Forradalmat indított a stablecoin: jó befektetés lehet?

A szabályozások jelenleg még régiónként hatalmas eltéréseket mutatnak, de az előremutató megoldások létfontosságúak abban, hogy meghatározzák egy nyitottabb globális pénzügyi rendszer kereteit. A Binance áttekintette a stablecoinok típusait, és a legfontosabb szabályozási trendeket.

A stablecoin megjelenése forradalmat indított a pénzügyi technológiák terén, ez ugyanis az egyik leggyakorlatibb alkalmazása a blokklánc-technológiának. A stablecoinok hagyományos fedezethez, azaz különböző pénznemekhez vagy egyéb eszközökhöz vannak kötve. Emiatt az értékük stabil, és világszerte egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, hiszen a blokklánc hatékonyságát és átláthatóságát ötvözik a stabilitás előnyeivel.

Alapvetően a stablecoinok három fő típusát különböztetjük meg: a fiat-pénzhez kötött, az eszközökhöz kötött, és az algoritmikus stablecoinokat.

Közülük ma a fiat-pénzhez kötött stablecoinok a legelterjedtebbek és legszélesebb körben szabályozottak – ezek fedezetéül központi bankok vagy más állami hatóságok által kibocsátott és deklarált törvényes fizetőeszközök szolgálnak.

Az eszközfedezetű stablecoinok mögött vagy hagyományos pénzügyi eszközök vagy egyéb olyan kriptoeszközök állnak, mint például a Bitcoin vagy az Ether. Ide tartozik például a DAI, melyet eleinte Etherhez kötöttek, de később diverzifikálták a coin mögötti fedezetet, bevonva a körbe állampapírokat is.

Az eszközfedezetű stablecoinok állami szabályozása jóval kevésbé széleskörű, mint a pénzhez kötött coinoké.

A harmadik fő típus az úgynevezett algoritmikus stablecoin, amely mára már szinte teljesen kikopott a piacról.

Az algoritmikus konstrukcióknál a coin értéke mögött általában nincs fedezet, a stabilitást elvileg a kereslet-kínálat automatikus szabályozásával érik el – ha a coin értéke nő, az algoritmus több coint generál, ellenkező esetben pedig csökkenti a kínálatot, hogy az érték azonos maradjon. A szabályozók ezt a fajta coint nézik a legkevésbé jó szemmel: az EU MiCA szabályozása és egy amerikai törvényjavaslat konkrétan tiltja is őket.

Szabályozás az Európai Unióban

A világon jelenleg a legátfogóbb stablecoin-szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 2023/1114-es, a kriptoeszközök piacairól szóló rendelete (MiCA), amely egységes jogi keretrendszerét adja a kriptoeszközök, köztük a stablecoinok kibocsátásának és működtetésének az Unió összes tagállamában.

A MiCA két csoportra osztja a stablecoinokat: eszközalapú (ART) és elektronikuspénz-tokenekre (EMT). A szabályozás szerint EMT-t csakis hitelintézetek vagy engedélyezett elektronikuspénz-kibocsátó intézmények hozhatnak létre, az eszközalapú tokeneket pedig többféle eszközzel kell fedezni. A rendelet szigorú előírásokat tartalmaz a kockázatkezelésről és az eszköztartalékokról.

Bár a kriptoeszközök szabályozása adta jogbiztonság növelheti a bizalmat a stablecoinok iránt, és elősegítheti a befektetések növekedését, a rendelet kritikusai szerint azért vannak problémák vele.

A rendelet külön kiemeli, hogy a hatálya nem terjed ki a teljességgel decentralizált kriptoeszközökre. A DeFi protokollra épülő eszközökkkel szemben azonban - bár centralizált front-enddel és közvetítőkkel működnek - ugyanolyan engedélyezési és KYC (Know Your Customer, „Ismerd meg az ügyfeled”) azonosítási elvárásokat támaszt a jogszabály, mint a hagyományos pénzügyi szolgáltatók esetében.

Ez a szigor sok DeFi protokollt kilökhet a piacról, vagy hibrid működésre kényszerítheti őket.

