A holland példa színe és visszája - Sikertörténetnek tűnik a négynapos munkahét
ElemzésekA hollandok felhajtás nélkül, szinte észrevétlenül tértek át a négynapos munkahétre, miközben Európa egyik legversenyképesebb gazdaságát működtetik. A tapasztalatok szerint a rövidebb munkahét érezhetően javítja a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, sőt, néhány vállalatnál még a működés is hatékonyabbá vált. Azonban az igazi kérdés az, hogy fenntartható-e hosszú távon ez a megoldás?
A négynapos munkahét az elmúlt években széles körben elterjedt Hollandiában, és már számos vállalat csatlakozott ehhez az új trendhez.
Egy amszterdami kisvállalkozás, a Positivity Branding alapítói szerint sok cégvezető úgy hajszolja a sikert, hogy közben épp azoktól veszi el az időt, akikért sokat dolgozik: a családtól. Ez a vállalat hét éve tért át a négynapos munkahétre, változatlan fizetés és heti 32 órás munkaidő mellett, tehát a munkavállalóknak a négy munkanapon sem kell naponta nyolc óránál hosszabb időt dolgozniuk - nyilatkozta a cég a BBC-nek.
Kulcsfontosságú a munkaszervezés
A vállalkozás döntésének középpontjában a munka és a magánélet egyensúlya állt.
A vezetők hangsúlyozták, hogy nem kevesebb munkáról, hanem hatékonyabb működésről van szó. Tapasztalatuk szerint a hosszabb irodai jelenlét nem egyenlő a magasabb teljesítménnyel és a munkakultúra, valamint a szemlélet megváltoztatása jelenti a legnagyobb kihívást.
Egyes vezetők tapasztalata szerint, miután átálltak a négynapos munkahétre, csökkent a betegszabadságok száma és többen maradnak hosszabb távon a cégeknél. Bár kezdetben a rövidített munkahét bevezetése nem volt mindenhol zökkenőmentes, végül tudatos átszervezéssel vált sikeressé: a hatékonyabb munkaszervezés, valamint a felesleges megbeszélések visszaszorítása volt a kulcs.
A szakszervezetek szerint az egy nappal rövidebb munkahét nemcsak az energiaszintnek és a termelékenységnek tesz jót, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy kevesebben essenek ki a munkaerőpiacról.
Hollandia átállása a négynapos munkahétre nemzetközi figyelmet is kiváltott. A holland munkavállalók átlagosan heti 32,1 órát dolgoznak, ez pedig a legalacsonyabb érték az EU-ban, jóval az uniós 36 órás átlag alatt.
Eközben Hollandiában az egy főre jutó GDP továbbra is az egyik legmagasabb Európában.
Mindez megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy hosszú munkaidőre van szükség a versenyképesség fenntartásához.
Meddig tartható a holland rendszer?
Az OECD közgazdászai szerint bár az igaz, hogy Hollandiában magas a termelékenység és kevesebb órát dolgoznak, de az elmúlt 15 évben ez nem vezetett további növekedéshez. Ha a hollandok fenn akarják tartani az életminőségüket, akkor vagy növelniük kell a termelékenységet, vagy bővíteniük kell a munkaerő-kínálatot.
Hollandiában a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kiugróan magas, a munkavállalók közel fele nem teljes állásban dolgozik. Emellett Hollandia - sok más országhoz hasonlóan - öregedő társadalom, így a nyugdíjba vonulók számának növekedésével csökken az aktív dolgozók száma.
A diskurzus nem arról szól elsősorban, hogy működik-e a négynapos munkahét, hanem arról, hogy meddig tartható fenn egy olyan gazdaságban, ahol egyre kevesebb az aktív dolgozó.
Végső soron azonban a kérdés túlmutat a gazdasági mutatókon: a legfontosabb, hogy javítja-e az emberek életminőségét, és fenntarthatóbb egyensúlyt teremt-e a munka és magánélet között.
Mi a helyzet Magyarországon?
Ami hazánkat illeti, a magyarok közel fele támogatja a négynapos munkahetet. A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány felmérése szerint
ha a heti munkaóraszám csökkenne, de a fizetés maradna, a lakosság 63 százaléka azonnal támogatná az ötletet.
Ha viszont a heti 40 órát kellene négy, hosszabb nap alatt ledolgozni változatlan bérért, a támogatottság 44 százalékra csökken.
