A nyugdíj előtt a magyarok mennyit is dolgoznak ténylegesen? Az osztrákoknál jobban jártunk

A munka világának szívesen búcsút intenénk, amilyen hamar csak lehet. Legalábbis volt olyan K&H felmérés, amelyből kiderült, hogy a középkorú lakosság jó része már 57 évesen vissza szeretne vonulni.

De a válaszadók közel ötöde idáig se várna. Már az ötödik x előtt megkezdenék a munka nélküli éveket.

Amikor nagyító alá vesszük, hogy valójában hol mennyi időt kell tölteni a „napi robottal” fontos, hogy ne csak a nyugdíjkorhatárokat mérjük egymáshoz, mert ezek a számok csalókák lehetnek. Hisz sokan eltérő okokból, de már előbb visszavonulnak, vagy abbahagyják a munkás esztendőket.

Emiatt minden évben vizsgálja az Eurostat, hogy Európában mi várható: egy 15 éves fiatal az elérhető adatok szerint az adott országban mennyi időt fog munkával tölteni.

A statisztikák alapján északon a helyzet cseppet sem derűs. A skandináv országokban különösen sokat kell talpalni a nyugdíj előtt: Svédországban például várhatóan átlagosan 43,1 évet. A sort Hollandia vezeti 43,7 évvel.

Van, amiben a magyarok lettek az elsők

Az Unióban egyedül a COVID kipattanásának évében, vagyis 2020-ban volt egy kis megtorpanás, ezt leszámítva azonban az elmúlt 10 évben a kontinensen folyamatosan nőtt a munkával töltött évek száma. A nemek közti különbség pedig, ha lassan is, de elkezdett apadni. Egy férfi még a 2010-es évek elején átlagosan 5,2 évvel dolgozott többet, mint egy átlagos nő.

Most már a különbség „csak” 4,3 év.

Magyarország egyébként rekorder volt a 2013 óta eltelt időszakban. Legalábbis a dolgozással töltött idő itt nőtt a legtöbbet – összesen 6,2 évet – az Unióban. De még így is pusztán az EU-s átlaghoz jöttünk fel. Most 37 évnél járunk: körülbelül ennyi időt töltenek el a munka világában az emberek Csehországban, Lettországban és Franciaországban is. Ausztria 38,6 évvel valamivel előz minket. A vizsgált országok közt a sereghajtónak egy EU-n kívüli állam, Törökország számít, ahol 29,9 munkás év vár a polgárokra.

A munkával töltött évek becsült száma (2023)

A jövő nem is annyira sötét

Elsőre nyilván túl sok optimizmust nem szül a tény, hogy minden mutató szerint a nyugdíj egyre később veszi majd kezdetét. Pláne, ha ehhez hozzávesszük, hogy a Világgazdasági Fórum szerint az üzleti feladatok 42 százalékát 2027-re, már nem is emberek, hanem gépek fogják elvégezni. Vagyis úgy tűnik, hogy egyre tovább kell dolgoznunk, úgy hogy az automatizálás mind több és több helyről fog kitúrni minket.

Azért van némi fény is az alagút végén. Több másik európai ország után, idén Németországban is kipróbálták a négynapos munkahetet 45 társaságnál.

Az eredmények pedig bizakodásra adnak okot.

A tesztet vizsgáló tanulmányból a Bloomberg írása szerint kiderül, hogy a résztvevők háromnegyede nem tér vissza az ötnapos munkarendhez. A németországi négynapos munkahét-kísérletben részt vevő vállalatok mintegy 73%-a most azt fontolgatja, hogy vagy véglegesen áttér az új modellre, vagy legalább még néhány hónapig folytatja a kísérletet.

Az idei program azt mutatta, hogy a munkaidő hiába csökkent, a bevételek és a nyereség szintje a résztvevő vállalkozásoknál stabil maradt vagy javult.

Carsten Meier, az Intraprenor tanácsadó cég ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a négynapos munkahét nemcsak az új tehetségek bevonzásában, hanem a meglévő munkaerő megtartásában is sikeres volt. Azok a munkavállalók, akik örültek a változásnak, szívesebben maradtak a szervezetnél, ezzel

bizonyos értelemben kezelve a németországi munkaerőhiány problémáját.

A rövidített munkaidő ráadásul nagyban hozzájárult a munkavállalók mentális és fizikai egészségéhez.

Bár most még nagyon távlatinak tűnik, de még eljöhet azaz idő is, amikor a négynapos munkahetek általánossá válnak bizonyos cégeknél.