A világtörténelem legnagyobb birodalmai

Mitől birodalom egy ország?

Birodalmon alapvetően egy olyan, az államiság jegyeit viselő nagy földrajzi egységet értünk, ahol egy adott politkai csoport, hadvezér, vagy egy egész nép úgy dönt, hogy terjeszkedni akar, ezért új területeket hódít meg, ahol más népek élnek, így ezeket befolyása alá vonja. A birodalmak története végigkísérte az emberiség történelmét az első államalakulatok létrejöttétől a közelmúltig.

Hagyományos, és gyarmatbirodalmak

Amikor birodalmakról beszélünk, két típust különböztetünk meg: az első, amely évezredeken át jellemző volt: egy adott csoport vagy nép a szomszédos területeket kebelezte be, persze ennek során akár több kontinensre kiterjedő óriás államalakulatot is létrehozhatott.

A másik eset, ami csak bő fél évezredes múltra tekint vissza: a gyarmatbirodalmak létrejötte, aminek feltétele volt a távolsági hajózás fejlődése, így fejlettebb gazdaságú és fegyverzetű, szinte kizárólag európai népek, illetve kezdetben csak néhány kalandor, távoli földrészekre indult a tengereken, óceánokon, és ott foglaltak el az anyaországtól távoli területeket, amely királyaikat illette. Ezekből később világbirodalmak lettek, amelyek többsége a második világháborút követő évtizedekben szünt meg.

Az első birodalmak

A történelemben államnak tekinthető szerveződések 5-6 ezer éve jelentek meg, egyészt Egyiptom a Nílus völgyében, másrészt Mezopotámiában, ahol az első birodalomat az akkádok teremtették meg: ők Egyiptomot is elfoglalták. A következő említésre méltó a Babiloni Birodalom, amelynek több fénykora is volt, előrször Hammurapi, majd Nabukodonozor idején.

Az első igazi hatalmas, sok népet magában foglaló birodalom azonban a perzsáké volt, a mai irániak őseié. Hatalmukat az Irán területén lévő szállásterületükről keleten az Indusig, északon az Aral-tóig, nyugaton Görögországig és Eyiptomig terjesztették, délen az Arab-félsziget kevésbé sivatagos részeit is meghódították. Hangsúlyoznuk kell, hogy az első igazi nagy birodalom fejlődést hozott és jól bánt a leigázott népekkel: viszonylag nagy önállóságot biztosított nekik, ugyanakkor itt jelet meg a birodalmi helytartók intézménye, akik a perzsa birodalomban a satrapák voltak.

A leghíresebb ókori hadvezér

A perzsa birodalom terjeszkedse során végül nem bírt a görögökkel, akik gyengébb helyzetből tudtak rá vereséget mérni, ebben persze igen komoly kulturális-tudományos fejlettségüknek is szerepe lehet. A görögök azonban széttagoltak voltak egész addig, amíg meg nem jelent a makedón

Nagy Sándor, az addigi világ legzseniálisabb politkusa és hadvezére, aki először egyesítette a görögöket, majd hadsereget szervezett belőlük, és meghódította a Perzsa Birodalom teljes területét.

Sándor ugyan fiatalon meghalt és a birodalom nem is maradt egységes, szerepe azonban óriási lett: a birodalom utódállamai alapvetően görögök maradtak, megteremtve a hellenizmust, melynek során a Közel-Kelet és Egyiptom kultúrája és részben nyelve is görög lett.

A hatás olyan erős volt, hogy a Római Birodalom idején is görög maradt a terület nyelve és kultúrája, és gyakorlatilag ennek területén jött létre a szakadás után a Keletrómai Birodalom, amely egy idő után tisztán görög állam volt. Egy idő után már Bizánci Birodalomnak nevezték fővárosa alapján, végső pusztulását 1453-ban Bizánc törökök általi elfoglalása jelentette.

Az első európai birodalom

A következő a már említett Római Birodalom, amely területét tekintve nem haladta meg az előző nagy birodalmakat, azonban, ha hozzászámítjuk a Földközi-tengert, melyet minden irányból körülölelt, mint egy belső tavat, és hajói keresztül-kasul szelték, akkor már más a helyzet.

Amiben a Római Birodalom jóval meghaladta elődeit, az fennmaradásának hossza (még legnagyobb kiterjedését is évszázadokon át fenntartotta), valamint az általa létrehozott civilizáció fejlettsége. Ebben szinte meg is haladta korát, hisz felbomlása után az európai civilizáció meglehetősen soká érte el újra a római szintet.

