Elborítják az agglomerációt a logisztikai központok - Kinek jó ez? 

Közel 117 ezer négyzetméteres alapterületű gigacsarnokot épít az eMAG-Extreme Digital, a Dunaharasztiban. A 35 milliárd forint értékű beruházás gyorsan halad, az 51-es főútról jól látszik a hatalmas oszloperdő,és a cég tervei szerint már karácsonykor működni fog a komplexum, amely Magyarország egyik legnagyobb automatizált logisztikai központja lesz.

A a romániai székhelyű eMAG-vállalatcsoport közel sem az egyetlen, amely lázas építkezésbe fogott.

Az Euronics műszaki áruházlánc májusban nyitotta meg új, 28 000 négyzetméteres raktárát Üllőn.

A vállalat 1,6 milliárd forintot fordított a beruházásra, viszont most már 30 000 féle és összesen 300-400 000 darab termék tárolására alkalmas raktárbázishoz jutottak. a Raben Trans European Hungary Kft. szintén Dunaharaszti határában adott át nem rég egy hatalmas komplexumot, amely az 51-es főút mellett, a CTPark Budapest South ipari park részeként épült. Hőmérséklete szabályozható, így megfelel az élelmiszeripari, valamint FMCG nem élelmiszert gyártó és forgalmazó cégeknek is. 

De miért látni most mindenütt építkezést az M0-ás autóút közelében, és mit szólnak ehhez a környező települések lakói?

Teljesen beépül a körgyűrű

- Az M0 mentén először Soroksáron az ikonikus Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK Kombiterminál) 2003 novemberében kezdte meg működését, majd elsősorban az M1 autópálya közelében rohamléptekben folytatódtak a fejlesztések- mondja a Növekedés.hu-nak Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztika Egyesület (MLE) elnöke hozzátéve,

már 2010-ben, az izlandi vulkánkitörés következményeként elrendelt légtérzár rámutatott arra, hogy a vállalatoknak át kell értékelni a készletezési politikájukat a zavartalan ellátás érdekében.

Tovább fokozta a helyzetet a Covid és a különböző nyersanyagok, elektronikai alkatrészek hiánya. A vállalatok, amelyek a kiszolgálás biztonságát garantálni akarják, magasabb készletekkel kell dolgozniuk.

A gyors tempót jól mutatja, hogy csak az első negyedévben 11 580 négyzetméternyi raktárterületet adtak át, miközben több mint 400 ezer négyzetméter van tervben, vagy már fejlesztés alatt. 

Ma már az M0 meglévő szakaszának a teljes beépítése folyik. Biatorbágy, Páty, Szigetszentmiklós, Maglód, Gyömrő, és hosszan lehetne sorolni a településeket, ahol a klasszikus fejlesztők, mint pl. a Prologis, CTP mellett az új szereplők is megjelennek, mint pl. a HelloParks vagy az állami InPark, illetve megjelentek kereskedelmi cégek, mint pl. Metro, Tesco, Aldi, JYSK, valamint vállalati logisztikai központok épültek. Újabban e-kereskedelmi logisztikai központok is épülnek

- Meglódultak a fejlesztők, s felmerült már egy ötszázezer négyzetméteres logisztikai megapark megépítésének lehetősége is. Ezek a logisztikai központok egyben konszolidációs központok is, szükségszerű, hogy észszerű méretű és csökkenő környezetterhelésű járművekkel közelítsék meg a fővárost - fűzi hozzá az MLE elnöke.

Az önkormányzatoknak jól jön az iparűzési adó

- Változott a piac, míg korábban nem volt szükségük a cégeknek arra, hogy jelentős raktárkészleteket tartsanak fent, mivel nagyon rövid idő alatt mindent meg lehetett rendelni akár Kínából is.

A koronavírus miatt ez gyökeresen megváltozott, ezért most lázasan igyekeznek felépíteni azokat a logisztikai központokat, amelyek biztosítani fogják s szükséges tárolókapacitást, ennek köszönhető, hogy  gombamód szaporodnak a logisztikai központok Budapest környékén - mutat rá Csizmadia Zsuzsanna, Herceghalom polgármestere, aki siet leszögezni,

ha telephely vagy cég jelentkezik be, akkor természetesen ez komoly iparűzési adóforintokat jelent a településeknek, amelyek gyakorlatilag ebből tartják fent magukat,

szemben egy lakóparkkal, amely inkább viszi a pénzt, mivel az önkormányzatnak kell gondoskodni a humán infrastruktúrák kiépítéséről. 

- Hogy egy logisztikai központ mennyi bevételt jelent, az attól függ hogy a cégnek mekkora a bevétele, és hogy a település mennyiben határozza meg az iparűzési adót.

Ez általában két százalék, van ahol kevesebb, éppen azért, hogy a cégeket odacsábítsa. Próbálnak az önkormányzatok megélni, nem akarnak százszázalékosan az államtól függeni és nem is ez a cél

- húzza alá Csizmadia Zsuzsanna hozzátéve, előfordul, hogy egy-egy cég nem jelentkezik be a településen, vagy máshol van a telephelye és ott adózik, de általában nem ez a helyzet. 

A lakók háborognak, ha túl közel épül a logisztikai központ

A sok új zöldmezős beruházásnak persze nem mindenki örül, az olyan zsúfolt településeken, mint Szigetszentmiklós, vagy ahol a mindennapi közlekedés már most is problémás a reggeli- délutáni csúcsforgalomban, ott nem látják szívesen a lakók az új létesítményeket, és ennek a közösségi médiában hangot is adnak, hiszen egy nagyobb raktár jelentős forgalmat generálhat.

Nem véletlen, hogy az 51-es főút  északi szakaszát kétszer kétsávos a alakítják Taksony határa és az M0 között, és bár hivatalosan ezt nem senki nem mondta ki, de

valószínűleg az épülő eMAG központ is szerepet játszhatott a döntésben, hogy az eleve dugókkal sújtott szakaszt továbbra is használható maradjon.

Csizmadia Zsuzsanna ugyanakkor úgy látja, ha az újonnan felhúzott raktárépület kellően el van izolálva a településtől, például forgalomtechnikai szempontból, azaz megoldható, hogy a ki-be közlekedő kamionok elkerüljék a lakott területeket, akkor a lakosok azt nem érzik zavaró tényezőnek.

- Ahol nemrég még búzamezőket lengetett a szél, ott a lakosság nyilván nem lelkesedik, ha a gyönyörű környezet helyett egy hatalmas, otromba épületet lát. De ha a kamionforgalom nem zavarja a település lakóinak  életterét, akkor hosszú távon nem lesz negatív a beruházás megítélése - mutat rá a polgármester hozzátéve, noha látványosan terjeszkednek a logisztikai központok a környezetünkben,

még mindig Magyarországon jut a legkevesebb négyzetméternyi raktár egy főre vetítve régiós szomszédainkhoz viszonyítva.

Ezt Dr. Doór Zoltán is megerősíti, szerinte a logisztikai versenyképesség egyik mutatója a modern logisztikai központok négyzetméter-mennyisége. Ebben Szlovákia, Csehország, Lengyelország előttünk jár. Ahhoz, hogy Magyarország fölkerüljön Európa logisztikai térképére szükségesek olyan beruházások, mint a korszerű M0 menti logisztikai központok, a fényeslitkei és zalaegerszegi konténerterminál, valamint a BudCargo légicargo logisztikai központ.