Facebook-rabszolgák öngyilkossága

“Nincs egészségügyi ellátás. Az öngyilkossági ráta extrém szinten magas” - ezt a Tisztogatók “The Cleaners” című dokumentumfilm egyik rendezője nyilatkozta az amerikai CBS Newsnak tavaly májusban. A film a Fülöp-szigeteki Facebook moderátorok keserves hétköznapjait dolgozza fel. Mark Zuckerberg, az oldal alapítója őket, mármint a moderátorokat és a mesterséges intelligenciát nevezte a platform legfontosabb “gonosz elleni fegyvereinek”.

Csupán azt felejtette el megemlíteni, hogy a moderátorok többségét a fejlődő országokban, nagyon rossz körülmények között foglalkoztatják.

Napi akár 10 órát kell dolgozniuk, ennek során 25 ezer képet vagy videót néznek meg (naponta!), amelyek jelentős része az emberiség legocsmányabb arcát tükrözi vissza: gyűlöletbeszéd, gyermek pornográfia, erőszak, gyilkosságok, kínzások, lefejezések.

Nem szakértői ennek a témának, így nincsenek felkészülve a mocsokra, mint ahogy nem szakértői-ismerői annak a földrajzi területnek sem, amelyet ellenőriznek. Irányelvek alapján dolgoznak, amelyeket az Fb központjától kapnak, valamint excel fájlokat kapnak olyan címekkel, mint: “Nyugat-balkáni gyűlölet szervezetek és személyek”. Erről a The New York Times számolt be tavaly ősszel. Az “irányelvek” gyakran olyan nyelveken érkeznek, amelyen a moderátorok nem beszélnek, így a Google fordító alkalmazásával kénytelenek dolgozni. A The Guardian című brit lap egyik publicistája szerint: “a kiégett moderátorok a legjobb bizonyítékai annak, hogy a Facebook-nak vége”.

Mindenesetre a tőkepiaci elemzők egyelőre nem így látják: a Bloomberg összesítése szerint, a részvényt követő elemzőből 41 ajánlja vételre a közösségi platform részvényeit, az átlagos előre jelzett ár 187 dollár, jelenleg 146 dollár környékén járnak a jegyzések, vagyis a piac jócskán lát még potenciált a papírban.

Az elemzők várakozásai mögött az az optimista feltételezés áll, hogy a társaság monopolisztikus adat-dominanciája folytatódhat - egyre több hirdetése bevétele lesz. Azt feltételezik, hogy a fogyasztók az egyre szaporodó adatkezelési botrányok ellenére sem hagyják abba a cég szolgáltatásainak használatát.

Büntetések, vizsgálatok

A zerohedge.com által idézett elemzés szerint az Fb tartalmi ökoszisztémája túlságosan erősen függ az emberi vagy gépi moderátorok tevékenységétől, a felhasználók tömegesen menekülnek, a hirdetők pedig egyre inkább a konkurenciát használják.

Kormányzatok sora indít, indított vizsgálatokat a cég adatkezelési gyakorlata ellen, rekord büntetéseket kap a cég: Németország például a közelmúltban tiltotta meg, hogy az oldal harmadik felek számára adatokat adjon el, vagy osszon meg.

Az amerikai tőkepiaci felügyelet, a SEC és az FBI szintén vizsgálódik.

Az ENSZ azzal vádolta meg a céget, hogy “meghatározó szerepet” játszott a mianmari népirtásban. A vállalattól sorra menekülnek el a felsővezetők: előbb utóbb az igazgatóságnak nem lesz más választása, mint meneszteni Sherly Sandberg vezérigazgatót, vagy akár Mark Zuckerberget is a cég végrehajtó testületeiből - írja az elemzés.

A tanulmány szerint a piac drasztikusan alábecsüli a bajt, amelyben a cég van. Rövid távon a fogyasztók eltávolodása fékezi az árbevétel növekedését.

Hosszabb távon a Facebook a digitális világ Enronjává válhat - tankönyvi példa arra, hogy a mohóság és a korrupció hogyan tudja a legnagyobb cégeket is romba dönteni.

Csökkenő piaci részesedés

A Statcounter által nemrég közölt adatok szerint az Fb részesedése a globális közösségi média piacon a 2017. decemberi 75,5 százalékról tavaly év végére 66,3 százalékra csökkent. A legnagyobb esés az amerikai piacon következett be: 76-ról 52 százalékra.

A Cowen nevű kutatóintézet összesen 50 amerikai hirdetési felület vásárlót kérdezett meg egy felmérés során, akik összesen 14 milliárd dolláros költségvetés felett rendelkeztek a digitális hirdetési piacon. Csaknem 20 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy csökkenti Facebook-os költéseit. A Cowen becslése szerint a platform így további 3 százalékot veszíthet piaci részesedéséből.