A Római Birodalomnak komoly hagyatéka is lett, ami részben még napjainkat is meghatározza. Több ország politikai rendszerét mintázta egy adott szakaszáról, például az USA alapító atyái jórészt ez alapján hozták létre az államot, a parlament felsőházát a római néven szenátusnak, tagjait szenátoroknak nevezik. Emellett az újlatin nyelveknek a Római Birodalom nyelve lett az alapja, és a spanyol, francia és portugál gyarmatosításnak köszönhetően ma egymilliárd ember anyanyelvét adják ezek.

Utólag is népszerű volt

Lényeges még, hogy noha a rómaiak erőszakkal, háborúkkal gyarapították a birodalmat, a népek nagy része beolvadt és rómaivá vált (kétségkívül a meghódított népeknek még nem voltak államaik), a birodalmon belül egy idő után nem különültek el hódítók és hódítottak, így bizonyos tekintetben el is vesztette birodalom jellegét.

Bukását sem felszabadító mozgalmak okozták, hanem a népvándorlás során a területére érkező germán népek, akik ott le is telepedtek, és önálló államokat alapítottak.

A Római Birodalomnak ugyanakkor olyan jó hírneve maradt megszűnése után, hogy több állam is örököse akart lenni, és nevét használta, a legtovább, 1806-ig a németek, akik számtalan kis fejedelemségének laza szövetsége a Szent Római Birodalom nevet viselte (magyarul Német-Római Birodalomként említjük), amíg Napóleon fel nem oszlatta azt.

Arab terjeszkedés

A következő hatalmas birodalmat az arabok teremtették, az iszlám vallás létrejöttét követően. Eredetileg az Arab-félszigeten éltek, azonban a sivatag annyira kiterjedt idővel, hogy nem maradt mezőgazdasági terület, ezért úgy döntöttek, hogy el kell foglalni Mezopotámiát és Egyiptomot. A folyamat viszonylag gyorsan haladt, és a mai mohamedán vallású területek nagy részét elfoglalták. A birodalomra nagy hatással volt a perzsa kultúra, miközben a perzsák átvették a mohamedán vallást.

A birodalom központja előbb Damaszkuszban, majd Bagdadban volt: ez volt a fénykor, az uralkodó a kalifa volt. Egy érdekesség, hogy az arabok a meghódított területek nagy részét rögtön be is népesítették, ami logikusan következett abból, hogy eredeti területükről az éhínség miatt távoztak.

Rövid időn belül arab lett a Közel-Kelet Perzsiától nyugatra eső része, valamint egész Észak-Afrika. Az európai behatolás csak Spanyolországig jutott, de 1492-re onnan is teljesen kiűzték őket.

Oszmán Birodalom

Az egységes arab állam nagyjából 100 év után hanyatlani kezdett és emírségekre bomlott fel, ezzel megindult az arab területek máig is tartó széttöredezettsége. Később az oszmán törökök hódították meg az arab területek nagy részét, és ezzel létrejött a következő hatalmas birodalom, amelynek Magyarország nagy része is áldozatul esett 150 évre. Az Oszmán Birodalom a 16. században érte el csúcspontját utána lassan hanyatlott: végül az első világháborúban szűnt meg, miután a vesztesek közé került.

A mongolok és a tatárjárás

A török terjeszkedés kezdeti időszakára esik a magyar történelemre ugyancsak végzetes hatással lévő, és terjeszkedése során óriási pusztítást véghezvivő Mongol Birodalom létrejötte, és az abban az időben szokatlanul gyors területi terjeszkedése. A birodalmat a rendkívül tehetséges Dzsingisz kán tette naggyá, majd utódai folytatták a terjeszkedést, így Kína keleti szélétől Magyarországig tartó hosszúságú, és igen széles sávban terjesztették ki hatalmukat.

Hódításuk jellemzője volt az óriási vérengzés, amit akkor rendeztek, ha egy hadsereg, nép vagy akár egy város nem adta meg magát nekik harc nélkül. Magyarországon mindössze egy évig tartózkodtak a később tatárnak nevezett mongolok, azonban óriási népességpusztulás következett be ez alatt a rövid idő alatt.

A Mongol Birodalom legnagyobb kiterjedése idején, 1259-ben. Forrás: Wikipedia

Az orosz medve

A birodalom több másikhoz hasonlóan kisebb részekre bomlott, de ezek hatása még sokáig döntő volt Ázisa és Kelet-Európa történetére. Az Arany Horda nevű államalakulat sokáig függésben tartotta a keleti szlávokat, akik nagyjából ekkor és részben ennek hatására váltak külön orosz, belarusz és ukrán népekre. Végül az oroszok megerősödtek, lerázták a tatár igát, sőt, fokozatosan el is foglalták a tatár területeket. Ennek során létrejött egy valóban gigantikus birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor Alaszkától Lengyelországig húzódott.

