Erste eredmények: Az erős működési teljesítmény a kelet-európai piacok rugalmasságát tükrözi

Jelentős hitelállomány-növekedés (9 hónap alatt +10,3%), mind a vállalati, mind a lakossági üzletágban

A nettó kamatbevétel gyors bővülése a működési eredmény növekedését eredményezte

Az NPL-ráta az Erste részvénykibocsátása óta a legalacsonyabb szintre, 2,0 százalékra csökkent

A GDP növekedés 2023-ban alacsony lehet, az inflációs ráták várhatóan csökkennek, de továbbra is magasak maradnak

Az Erste Group Bank AG (Erste Csoport) 2,89 milliárd eurós működési eredményt ért el 2022 első kilenc hónapjában, ami 11,4 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó kamatbevétel 19,5 százalékkal, 4,39 milliárd euróra nőtt, a hitelállomány jelentős növekedése és - leginkább az eurozónán kívüli piacokon - a kamatkörnyezet kedvező alakulása nyomán. A nettó díj- és jutalékbevétel 8,3 százalékkal 1,83 milliárd euróra nőtt, elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatásokon és a vagyonkezelésben elért bővülésnek köszönhetően. A beszámolási időszakban a működési bevételek növekedése (+9,3%, 6,27 milliárd euróra) meghaladta a működési költségek növekedését (+7,7%, 3,38 milliárd euróra). A kockázati költségek 158 millió euróra, azaz 11 bázispontra emelkedtek (2021 első kilenc hónapjában: 52 millió euró és 4 bázispont), reagálva a makrokörnyezet bizonytalanságaira. Mind az NPL-ráta (2,0 % a 2021 végi 2,4 %-hoz képest), mind az NPL-fedezeti ráta (96,8 % az előző évi 90,9 % képest) javult. A kelet-közép-európai bankcsoport nettó eredménye 1,65 milliárd eurót tett ki (2021 első kilenc hónapjában: 1,45 milliárd euró).

Az évközi jelentésben a 2022 január-szeptemberi pénzügyi eredményeket a 2021 január-szeptemberi adatokkal, a mérleg tételeinél pedig a 2022. szeptember 30.-i adatokat a 2021. december 31.-i pozíciókkal vetjük össze.

A nettó kamatbevétel és a díjbevétel bővülése ellensúlyozta a nettó kereskedési eredmény veszteségét

A nettó kamatbevétel 4385,2 millió euróra nőtt (+19,5%, 3669,5 millió euróról), leginkább az eurózónán kívüli – elsősorban cseh, magyar és román – kamatemeléseknek, valamint a hitelállomány összes piacon tapasztalt jelentős bővülésének köszönhetően. A nettó díj- és jutalékbevétel 1829,9 millió euróra nőtt (+8,3%, 1690,4 millió euróról). Szinte az összes díj- és jutalékbevétel kategóriában és az összes elsődleges piacon növekedést könyveltünk el, leginkább a pénzforgalmi szolgáltatások és a vagyonkezelés területén. A nettó kereskedési eredmény -848,5 millió euróra csökkent (67,5 millió euróról); a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége 743,3 millió euróra nőtt (133,5 millió euróról). E két tétel alakulása elsősorban átértékelési hatásoknak tulajdonítható. A működési bevétel 6270,7 millió euróra nőtt (+9,3%, 5735,0 millió euróról).

Erős működési eredmény, javuló költség/bevétel ráta

Az általános igazgatási költségek 3381,3 millió euróra nőttek, (+7,7%, 3141,0 millió euróról). A személyi jellegű ráfordítások 1967,2 millió euróra emelkedtek (+4,6%, 1881,3 millió euróról). A létszám gyakorlatilag nem változott 2021 év végéhez képest, +1,1 százalékkal, 45 078 főre nőtt (teljes munkaidő egyenérték alapon) Az egyéb igazgatási költségek markáns növekedése 1003,4 millió euróra (+18,5%, 846,6 millió euróról) főként a betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások jelentős mértékű emelkedésének tudható be – ez tartalmazza a várható 2022-es befizetések nagy részének elkönyvelését, csakúgy, mint a más költségkategóriákban megjelenő emeléseket, különösen az informatikai és irodai kiadásokét. Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 410,7 millió eurót tett ki (-0,6%, 413,2 millió euróról). Összességében a működési eredmény jelentős mértékben, 2889,4 millió euróra nőtt (+11,4%, 2594,0 millió euróról). A költség/bevétel ráta 53,9 százalékra javult (54,8 százalékról).

Az NPL ráta 2,0 százalék – történelmi rekordalacsony szint a tőzsdei kibocsátás óta

A nettó céltartalék-felszabadítása miatt pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés (kockázati költség) -158,3 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában -11 bázispontot tett ki (szemben az előző évi -51,6 millió euróval és 4 bázisponttal). A hitelekre, valamint kötelezettségekre és garanciákra Horvátország kivételével minden elsődleges piacon nettó céltartalékot kellett képezni. Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek megtérüléséhez kapcsolódó bevételek és visszaírások minden szegmensben, főként Csehországban és Horvátországban. A Coviddal kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálatát és feloldását követően szükséges volt az előretekintő indikátorok (forward looking indicators – FLIs) paramétereinek frissítése, valamint a második negyedévben kockázati puffer bevezetése a ciklikus iparágaknál,

