Drámai fordulat az olajkitermelésben
Globál
Áprilisban közel negyedannyi olajat termeltek ki az olajexportőr országok, mint az iráni háború előtt - mutatják a Nemzetközi Energiaügynökség friss számai. A világ olajkitermelésének történetében ez az egyik legnagyobb zuhanás, miközben csökkennek az olajtartalékok. Az olajpiac történetének egyik legnagyobb kínálati sokkja zajlik.
Drámai fordulat történik a világ olajpiacán a Nemzetközi Energiaügynökség májusi jelentése szerint. Áprilisban a világ olajkínálata egy hónap alatt átlagosan napi 3,9 millió hordóval csökkent, ami jóval több, mint a korábban jósolt másfél milliós csökkenés.
Így az iráni-izraeli-amerikai konfliktus nyomán
a Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom korlátozása miatt napi 14,4 millió hordónyi öbölmenti termelés esett ki a háború előtti szinthez képest.
A kiesés a szaúdi, az iraki és a kuvaiti olajmezőket érintette a legnagyobb mértékben. Február óta a teljes kínálati kiesés elérte a napi 12,8 millió hordót, az összesített veszteség a Közel-Keleten pedig már meghaladta az egymilliárd hordót.
Bár a magas árak és a gazdasági lassulás miatt a kereslet is csökken napi 420 000 hordóval, a kínálat sokkal gyorsabb ütemben zuhan.
Ez azt jelenti, hogy 2026-ban napi 1,78 millió hordós hiány várható a piacon, ami ellentétes a korábban jósolt túlkínálattal.
Csökkenő tartalékok, finomítói nehézségek
Mivel a kitermelés nem fedezi az igényeket, a világ a tartalékait éli fel: márciusban 129 millió, áprilisban pedig további 117 millió hordóval csökkentek a globális készletek. Ezzel párhuzamosan a szárazföldi készletek áprilisban napi 5,7 millió hordós sebességgel fogytak.
A nyersolaj hiánya és az infrastruktúra sérülései miatt a finomítói tevékenység is visszaesett.
A második negyedévben napi 4,5 millió hordós zuhanást jósolnak a feldolgozásban, ami üzemanyaghiányhoz és rekordmagas finomítói árrésekhez vezetett.
Az Energiaügynökség előrejelzése azon az optimista feltételezésen alapul, hogy a Hormuzi-szoros forgalma júniustól fokozatosan helyreáll. Ha a blokád vagy a harcok elhúzódnak, a kínálati válság tovább mélyülhet, ami tartósan 150 dollár/hordó körüli vagy a feletti olajárakat eredményezhet.
Oroszország és az UAE
A jelentés szerint idén eddig az olajpiac történetének egyik legnagyobb kínálati sokkja zajlik, ahol a geopolitikai konfliktus felülírta a korábbi piaci egyensúlyt.
Az OPEC+ teljes kitermelése
áprilisra napi 35 millió hordó környékére esett vissza a korábbi 42-43 millió hordós szintről
technikai és logisztikai okok miatt. A tárolókapacitások pillanatok alatt megteltek a termelő országokban, így kénytelenek voltak leállítani, vagy drasztikusan visszafogni a kutakat, mert nem tudják hova tenni a kitermelt olajat.
Több finomítót és exportterminált ért támadás, és az infrastruktúra sérülése miatt az olaj eljuttatása a vezetékeken keresztül is korlátozott.
Egy váratlan politikai fordulat is gyengítette a szövetséget, az Egyesült Arab Emirátusok május 1-jén kilépett az OPEC-ből.
Az ország ugyanis jelentős összegeket fektetett a termelőkapacitása bővítésébe (napi 4,8-5 millió hordóra), de a szövetség kvótái miatt ezt nem használhatta ki. A háborús kiadások és a gazdasági nyomás miatt az ország úgy döntött, saját útra lép, hogy a magas világpiaci árak mellett maximalizálja bevételeit.
Bár Oroszország az OPEC+ tagja, a helyzete kettős: a saját finomítóit ért támadások miatt a belföldi feldolgozás csökkent, ami miatt kénytelenek több nyersolajat exportálni, már amennyit a szankciók és a logisztika megenged.
