúcsra, 21 százalékra nőtt.
A betétállomány 11 százalékkal 3351 milliárd forintra nőtt, a magyar szerb, horvát és bolgár lakossági állományok növekedésének köszönhetően - ismertette. Folytatják a regionális versenytársakhoz képest konzervatív céltartalék képzési gyakorlatot. Az OTP hitelminősítése magasabb mint a magyar államé, a jó teljesítmény fenntartásához fontos a versenyképesség megőrzése, ennek érdekében kiemelte a digitalizációt.
Az OTP pénteki közgyűlése döntött a részvényenként 1071 forintos osztalékjavaslatról:
a bank a 2025. évi eredményéből 300 milliárd forintot fizet osztalékként, ami részvényenként 1071,43 forint.
Az osztalék kifizetése 2026. június 1-jén kezdődik. Az eredmény felhasználásáról szóló határozati javaslat szerint a bank 2025. évi anyavállalati adózás utáni eredménye 663,259 milliárd forint, amelyből az osztalékfizetés mellett 66,326 milliárd forint általános tartalékot képez.
