BÉT50 - A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. története

Tőzsde2020. szept. 21.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

A Budapesti Értéktőzsde 2016 óta minden évben elkészíti BÉT50 kiadványát, amelyben mindig 50 sikeres, példaértékű, magyar tulajdonú vállalatot mutat be. A 2020-as BÉT50 ősszel ismét megjelenik, benne új vállalatokkal, új sikersztorikal. Addig a már megismert, sikeres vállalkozásokból szemezgettünk.

Az 1826-ban alapított Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a kezdetektől fogva a nemzetközi piacra szánta a termékeit. Már akkor az egyediségre nyitott luxusporcelán-készítőként határozták meg a társaság jövőképét. Manufaktúra és nem gyár, ahol mind a mai napig kézzel készítik a kiváló minőségű porcelánt.

Deklaráltan a 35 év feletti, visszatérő hölgy vásárlók táborát tekinti a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a legfontosabb célcsoportjának, nekik köszönhető a társaság árbevételé­nek meghatározó része. Aki viszont ellátogat a vállalat heren­di központjába, emellett megtekinti a szomszédos épületben lévő, a kézzel készített és festett porcelántermékek előállítá­sát bemutató látogatóközpontot, könnyen érezhet késztetést azonnali vásárlásra, tartozzon bármelyik nemhez vagy korosz­tályhoz.

A cég számos jellemzőjében mond ellent a mai kor jól telje­sítő vállalatainak. Szembetűnő eltérés, hogy a Herendi Manu­faktúra a nyugodtság szigete. A kézzel végzett alkotómunka érthetően nem folytatható más körülmények között, de a napi operatív működésben részt vevőkre sem jellemző a kapkodás. A nyereség tekintetében viszont nincs különbség,

a 2005-ben kinevezett vezérigazgató, dr. Simon Attila regnálása óta a tár­saság minden évét profittal zárta.

A jelenleg a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrá­jának az első igazi áttörést az 1851-es londoni világkiállítás hozta meg, Viktória királynő akkor találkozott először a heren­di porcelánnal.

A találkozót egy jelentős megrendelés követ­te, azóta pedig az uralkodóról elnevezett, virágokat és pillan­gókat ábrázoló díszítés a cég egyik leghíresebb mintája lett. Hamarosan nemzetközi branddé nőtte ki magát a herendi, a márkaépítés fontossága pedig azóta sem került háttérbe. A vállalat története tele van meghatározó állomásokkal. A leg­utóbbi időszak talán legfontosabb történése volt, hogy egye­düli magyarországi cégként a francia luxusipari szövetség, a Comité Colbert tagjává vált 2011-ben.

A manufaktúra export­kitettsége nagy, az árbevétel 70 százaléka közvetlen külpiaci értékesítés eredménye.

A magyarországi márkaboltokban el­adott porcelántárgyak kétharmadát is a külföldről érkezők vá­sárolják, így összességében tíz Herenden készülő porcelánból kilenc elhagyja az országot. Nincs egyébként kontinens, ahol ne lenne a Herendinek viszonteladói márkabolt partnere, összesen mintegy hatvan országgal van kereskedelmi kapcsola­ta a cégnek. A fő külpiac az Egyesült Államok és Japán mellett az egységes piacként tekintett Európa, az öreg kontinens va­lamennyi államában van kereskedelmi képviseletük. Unikális a budapesti József nádor téri, újonnan megnyitott Herendi Por­celán Palota, ahol már nem egy híresség megfordult.

Herend.jpg

Simon Attila a siker hátteréttöbb más szempont mellett abban látja, hogy a manufaktúra termékei egyediséget tük­röznek. Tulajdonképpen bármilyen egyedi igényt – forma- és színvilág tekintetében – képesek kielégíteni, s teszik mind­ezt kiváló minőségben, szigorú minőségbiztosítási követel­mények betartásával.

A formák, az alapanyagok, a minták és a színek variálásával összességében 64 millió különböző ter­méket tud megalkotni a cég, nyitottak az innovációra, éves szinten mintegy 300 új produktummal bővül a palettájuk.

A vállalat különleges alapanyagokkal dolgozik. Az alapössze­tevők és a festékelemek (egy adott szín mögött akár tíznél több szín kombinációja is állhat) egyaránt titkos receptúrái a társaságnak.

