A visegrádi államok gazdasági növekedése alaposan lekörözi az EU-t

Egyéb2018. szept. 7.Növekedés.hu

Eljött Közép-Európa, eljött a V4-országok ideje, ma már ugyanis ezek az államok jelentik az EU gazdaságának motorját - hangsúlyozta Matolcsy György jegybankelnök az 56. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó ülésén Debrecenben.

Forrás: MNB

A visegrádi országok gazdasági szerepét méltatva emlékeztetett, hogy az elmúlt években ebben a térségben a munkanélküliség csökkent, rugalmasság jellemzi a gazdaságpolitika, a monetáris politika, valamint a társadalompolitika területét is. Az Európai Unió dél-európai tagállamai (az úgynevezett ClubMed országok) ugyanakkor pont az ellenkező pályát futották be. Mindezt figyelembe véve is komoly kihívások állnak a visegrádi országok előtt: megoldást kell találni a demográfiai kihívásokra, a magas hozzáadott értékű termelésre kell ösztönözni a vállalatokat, és a felsőfokú oktatást is fel kell zárkóztatni a nyugati színvonalhoz. A további fejlődéshez pedig elengedhetetlen az észak-déli kereskedelmi integráció.
Forrás: MNB
 
Az MNB elnöke szerint a V4 országok súlya az elmúlt években jelentősen erősödött, mivel egységes szerkezetű felzárkózási pályán haladnak. A korábbi években az európai integráció gazdaságának 3 százalékát adták, mára ez 6 százalékra nőtt. Amikor az Audi Győrt választotta beruházása helyszínéül, eldőlt, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik, a BMW debreceni beruházásával a "kálvinista Róma" lesz Magyarország keleti gazdasági, pénzügyi és geopolitikai központja.   Matolcsy György jelezte: a fenntartható felzárkózáshoz a városok, illetve a régiók megerősödése is kell, a közép-kelet- európai térségben 10 olyan várost nevezett meg, amelyek együttműködése a jövőben kulcsfontosságú lesz, ezek: Varsó és Krakkó, Prága és Brno, Pozsony és Kassa, Ljubjana és Zágráb, Budapest és Debrecen. Debrecen első hallásra kakukktojásnak tűnhet, de szerencsés földrajzi helyzete indokolja ezt, hiszen négy geopolitikai makrorégió metszéspontjában terül el. A jegybank elnöke történelmi kitekintésben elmondta: az 1335. visegrádi királytalálkozóval indult a régiós siker, akkor a gazdagság aranyban, ezüstben, ásványkincsekben, illetve a globális kereskedelemben testesült meg, napjainkban az innováció, a kreativitás, a tehetség, a szorgalom, a szorgos munka jelenti a siker kulcsát. A Daimler, az Audi, vagy a BMW ezért választotta Magyarországot. Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy a foglalkoztatási folyamatokban is élen járnak a visegrádi államok, a V4 országokban a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya a legmagasabb az európai integrációban, illetve a fiatalkori munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb az unióban, miközben a mediterrán tagállamok mutatói ezeken a területeken igen kedvezőtlenek, akárcsak a költségvetési és államadósság folyamatok a visegrádi térséggel összehasonlítva. Magyarország számára a legnagyobb lehetőség egy új Eurázsia kialakulása, az új selyemutak révén az ország történelmi hátránya előnnyé válhat. Jelezte, hogy Debrecen közel van az új selyemúthoz, kiemelve, hogy a régió felzárkózásában segíthet a Via Carpathia észak-déli közlekedési hálózat kiépítése a Baltikumtól Lengyelországon, Szlovákián, Csehországon és Magyarországon át a Balkánig és az Adriáig.

A hónap végén megnyílik a Bölcs vár, a tudás háza

A régi budai városháza épülete Bölcs Vár néven, a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítványnak köszönhetően oktatási és közösségi térként újul megA megújított épületben ma elsősorban tudományos munka folyik, de a nagyközönség számára nyitottak lesznek a földszinti közösségi terek, így a könyvesbolt, az étterem, a kávézó, az éremkiállítás, a helytörténeti kiállítás és a Szentháromság utcára nyíló épületrészben a Pallas Athéné Könyvkiadó könyvesboltja is.  Az épület 160 éven át működött Buda városházaként, 70 éven át pedig az első kerületi elöljáróság székhelye volt. Működött benne csendőrség, iskola, majd a második világháború utáni időszakban múzeumok, kutatóintézetek, ma pedig tudományos kutatóközpontnak és doktori iskolának ad helyet.
A feltárást és rekonstrukciót követően, az egykori budai városháza épülete a képzés, az oktatás, a tudomány és az ismeretterjesztés központjává válik Budán. 
A teljes körű felújítás eredményeként az Óvárosháza történelmi jelentőségéhez méltó, ugyanakkor a 21. század kihívásainak megfelelő épületként születik újjá.