Egy érdekes ábrán, hogyan javult a magyar gazdaság egyensúlya
PénzügyJavult a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség, vagyis a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege idén az első negyedévben. Az egyenleg -1 131 millió euró volt, a negyedéves GDP -2,5 %-a - derül ki az Magyar Nemzeti Bank adataiból. A javulás egyik fő oka az energiaárak mérséklődése. Emelkedett a nemzetközi tartalékok szintje. Az uniós források fokozatos apadása is nyomon követkető a statisztikákban.
A Magyar Nemzeti Bank tegnap közölt adatai szerint javult Magyarország külfölddel szembeni fizetési igénye, vagyis a fizetési mérleg és a tőkemérleg első negyedéves adata. A folyó fizetési mérleg egyenlege jelentősen javult 12 hónap alatt.
Az idei első negyedévben a magyar gazdaságnak a külföld felé fennálló finanszírozási igénye a GDP 2,5%-ára csökkent, ezzel jelentősen javult a külső egyensúly.
Az áruforgalmi egyenlegben a hiány mérséklődött az első negyedévben, a szolgáltatásokból származó exporttöbblet nőtt.
Ennek legfőbb oka, hogy az áru exportunk emelkedett, ugyanakkor az import szintje csökkent, így az áruforgalom hiánya lényegesen kisebb, mint a megelőző negyedévben.
Az, hogy az áruk és szolgáltatások egyenlege többletbe fordult, vagyis többet exportálunk, mint amennyit külföldről behozunk.
Ennek a fő oka, hogy az energiaimport értéke zuhant, aminek következtében az áruk és szolgáltatások export-import egyenlege újra többletbe fordult.
Ennek hátterében a gázárak csökkenése áll: tavaly a háború kezdete után meredeken felmentek a gázárak.
Tavaly nyáron a betárolási időszakban az európai gázár megawattóráként 340 eurót ért el, utána lassan mérséklődött a gázár, ősz végére 100 euró volt az ár, majd tovább csökkent többek között az enyhe tél miatti csökkenő kereslet miatt.
Tavaly december óta pedig tovább csökkent az ár, január végétől pedig 50 euró alatt van a gáz ára, amely jelenéeg 35-40 euró körül mozog.
Az áruforgalmi mérleg mellett a szolgáltatások mérlege is javult, ebben a Magyarországra érkező külföldi turisták számának emelkedése is benne van.
A statisztikákban ugyanakkor az is kiolvasható, hogy egyre kevesebb uniós forrás érkezik Magyarországra a megállapodás húzódása miatt.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter junius 15-i jelzése szerint idén 1,5 milliárd euró, jövőre 2 milliárd euró, 2025-ben pedig 2, 8 milliárd euró uniós forrás várható.
A tegnap közölt adatokból az is kiderül, hogy március végén a nemzetközi tartalékok értéke közel 40 milliárd euróra emelkedett. Az első negyedévben a tartalékok nagysága több mint egy milliárd euróval nőtt az előző negyedévi szinthez képest.
A nemzetgazdasági nettó adósságállomány - a közvetlentőke-befektetésen belül elszámolt adósság nélkül - március végén 26 973 millió euró
volt (az utolsó négy negyedév összesített GDP-jének arányában 15,7 százalék).
A nettó adósságállomány 6 140 millió euróval nőtt az előző negyedévhez képest - derül ki az MNB adataiból.
