MUTATJUK, HOGY MIÉRT MOZOGHAT ILYEN SZÉLSŐSÉGESEN A BITCOIN ÁRFOLYAMA

Pénzügyek2018. márc 21.Növekedés.hu

Ahhoz, hogy a Bitcoin és a többi kriptodeviza pénz- és tőkepiaci válságok idején ugyanolyan menedékké váljon, mint az arany, világosabb szabályozói környezetre van szükség és arra, hogy az azokon alapuló alkalmazások beépüljenek a mindennapi életünkbe – nyilatkozta a novekedes.hu-nak Juhász Gergely, aki az igazgatósági elnöke Magyarország tavaly novemberben létrejött első, kriptoeszközökbe fektető cégének, a Cointresor Zrt.-nek. Szerinte ettől az állapottól még messze vagyunk. Mindenesetre a kriptoeszközök homlokegyenest eltérő globális megítélése mutatja, hogy egyelőre a világ korántsem egységes a jövőt illetően. Ez ki is jelöli e befektetés kockázatát, ami az árfolyamok rendkívül szélsőséges ingadozásában is tetten érhető. Minek köszönhető a Bitcoin és a kriptovaluták év eleji hatalmas zuhanása? Tavaly decemberben és idén január elején a kriptodevizák körül egy túlfűtött várakozás és spekuláció alakult ki. A blockchain technológia jelenlegi fejlettsége még nem teljesíti be azokat a reményeket, amelyek az árfolyamokat 2017-ben olyan magasra repítették. A spekulációt a szabályozó hatóságok fellépése törte meg. Amibe még besegített a részvénytőzsdéken bekövetkezett meredek árfolyamesés is. Ezért szakadtak ilyen hirtelen az árfolyamok. Ám február elejétől ismét elkezdtek növekedni, méghozzá nagy mértékben. Például a 6 ezer dollár alatt is állt Bitcoin beszélgetésünk idején már a 11 ezres szintet súrolja. Ezt mi okozza? A piac egyszerűen próbálja beárazni a kriptodeviza-piacot és a két szélsőérték között jelenleg beállt „középre”. A volatilitás az utóbbi 3 hétben jelentősen csökkent. Most kivárás érzékelhető. Akkor tekintsük előbbre. Rövid, közép- és hosszú távon mi mozgathatja az árfolyamokat? Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a Bitcoin árfolyama mennyire mozog együtt a hagyományos tőzsdékkel. Vagyis arra, hogy ha a kamatok emelkedni, a pénzpiaci likviditás pedig szűkülni kezd, akkor az mennyi forrást vonhat el az értékpapírtőzsdékről és velük együtt a kriptodeviza-piacokról. Most úgy látjuk, ahhoz, hogy a Bitcoin egyfajta „digitális arannyá” tudjon válni és valódi menedéket jelentősen mondjuk a félezer amerikai részvény mozgását követő S&P 500 index zuhanása esetén, két előfeltétel teljesülésére volna szükség: egy világosabb szabályozói környezetre és a Bitcoinnak, illetve a főbb kriptodevizákon alapuló alkalmazásoknak be kellene épülniük a mindennapi életünkbe. Ettől jelenleg még messze vagyunk. Érdemes tisztázni, milyen kockázatokkal kell számolnia annak, aki kriptoeszközökbe kíván befektetni? A digitális eszközök, a befektetők által megvásárolható kripto tokenek többsége nem jelent egyúttal tulajdonjogot is az azt fejlesztő vállalkozásban. Emiatt nem feltétlenül van szoros összefüggés a fejlesztő cég teljesítménye és a token árfolyama között. Ezért mindig azt keressük, hogy mi lesz a token használata során a token keresletét növelő hatás. Az úgynevezett platformalapú kriptodevizák (ilyen például a neo, a cardano, az aeternity) esetén viszont az a kérdés, hogy az mennyivel fog jobb szolgáltatást nyújtani, mint a jelenlegi piacvezető ethereum. Az ember csak kapkodja a fejét, hogy melyik állam, illetve szabályozó hatóság támogatja a kriptoeszközök elterjedését, és melyik tiltja. Mivel magyarázhatók ezek a rendkívül eltérő megközelítések? Japán, Szingapúr és Svájc esetében már világosan látszódik, hogy felismerték a blockchain technológiában rejlő innovációt és az IT innovációs „szürkeállományért” folyó versenybe szeretnének beszállni támogatóként. Az EU-n belül egyelőre az észtek és a szlovénok szeretnék vinni a prímet, de kíváncsian várjuk az idén őszre várható EU-s kriptodeviza szabályozás konkrétumait is. Mindenesetre az EU egységes szabályozásra törekszik, ezért is hozta létre a Digitális Egységes Piac tervébe illeszkedő Blokklánc Megfigyelő Központot és Fórumot. Így versenyelőnyre tehetnénk szert például az Egyesült Államokkal szemben, ahol szinte államról államra más a szabályozás, de azért már ott is vannak pozitív jelek. Kína helyzete ez esetben is speciális. Ők láthatóan bizonyos platformokat – például a NEO-t – részesítenek előnyben, sőt a token árfolyamot is igyekeznek karbantartani. Azaz a blokklánc forradalomban is a hagyományos receptjüket alkalmazzák és a kontrollt szeretnék megtartani. Nagy szabályozói kockázatot az ICO-k (vagyis a tőkebevonással járó értékpapírkibocsátás-szerű tokenek) környékén látunk. Itt biztos, hogy a befektetők védelme miatt szigorúbb szabályozás lesz. Sokkal kevesebb tőkebevonásos ICO lesz, a minőségük azonban remélhetőleg javulni fog. És – ahogy már említettem –, meg kell oldani a mögöttes fejlesztő cégekben való szavazati jog és osztalékra való jog kérdését is. Az azért meghatározónak tűnik, hogy az IMF elnöke, Christine Lagarde szerint a kriptoeszközöké a jövő, azok előbb-utóbb úgyis felváltják a hagyományos banki, pénzügyi struktúrákat. Egyetért ezzel? Igen. Az biztos, hogy a blokklánc technológia sok tevékenységet olcsóbbá és egyszerűbbé tud tenni és ezért el fog terjedni. Nemcsak a hagyományos bankok, hanem akár a jegybankok is fogják használni. A vállalati alkalmazásoknak pedig már egész arzenálja áll jelenleg is fejlesztés alatt. A kérdés inkább az, hogy ezek az úgynevezett centralizált és engedélyhez kötött blokklánc alkalmazások hogyan fognak hatni a decentralizált és nem engedélyhez kötött kriptodevizák árfolyamára. Lehetséges lesz-e a békés egymás mellett élés, és például a kriptodollárt vagy a kriptofontot villámgyorsan és automata módon át fogjuk-e tudni váltani bitcoinra, litecoinra stb.? Itt az egyik legnagyobb problémát jelenleg a pénzmosási kérdések jelentik. A kriptodeviza-piac és persze a fintech cégek támasztotta verseny már most is rákényszeríti a bankokat arra, hogy átgondolják az üzleti modelljüket. Ebben a szabályozói környezet javításával az államoknak is segíteniük kell. Például nyilvánvalóan nem lehet fenntartani a tranzakciós adót. A Cointresor Zrt. azzal az ambíciózus céllal jött létre, hogy részvényeit bevezesse a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). Hol tart ez a folyamat? Igen, szeretnénk bevinni a Cointresor részvényeit a BÉT-re, de sajnos ezzel kapcsolatban konkrétumot még nem tudok mondani.