A tagállamok inkább fizetnének, mintsem hogy migránsokat fogadjanak be
ElemzésekTovábbra sem tudnak egyezségre jutni az uniós államok az új migrációs politikáról. A tagállamok egy része hajlandó lenne pénzügyi eszközökkel támogatni a két fő frontországot, Olaszországot és Görögországot, de többen kételkednek abban, hogy a két tagállam a jövőben hajlandó és képes lesz-e hatékonyan elbírálni a menedékkérelmeket és hazatoloncolni a kiutasított migránsokat.
Bő két héttel az EU-csúcs előtt, 2025. október 14-én Luxemburgban ültek össze az uniós tagállamok menekültügyi és belügyminiszterei. Noha az egyeztetés a visszatérési központokról és a kitoloncolásokról szólt volna, a középpontba a migránsok tagállamok közötti szétosztása került. Az Európai Bizottságnak október 15-ig kellett volna megállapítania, hogy mely országok kapjanak segítséget a rájuk nehezedő migrációs nyomás miatt – ez azonban elmaradt.
A hamarosan életbe lépő paktum értelmében a migrációs nyomás alatt álló országokat a menedékkérők átvételével vagy pénzzel és humán erőforrásokkal kell segítenie a többi tagországnak.
Hamar kiderült azonban, hogy a legtöbb kormány inkább fizetne, semmint, hogy további migránsokat fogadjon be.
Belgium bevándorlásügyi minisztere, Anneleen Van Bossuyt kijelentette, hogy
hazája nem hajlandó több menedékkérőt fogadni, hiszen az ország befogadóközpontjai már így is tele vannak.
A tárcavezető azt is sérelmezte, hogy országát aránytalanul nagy mértékben érintette a másodlagos migráció, vagyis túl sok migráns érkezett más uniós tagállamokból. Kiemelte, hogy Belgium hajlandó lenne fizetni a migrációs frontországoknak, ha azok helyben elbírálják a benyújtott menedékkérelmeket. Hasonló álláspontot fogalmaztak meg Hollandia, Svédország és Finnország miniszterei is. Lengyelország szintén kerek perec kijelentette, hogy
a jövőben nem fog senkit sem befogadni, mivel az Ukrajnából érkező menekültek segítése mellett meg kell birkóznia a Belarusz által irányított irreguláris migrációval is.
Közép- és Kelet-Európa más államai, köztük Magyarország és Csehország is kizárta az elosztási mechanizmusban való részvételt.
Az új migrációs paktum szerint azokat a migránsokat, akiket a frontországok – jellemzően Görögország vagy Olaszország – kiutasítottak, a többi tagállamnak szintén ki kell utasítaniuk. Olaszország és Görögország keveset tett eddig a dublini egyezmény betartása érdekében, amely szerint az első uniós országként kötelességük lenne a beadott menedékkérelmek elbírálása.
Ezzel szemben a beérkező kérelmeknek csak a töredékét bírálják el, a legtöbb migránst tovább engedik az unió más országaiba.
2024-ben Olaszországnak 42 ezer olyan Európában tartózkodó migránst kellett volna visszafogadnia vagy kérelmét elbírálnia, akik olasz területeken keresztül érkeztek. Közülük mindössze 60 személyt fogadtak vissza. Görögország 17 ezer visszafogadásra vonatkozó kérelmet kapott, amiből csupán 26-ot hagyott jóvá. Az új paktum kritikusai attól tartanak, hogy Róma és Athén a jövőben is el fogja utasítani menedékkérelmeket, a migránsokat pedig tovább engedik más uniós országokba, ezzel áttestálva rájuk a hazatoloncolások terhét és költségeit.