Az Orosz Birodalom érdekessége, hogy a Rómaihoz hasonlóan egy városállam, Moszkva volt a kiindulópontja. Az orosz területeket összegyűjtögető állam először Moszkvai Fejedelemség, majd Nagyfejedelemség volt, de amikor nagyon kiterjedt, felvette az Orosz Cárság, majd 1721-ben Nagy Péter idején az Orosz Birodalom nevet.

Hódításainak egy része alig lakott és korábban nem ismert területekre terjedt ki Szibériában, ugyanakkor Közép-Ázsiában és Kelet-Európában egymás után gyűrte maga alá a népeket. Az első világháború előestéjén a Birodalom a későbbi Szovjetunió területén kívül magába foglalta Finnországot és Lengyelországot.

Maga a Szovjetunió, főleg utolsó évtizedeiben már inkább egy gyarmatbirodalomhoz hasonlított, illetve úgy is kezdték emelgetni: végül a világ utolsó birodalma lett, mielőtt megszűnt. A területének nagy részét megöröklő mai Oroszországot van, aki birodalomnak tekinti, ugyanakkor jelenleg alig van olyan területe, ahol ne orosz többség lenne, a Krímet és az elszakadt kelet-ukrán területeket is beleértve. Csak Csecsenföldön és Dagesztánban nincs orosz többség, és a kis Dagesztánt is 7 apró nép lakja, akik egymással is oroszul beszélnek.

Portugál és spanyol gyarmatosítás

Végül megemlítjük a klasszikus gyarmatbirodalmakat, melyeket a középkor végén egyre fejlettebbé váló európai országok kezdtek létrehozni a világ más részein.

Kezdetben a portugálok fejlődtek leginkább a hajózásban, így képesek lettek körülhajózni Afrikát és így eljutni tengeren a Távol-Keletre, és eközben telepeket létesítettek, melyekből később Afrikában gyarmataik lettek. A spanyolokkal ugyanakkor már osztozkodni kezdtek a nyugatra lévő ismeretlen területeken még az előtt, hogy Kolumbusz meglelte volna őket, ezt aztán nagyjából be is tartották, így lett Brazília portugál gyarmat, majdnem az összes többi pedig spanyol terület Közép-, és Dél-Amerikában.

Francia és brit uralom

Ezek a birodalmak azonban jórészt a Napóleon által létrehozott európai politikai helyzet, valamint az USA megalakulásának hatására hamar, a 19. század elején megszűntek, Kubát kivéve az összes ország független lett. A spanyol birodalom ezzel véget is ért, a portugálpedig néhány afrikai országra szűkült, ugyanakkor még csak ekkor kezdődödtt a franciák és britek nagy gyarmatosítási hulláma Afrikában és Ázsiában.

A legnagyobb messze a Brit Birodalom lett, mivel magában foglalta Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot (jóllehet ezek hamar valamiféle önkormányzatiságot, részleges függetlenséget kaptak), Indiát, amely akkor még magában foglalta Pakisztánt és Bangladest, Burmát, Afrikában pedig egy hosszú sávot Dél-Afrikától Egyiptomig.

A birodalmak megszűnése

Az első világháború után a nyertes Franciaország és Nagy-Britannia a megszűnő Török Birodalom területén mandátumterületeket szerzett (a győzelmet ténylegesen kivívó USA rossz szemmel nézte a hagyományos gyarmatosítást), továbbá megszerezték a német gyarmatokat, bár ezekből nem volt olyan sok.

A második világháborúban aztán a két gyarmattartó hatalom végképp nem boldogult az USA nélkül, így aztán az diktálta a feltételeket, a gyarmatokat fokozatosan fel kellett adni.

A legtöbb esetben békésen, önként távozott az anyaország, azonban például Algériában kegyetlen háborúba bonyolódtak a franciák, végül egymillió francia lakost kellett hazamenekíteniük onnan.

A hagyományos és gyarmatbirodalmak így több ezer év után 1991-ig megszűntek, és jó esély van rá, hogy már nem is élednek újra a nukleáris fegyverek korában.

Érdekességek

Ha azt nézzük, melyek voltak területileg a legnagyobb birodalmak, a Brit, az Orosz és Mongol Birodalmat említhetjük hasonló, a világ nagyjából ötödére kiterjedő területtel.

Egy-két kisebb korábbi gyarmatot megtartott néhány európai ország, ezek azonban majdnem mind apró szigetek, amelyek nem is igénylik a függetlenséget, így nem is tekinthetők gyarmatnak. Franciaország tengerentúli megyéknek nevezte el őket, és ezek révén állt elő az az érdekes helyzet, hogy az Európai Unió területe és az eurózóna a Csendes-óceán és a Karib-tenger egyes szigeteire is kiterjed.