A múlt és a hagyomány tisztelete mellett igyekeznek rátalál­ni a jövő vevőjének az igényeire. A XXI. századi elvárásoknak megfelelő porcelántárgyakat szeretnének készíteni és alkot­nak meg már most is. Olyan luxustermékeket, amelyek között bármelyik korosztály megtalálja a hozzá és a lakásbelsőhöz il­lőt. Innováció alatt nemcsak a termékkör rendszeres megújítá­sát érti a Herendi Porcelánmanufaktúra, hanem a technológiai és vállalatvezetési módszertani előrelépést is.

A társaság a szorosan vett riválisok közül csupán egy német­országi céggel hasonlítja magát össze, bár a vezérigazgató el­mondása szerint utóbbi állami támogatás nélkül nem tudna talpon maradni. Ezzel szemben a Herendi a saját maga által megtermelt forrásokból tudja finanszírozni működését és beruházásait. Távolabbra tekintve úgy vélik, rosszul gondolko­dik az a vállalat, amely csak a saját üzletágán belül ismeri fel a konkurenciát. Így a manufaktúra minden olyan társaságra ver­senytársként tekint, amely luxusterméket állít elő.

Egyedinek tekinthető a cég tulajdonosi struktúrája. A több mint hétszáz alkalmazott birtokolja a részvények 75 százalékát, 25 százalék pedig nem értékesíthető részvénycsomag, amely­nek a tulajdonosa a magyar állam, így kifejezve a Herendi por­celán nemzeti kincs jellegét.

Az alkalmazottak klasszikus MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) formájában része­sednek a Herendi Zrt. részvényeiből, tehát nem javadalmazá­si célú MRP-programban vesznek részt. A struktúra nagy kihí­vást jelent a menedzsment számára, minden döntés másképp értelmezhető (rész)tulajdonosi és munkavállalói szemmel. Mondhatni folyamatos az egyensúlykeresés a hosszú távú tu­lajdonosi és a rövid távú dolgozói érdekek között. A működé­si modellt hosszú távon is életképesnek tartják; ezt a 2008. évi válság is alátámasztja, amikor a társaság változatlanul nyeresé­gesen tudott működni.

A vállalat egyébként a banki betéti ka­matok összegét jelentősen meghaladó osztalékot fizet a rész­vényeseinek, így a 2018. év után 12 százalékot.

„A gazdasági környezet olyan, hogy mindig krízis előtt és után vagyunk. A menedzsment dolga, hogy a cég mindig a legha­tékonyabban működjön, és rugalmasan tudjon reagálni a gaz­dasági környezet adta kihívásokra”

– véli a vezérigazgató.

A Herendi Zrt.-nél a tudatos márkaépítésben hisznek. A 35 év feletti, visszatérő hölgyek mellett a fiatal nemzedék tag­jaira is fókuszálnak. Egy a tradíciókra építő cégtől meglepően hangsúlyosan évek óta jelen vannak a fő social media platfor­mokon, emellett – a saját bevallásuk szerint – még ők is tanulják a Z generációval való sikeres kommunikáció fortélyait.

Az üzletág sajátosságának tekintik, hogy időről időre felbuk­kannak a Herendi áruit utánzó hamisítványok a piacon. Az ál­talában silány minőségű produktumok megjelenését rendre monitorozzák. Legutóbb – meglepetésre – egy itthon is ismert spanyol, ruházat mellett lakberendezési termékekkel is foglal­kozó üzletláncot tiltott el a bíróság az egyik herendi termék (teáskészlet) másolatának a forgalmazásától. Szívesen hangsú­lyozza a manufaktúra vezetése, hogy a kitűzött üzleti célok tel­jesítése mellett hasonlóan nagy energiát fektetnek a kulturális missziójuk megvalósításába (szakmai képzés, értékmegőrzés, országimázs-építés, szolidaritás). A társaság 2005 óta különfé­le címeken 22 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe. A társadalmi felelősségvállalás terén is aktívak. Számos köztéri alkotást adományoztak már több magyarországi város részére, és örömmel vesznek részt az országimázs építésében, gyakran megfordulnak náluk diplomáciai vendégek.

Herendi.jpg

Videók ajánlása vagy bármi