Állami földek: hatalmas változások jönnek

Elemzések2019. ápr 17.Növekedés.hu

Nagy szervezeti változtatásokra szánta el magát a kormány a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) létrehozásával és a 2010-ben létrehozott nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) megszüntetésével. Az új állami földügyi központ július elsejétől alapintézményként kezdi meg működését, de a későbbiekben nem csak földkezelési és birtokrendezési feladatokat láthat el, hanem akár öntözési ügynökségként, erdőtervezési szervezetként vagy a fővadászok munkáltatójaként is funkcionálhat.

Újabb földhasznosítással és birtokrendezéssel foglalkozó állami csúcsszervezet épülhet ki annak nyomán, hogy a kormány a közelmúltban döntést hozott a Nemzeti Földügyi Központ felállításáról.

A július elsejével létrejövő új intézmény első körben földügyi igazgatási feladatokat láthat el, de hosszabb távon további jelentős állami funkciókat is odatelepíthetnek.

Az NFK most mindenekelőtt átveszi az állami tulajdonú termőföldek kezelését a 2010-ben létrehozott nemzeti földalapkezelő szervezettől, amely a szervezeti változtatások részeként megszűnik. Másrészt a központ megkapja a szintén megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. feladatait is. Utóbbi lépéssel az NFK lesz az az intézmény, amelynek le kell vezényelnie az úgynevezett osztatlan közös földtulajdonok felszámolására irányuló kampányt, mivel e földrészletekkel kapcsolatos teendőket eddig a kataszteri program kft. látta el.

Az osztatlan földtulajdonok ügyek azután vált igazán kardinális kérdéssé, hogy a kormány, illetve az Agrárminisztérium (AM) úgy döntött, felvállalja a régóta meglévő földügyi probléma megszüntetését.

Az osztatlan földrészletek lényege, hogy a konkrét földtulajdonok egy-egy táblán belül nincsenek kimérve. Ezért a földek adásvétele, illetve hasznosítása ellehetetlenülhet, mert a tulajdonosokat – amelyek száma egy-egy földrészleten belül elérheti a több százat is – sok esetben nem lehet elérni, vagy csak rendkívül hosszadalmas eljárásokkal sikerülhet velük megegyezésre jutni.

Az AM ma már több mint egymillió földrészletet tart nyilván osztatlan földtulajdonként, amelyek együttesen mintegy 2,4 millió hektárt tesznek ki és 4,6 millió magánszemélyhez tartoznak.

Az osztatlanok felszámolására a tárca birtokrendezési törvénycsomagot készít, amely előreláthatóan a második félévben kerülhet a kormány, illetve a parlament elé.

Az osztatlanok felszámolására elsősorban azért van szükség, hogy a mai elaprózottság helyett versenyképes nagyságú birtokméretek alakuljanak ki.

Ehhez egy másik módszer lehet az úgynevezett tagosítások felgyorsítása, amelyek az egy tulajdonoshoz tartozó, szétdarabolt birtoktestek egyesítését jelentik.

Mostantól e birtokrendezési feladat is az NFK-hoz kerül, de ide integrálják a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékeléssel, illetve az úgynevezett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerrel (MEPAR) kapcsolatos tevékenységeit is, amelyek főként az uniós agrártámogatások lehívhatóságában játszanak fontos szerepet.

Az agrárminiszter irányítása alá tartozó új földügyi központ számára az eddig delegált feladatmennyiség sem tekinthető kevésnek, de a későbbiekben - további bővítésekkel - akár államigazgatási csúcsszervezetté nőheti ki magát.

Így például nem kizárt, hogy a kormány az NFK-nál helyezi el az öntözési ügynökséget, amelynek felállításáról még folynak az egyeztetések. Az első tervek szerint az ügynökség a szintén agrártárcához tartozó Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz (NAIK) került volna, de az Agrárminisztériumban most már úgy látják, ideálisabb helye lenne közvetlenül a tárcánál, illetve a most megalakuló NFK-nál.