A nettó eredmény 1,65 milliárd euróra nőtt az első kilenc hónapban

Az egyéb működési eredmény -246,5 millió eurót tett ki (előző évi -243,3 millió euró). Az ebben a sorban szereplő, szanálási alapokba fizetendő teljes 2022. évi hozzájárulás – leginkább Ausztriában és Csehországban – 139,1 millió euróra nőtt (108,5 millió euróról). A bankadók – amelyeket jelenleg két elsődleges piacon kell fizetni 133,2 millió euróra növekedtek (71,6 millió euróról). Magyarországon 108,4 millió eurót számítottak fel, amiből a teljes pénzügyi évre jutó rendszeres bankadó 16,1 millió euró (előző évi 14,9 millió euró), a 2022 első kilenc hónapjában felszámolt tranzakciós illeték 42,4 millió euró volt (előző évi 35,7 millió euró), valamint az előző év nettó bevétele alapján számított és a teljes 2022. évre vonatkozó új „extraprofit-adó” 49,9 millió euró. Ausztriában a bankadó 24,8 millió eurót tett ki (előző évi 20,9 millió euró). Pozitív hozzájárulást jelentett az eredményhez a román fogyasztóvédelmi jogszabályokhoz kapcsolódó lehetséges jogi kockázatokra képzett céltartalék feloldása 41,8 millió euró értékben, amely az egyéb működési bevételekben tükröződik.

A bevételt terhelő adók 434,5 millió eurót tettek ki (a tavalyi 433,6 millió euró után). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 332,6 millió euróra csökkent (397,2 millió euróról) elsősorban a takarékpénztárak alacsonyabb hozzájárulása következtében, amit a pénzügyi eszközeik megnövekedett értékvesztése okozott. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1647,0 millió euróra nőtt (1451,4 millió euróról) az erőteljes működési eredmény következményeként.

Jelentős hitelállomány növekedés, a CET1 tőkeráta 14,2 százalék (pro forma)

Az alaptőke - AT1 tőkeinstrumentumok nélkül 22,3 milliárd euróra nőtt (21,3 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1-es alaptőke (CET1, végleges) 19,4 milliárd euróra nőtt (18,8 milliárd euróról), a (végleges) szavatolótőke pedig 25,2 milliárd euróra erősödött (24,8 milliárd euróról). A fenti adatokban már szerepel az első két negyedév közbenső nyeresége, ám a harmadik negyedévé nem. A teljes kockázati kitettség (a kockázattal súlyozott eszközök összessége, ideértve a hitelezési, piaci, és működési kockázatokat, a CRR szerint végleges) 140,8 milliárd euróra nőtt (129,6 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1) 14,2 százalék volt pro forma alapon (14,5 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 17,9 százalék (19,1 százalékot követően).

A mérlegfőösszeg 335,3 milliárd euróra nőtt (+9,1%, 307,4 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 44,6 milliárd euróra mérséklődtek (45,5 milliárd euróról), míg a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek állománya – elősorban Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában – 26,7 milliárd euróra nőtt (21,0 milliárd euróról). Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 198,8 milliárd euróra emelkedett (+10,3%, 180,3 milliárd euróról),

Előrejelzés: az Erste piacai rugalmasak maradnak

Míg az idén a gazdaság teljesítménye a korábban előre jelzettnél erősebbnek bizonyult (a jelenlegi becslések szerint a 2022-es reál-GDP növekedési ráták az Erste elsődleges piacain 1,8% és 6,2% között várhatóak), az Erste Csoport arra számít, hogy 2023-ban a növekedés lassulni fog, és piacain átlagos reál-GDP növekedési üteme 1,2 százalék lesz, szemben az eurózóna 0,3 százalékos átlagával. A munkanélküliségi ráták ennek ellenére várhatóan alacsony szinten (mintegy 3 és 7 százalék között) maradnak. Az államadósság szintje Közép-Kelet-Európában jelentősen az uniós átlag alatt marad. Az infláció 2023-ban várhatóan lassul, de a becslések szerint egész évben magas marad, az Erste fő piacain az éves átlag 5,2% és 14,3% között mozoghat.

A fentiek fényében az Erste Csoport arra számít, hogy a nettó hitelállomány-bővülése a 2022-es 10 százalék feletti szintről 5 százalék körülire lassul. Ez a fejlemény, a kedvező közép-kelet-európai kamatkörnyezettel és az EKB normalizált irányadó kamatlábaival együtt azt eredményezi, hogy a nettó kamatbevétel 2022-ben körülbelül 20 százalékkal, 2023-ban pedig mintegy 10 százalékkal nőhet.

Összhangban a gyengébb 2023-as gazdasági kilátásokkal, de továbbra is erős közép-kelet-európai munkaerőpiacot feltételezve, az Erste Csoport arra számít, hogy a kockázati költségek alacsonyak maradnak, és nem haladják meg a 35 bázispontot 2023-ban (2022-es cél: 20 bázispont alatt). A nem teljesítő hitelek aránya (az NPL-ráta) a 2022-es 2 százalékról várhatóan emelkedni fog, de 2023-ban is 3 százalék alatt marad.

Az Erste Csoport 2022-re 14 százalék körüli, 2023-ra 13 és 15 százalék közötti ROTE (Return On Tangible Equity) elérését tervezi. Az Erste Csoport CET1 alaptőkrátája a várakozások szerint 14 százalék felett marad. A 2022. pénzügyi évre vonatkozóan az Erste Csoport részvényenként 1,90 euró osztalék kifizetését tervezi.

Az előrejelzésben szereplő minden előre tekintő állítás a következő fő feltételezésen alapulnak: jelentős gazdasági lassulás lesz, de negatív éves GDP nem lesz 2023-ban; nem lesz lényeges politikai vagy szabályozói beavatkozás; nem romlik tovább a geopolitikai helyzet; az európai energiahelyzet stabilizálódik.