A túlélésért küzd sok munkaadó, belebukhatnak az erőltetett béremelésbe

Stagnáló, csökkenő tendencia látható a vállalatok saját üzleti helyzetének értékelésében: a járvány utáni visszapattanást követően a magas energiaárak és az inflációs hullám miatt az üzleti helyzetben lefelé mutató tendencia látható - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) felmérése szerint, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság munkaerőpiaci fórumán ismertettek.

A hazai vállalatoknál alapvetően a termelés és beruházási aktivitás csökkenés volt a kereslet és a rendelésállomány mérséklődésének következménye, jelenleg a kereslet-csökkenés a vállalatok legnagyobb problémát

– hangsúlyozta előadásában Nábelek Fruzsina, az MKIK GVI szakmai igazgatója tartotta.

Október végén többségben voltak azok a  cégek, akik új munkaerőt vettek fel, középtávon azonban stagnáló tendencia látható, és jelentősek a területi megoszlások.

A munkaerőfelvétel szinte minden végzettségi szinten stagnál, legnagyobb a kereslet a szakképzett fizikai dolgozók, és a diplomás szellemi munkát végzők iránt tapasztalható.

2025-ben a versenyszférában 1,4 százalékos munkaerőbővülésre lehet számítani, de nagyok a különbségek az egyes szektorok között: a kereskedelem és az építőipar stagnál, az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottság-csökkenés jöhet, míg a szolgáltatószektor bővülést vár.

Vendégmunkások, hiányszakmák

Külföldi munkavállalókat a cégek 2,4 százaléka foglalkoztat, nagyvállalatoknál ez az arány 50 százalék, a középvállalkozásoknál 25 százalék, mindez összesen százezer munkavállalót jelent a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Már látszik egy enyhe csökkenés a külföldiek foglalkoztatásánál, de az adatfelvétel a vendégmunkások számának korlátozása előtt készült.

A legtöbb külföldit Budapest, Pest megye, és Győr-Moson-Sopron megye, és Komárom megyei vállalatok alkalmazzák.A pályakezdőket foglalkoztató vállalatok aránya meghaladja a 7 százalékot, de nagyok a területi különbségek.

Munkaerőhiánnyal a cégek 19 százaléka küzd, ez az arány sokat mérséklődött az elmúlt évben. Területenként nagy a szórás: a szakképzett munkaerőhiánnyal például a Dunántúlon kifejezetten sok vállalat küszködik a nyugati országok elszívó hatása miatt.

A felmérés szerint a hiányszakmák között szerepel többek között: lakatos, bolti eladó, kőműves, burkoló, szakács, hegesztő, lakatos.A munkaerőhiányt jelenleg pályakezdőkkel és külföldi vendégmunkásokkal próbálják kezelni, alapvetően a bizonytalan gazdasági környezetben és a stagnáló kereslet miatt csökkent a munkaerőhiány - állapítja meg az MKIK GVI.

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke hangsúlyozta - 2023 szeptemberétől folyamatosan csökkenő tendencia látható a foglalkoztatottaknál, számuk 100 ezer fővel csökkent, miközben a munkanélküliségi ráta 2,3 százalékról 4,5 százalékra emelkedett, ésfőként a férfi foglalkoztatottak száma mérséklődött. Mint mondta, emelkedett az álláskeresők száma, és több tízezerrel kevesebb a betöltetlen álláshely. A változás visznylag rövid időn belül köszöntött be. Kiemelte, hogy 2025-ben nem fog jelentősen nőni a munkavállalók száma, annak ellenére, hogy a 25 év alattiak számára kedvezőbbé vált az adózás.

A külföldi munkavállalóknál az évi 65 ezer fő sem került feltöltésre, ahogy idén a 35 ezer fős keretet sem fogják kihasználni - tette hozzá.Jelenleg 300 ezer fő a munkaerőtartalék, ebből 200 ezer a regisztrált álláskereső. A 100 ezer fő megoszlik: sok az inaktív, aki nem is keres állást, a legtöbben hamar szeretnének elhelyezkedni - de a korábbi 9 hónap helyett 12 hónap szükséges a megfelelő állás megtalálásához.

A vállalatok által biztosítható 150 ezer fő/hó lakhatási támogatás fontos lehet a regionális különbségeknél, ugyanakkor hiányoznak az állami képzések/átképzések

- fogalmazott a LIGA vezetője.

A magas árszínvonal velünk maradt, a bérek pedig ezzel nehezen tudnak lépést tartani, a magasabb bérigényt azonban a vállalkozások csak korlátozottan tudják teljesíteni.

Az autóipari beszállítóknál nagy probléma, hogy - kereslet hiányában - raktárra termeltek, így tudták csak tartani a szakképzett munkaerőt, kérdéses azonban, mindez meddig tartható.

Románia elszívó ereje, kkv-k bukása

Kiemelte, hogy a béremeléseknek infláció gerjesztő hatása lesz. Románia munkaerő elszívó hatása korábban érvényesült a határmenti településeknél, de most a BYD és a CATL jobb, versenyképesebb kondíciókat tudnak biztosítani, mint a romániai vállalatok.A 2024-ről áthúzódó hatások, a hatékonysággal nem alátámasztható minimálbéremelés határozza meg ezt az évet - Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének országos elnökhelyettese.

A kkv-k tömeges ellehetetlenülése következhet be ilyen gyors béremelkedés mellett: az erőltetett növekedésnek a mikro- és kisvállalkozások lesznek főként az áldozatai, főként a depresszív övezetekben

- hangsúlyozta.

A többi kihívás között említette:- minden évben 30 ezer fővel csökken a munkavállalók száma a demográfiai hatás miatt. - a munkaerőpiacot az elmúlt évben sújtották a dinamikus jogszabályváltozások az elmúlt 3 évben, sok változás az utolsó pillanatban kerül bevezetésre.

- a szomszédunkban zajló háború

- az európai gazdaság gyengébb növekedése, a német gazdaság stagnálása

- a geopolitikai kockázatok.

Az atipikus jellegű foglalkoztatásban látják a megoldást, mint például:

• fiatalok foglalkoztatása - itt nem pontosak a számok, sokan tanulóként vannak nyilvántartva
• nyugdíjasok foglalkoztatása, ez hozta a legtöbb plusz foglalkoztatottságot az elmúlt években
• részmunkaidős foglalkoztatás bővítése
• részleges home office lehetőség biztosítása.

A vendégmunkásokkal kapcsolatban megjegyezte: több jogszabályi módosítást vezettek be az elmúlt három évben. Példaként említette, hogy az ukránok, fülöp-szigetekiek, szerbek jöhetnek, de a kazah és a vietnámi munkavállalókat érinti leginkább a legutóbbi korlátozás. A minősített munkaerő-kölcsönzők a külföldi munkaerő 30 százalékát hozzák be, de itt túlszabályozás van. A 70 százalékot magán munkaerőkölcsönzők hozzák be.

A cégek nem tudják rohamosan emelni az átlagbért, mert ennek a hatékonyság, versenyképességi háttere nincs még meg 

tette hozzá Gazsi Attila.

Mint mondta, a vállalkozások most a túlélésre összpontosítanak, ezért is alacsony a beruházási ráta. Az idei előrejelzéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma várhatóan 25 ezer fővel emelkedhet idén, emellett 2 százalékos reálbér-emelkedésre számítanak.

Ugyanaz a munkaerőtömeg kevesebbet dolgozik (részmunkaidő, kényszerszabadság, stb.), a kapun belüli munkanélküliség ezért 7 százalék körül alakulhat

- emelte ki.