Az öntözési ügynökség létrehozását az indokolja, hogy a kormány jelentősen növelné a mezőgazdasági öntözött területek nagyságát.

Ma a termelők körülbelül 80 ezer hektárt öntöznek, miközben rövidtávon legalább 300 ezer hektárra lenne igény, hosszabb távon pedig akár az egymillió hektáros területméretet is el lehetne érni.

Ehhez azonban rendbe kell tenni az állami öntözési műveket, illetve – például rugalmasabb engedélyezéssel és beruházási támogatásokkal – javítani kellene az öntözni kívánó termelők helyzetét. Az öntözési ügynökség ezt az átfogó munkát koordinálná, tehát jelentősnek szánt szerepet tölthetne be a magyarországi öntözésfejlesztésben, amelyre elsősorban a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédéséhez lenne szükség.

Az elképzelések szerint az NFK-val kapcsolatban a kormány étlapszerűen választhatná ki azokat a további funkciókat, amelyeket az intézményhez kívánna helyezni.

Az öntözési ügynökségen túl szóba jöhet például az erdőtervezési feladatok átvétele a kormányhivataloktól, mivel országos jelentőségű erdőtelepítéseket nem igazán lehet helyi döntésekkel megalapozni. Szintén az új központhoz kerülhetnének egyes tervek szerint a vadgazdálkodási körzeteket felügyelő tájegységi fővadászok is, akik ma egyébként is az Agrárminisztérium irányítása alá tartoznak.

Földekkel kapcsolatos tevékenységként az NFK júliustól összesen 2,2 millió hektár állami termőföld kezelését veheti át, de e terület nagy része – mintegy 1,8 millió hektár – erdő, így a mezőgazdasági termelés szempontjából meghatározó szántók és a gyepek csak a fennmaradó 300-400 ezer hektárt alkotják. Az állami földmennyiséget jelentősen csökkentette, hogy a kormány a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű programmal mintegy 200 ezer hektár szántót értékesített 2015-2016-ban. Az eladásokból a költségvetésnek 270 milliárd forint bevétele származott, amelyet az államadósság mérséklésére fordítottak.

A 300-400 ezer hektárnyi megmaradt szántó és legelő jelentős hányadát a nemzeti parkok területei teszik ki, amelyek tartós állami tulajdont képeznek. Így a rugalmasabban kezelhető földmennyiség 120-150 ezer hektár lehet, de ennek egy részét korábban hosszú távú bérleti szerződésekkel hasznosították. Elsősorban azokról a földekről van szó, amelyeket az egykori állami agrárgazdaságok műveltek, és a társaságok privatizálásakor bérbe adtak az új tulajdonosoknak. A 2000-es évek elején végrehajtott állami cégértékesítésekkel a vevők akár ötven évre szóló haszonbérleti szerződésekhez juthattak, így e földeknél a bérleti határidők évtizedek múlva járnak csak le.

A legtöbb hosszú távú bérlettel hasznosított állami földet a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő Bonafarm csoport egyes cégei, illetve Mészáros Lőrinc üzletember agrárérdekeltségei művelnek.

A Csányi-féle nagy mezőgazdasági társaságokat ráadásul mintagazdaságokká is nyilvánították, így a hozzájuk tartozó földeket egyáltalán nem bocsátották árverésekre 2015-2016-ban. Más privatizált cégeknél viszont előfordult, hogy használt területeiket a földárveréseken az érvényes haszonbérleti szerződésekkel együtt is értékesítette az NFA.

Az eladások ellenéra az új magánszemély tulajdonosok addig nem kerülhetnek birtokba, amíg a haszonbérleti szerződések le nem járnak, vagyis az elárverezett területeket továbbra is az eddigi bérlő agrárvállalatok művelhetik. Más kérdés, hogy a liciteken nyertes vevők bérletidíj-emeléseket kezdeményezhetnek velük szemben, ha az állammal megkötött megállapodásokban szereplő összegek jelentősen elmaradnak a folyamatosan növekvő piaci haszonbérleti díjaktól.