A Facebook hányattatásai azonban nem csak adatkezeléssel kapcsolatosak: a cégnél az egyik innovációs prioritás a másik után bukott el. A virtuális valóság, a videó-push technológia, a digitális asszisztens fejlesztése - csupa kudarc.

Az elmúlt évek legnagyobb fejlesztése nagyjából az volt, hogy lenyúlták a Snapchattől a “moments” funkciót (magyarul a személyes történet címen fut).

Vesszőfutás

Érdemes röviden áttekinteni, hogy csak az elmúlt év utolsó negyedében milyen negatív hírek érkeztek a társaságról.

• Október 17-én kiderült, hogy az Fb már több mint egy éve tudott arról, pontatlanul közölte az oldalain elhelyezett videók nézettségét a hirdetőkkel. A mesterségesen feltornázott nézettségi adatok félrevezették a hirdetőket és a média cégeket.
• November 14. -én a The New York Times tényfeltáró riportot közölt arról, hogy a társaság megbízott egy PR céget azzal, hogy sározza be a versenytársakat és így minimalizálja a 2016-os amerikai elnökválasztásba, az Fb-n keresztül történő orosz beavatkozás által okozott károkat.
• December 5.-én a brit parlamenti képviselők egy 250 oldalas jelentést hoztak nyilvánosságra a Facebook belső levelezéséből. A jelentés szerint “a társaság vezetői könyörtelenek és pazarlók voltak annak érdekében, hogy minél több adatot gyűjtsenek be a felhasználókról, koncessziókat kényszerítettek az alkalmazások fejlesztőitől és eltapossák a konkurenciát”.
• December 14.én a társaság elismerte, hogy egy olyan bugot helyeztek el a platformon, amely harmadik félhez tartozó applikáció fejlesztőknek lehetővé tette, hogy a nem nyilvánosan megosztott felhasználói fotókhoz hozzáférjenek. A botrány 6,8 millió felhasználót érintett potenciálisan.
• December 17.-én az amerikai Szenátus dokumentumokat hozott nyilvánosságra arról, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztás során az oroszok miként használták az Fb-t, valamint a hozzá tartozó Instagramot a kampány befolyásolására.
• December 18.-án a The New York Times számolt be arról, hogy az Fb jóval szélesebb körben engedte át a felhasználók adatait a világ legnagyobb technológiai cégeinek, mint azt korábban tudni lehetett.
• December 20.-án került nyilvánosságra, hogy a szintén az Fb-hez tartozó WhatsApp chat-appot arra használták, hogy illegális gyermek pornográfiát terjesszenek rajta, kihasználva azt, hogy az alkalmazás nagyfokú titkosítással közvetíti az üzeneteket.
• December 27.-én szintén a The New York Times hozott nyilvánosságra 1400 oldalt az Fb moderációs irányelveiből és feltárta ennek visszásságait.

Túl sok hatalom túl kevés embernek

A Facebooknak jelenleg 2,27 milliárd aktív felhasználója van világszerte. Percenként átlagosan 510 ezer komment kerül fel a platformra, 293 ezer státuszt frissítenek és 136 ezer fotót töltenek fel. A céghez tartozó Instagramn több mint egymilliárd aktív felhasználóval rendelkezik. A WhatsAppot havonta átlagosan 1,5 milliárdan használják, több mint felük naponta többször is.

Ilyen mennyiségű tartalmat lehetetlen pár tízezer moderátorral kontrollálni még úgy is, hogy mesterséges intelligencia is segíti munkájukat. A Facebook arra hivatkozik, hogy a felnőtt tartalmak és a meztelenség 96 százalékát szűrik ki ily módon és törlik automatikusan. Ezzel azonban azt is állítják, hogy még mindig marad körülbelül 1,3 millió ebbe a kategóriába tartozó kép és tartalom.

A társaság elismerte, hogy a platformra kitett szexuális tartalmak mennyisége az elmúlt egy évben megduplázódott. A mesterséges intelligenciának megvannak a maga korlátai, nem képes ugyanis eldönteni a gyakran szűk határvonalat a valódi és az álhírek, a gyűlöletbeszéd és szatíra, valamint a pornográfia és a művészet között.

Természetesen nem lehet a Facebookot minden destabilizált kormányzatért, háborúért, gyilkosságért és földi rosszért felelőssé tenni. De az is biztos, hogy az a Mark Zuckerberg által megálmodott, az embereket és az általuk megosztott információt globálisan összekötő és begyűjtő hálózat, ami az Fb, meglehetősen törékeny képződmény. Túl sok hatalmat ad túl kevés embernek.