A rendelet egésze ugyan csak 2024 decemberében lép hatályba, hatása azonban már érezhető a kriptopiacokon: az Uphold platformon például már nem lehet a DeFi protokollal működő DAI stablecoinokkal kereskedni, és a Binance is szabályozott és szabályozatlan kategóriákra osztotta az eszközöket aszerint, hogy megfelelnek-e a MiCA-nak.

Egyesült Államok: politikai konszenzus a szabályozás szükségességéről

Bár jelenleg nincs kimondottan kriptoeszközökre vonatkozó szabályozás az Egyesült Államokban, a pénzügyi piacokra vonatkozó törvények attól még érvényesülnek: az átfogó uniós rendelettel szemben eddig a szabályozó szervek jogértelmezése adta meg a kriptók jogi kereteit.

Mivel azonban az országban azonban egyre nagyobb a stablecoinok piaca, és a legtöbb stablecoin fedezete a dollár, így nem csoda, hogy az amerikai Kongresszusban kétpárti megegyezés van arról, hogy az ilyen kriptoeszközök szabályozása elengedhetetlen.

A Lummis-Gillibrand Stablecoin törvényjavaslat fő célja, hogy a stablecoinokat integrálja a létező bankrendszerbe, megőrizve annak dualitását, és 10 milliárd dolláros határig engedélyezi a nem banki stablelcoin vállalkozások számára a kibocsátást.

A tervezet tisztázná a tőzsdefelügyelet, azaz a SEC és a határidős kereskedelmet felügyelő CFTC szerepét is a piacon – az új rendszer a meglévő szabályozási alapokra épülne, és már létező hatóságokra ruházna a kriptokereskedelmet felügyelő hatásköröket.

Kritikusai persze ennek a tervezetnek is vannak. A Coin Center érdekvédelmi csoport szerint például az algoritmikus coinok tilalma visszavetné az innovációt, bár a jelenlegi állás szerint a tilalom nem lenne teljes – a Kongresszus előtt lévő szöveg kétéves moratóriumot vezetne be.

Szabályozási trendek a világ más részein

Valószínű, hogy a stablecoinok szabályozásának fő csapásvonalait az európai és amerikai jogi keretek fogják adni, ennek ellenére a törvényhozók a világ számos pontján igyekeznek a kriptopénzeket a jogrendszerükbe integrálni, meglehetősen eltérő megoldásokkal.Az Egyesült Királyságban még csak a kriptoszabályozás tervezetén dolgoznak, amelynek első fázisa azonban csak a fiatpénz-fedezetű stablecoinokkal foglalkozik. Azok szabályozása előreláthatólag rugalmasabb lesz, mint az EU jogi megoldása.

Szemben például az uniós előírással, miszerint a tagállamok területén csak az EU-ban bejegyzett vállalkozások kínálhatnak ilyen eszközöket, az Egyesült Királyságban csak azt kell elismertetni, hogy a stablecoin megfelel az országban bevezetendő előírásoknak.

Japánban már 2023-ban hatályba lépett az ország első digitálispénz-törvénye, mely meglehetősen szigorú: csak bankoknak és pénzügyi szolgáltatóknak engedélyezné a kibocsátást. A banki kibocsátású stablecoinokat pedig gyakorlatilag bankbetétnek tekinti, ennek megfelelően 10 millió jenig betétbiztosítás is védi az ügyfeleket.

Az Egyesült Arab Emirátusok szabályozása talán a legszélesebb körű: a 2023-ban életbe lépett előírások szerint a payment tokenek, azaz stablecoinok fedezetéül bármilyen fiatpénz vagy arany használható, a dirham-fedezetű coinokat pedig fizetőeszközként is lehet használni. Az egyéb pénznemhez kötött coinokkal azonban csak virtuális eszközöket lehet vásárolni. Az algoritmikus stablecoinokra itt nincs teljes tilalom, azonban a jegybank bármikor korlátozásokat vezethet be rájuk.

Szingapúrban a jegybank által kiadott szabályozás szerint a városállamban szingapúri dollár vagy bármely G10-es ország pénzneme által fedezett stablecoinokat lehet kibocsátani, és a kibocsátókra szigorú előírások vonatkoznak.

A szabályoknak megfelelő kibocsátók viszont használhatják a „szingapúri jegybank által szabályozott stablecoin” megnevezést, amivel a felhasználók bizalmát és biztonságát szeretnék növelni.