Innovációval jöhetünk ki a jelenlegi csapdahelyzetből
ElemzésekÁt kell állni a minőségi alapú, az innovációt központba helyező növekedési modellre ahhoz, hogy felzárkózhasson Magyarország és kitörhessen a közepes fejlettség csapdájából - derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss Növekedési Jelentéséből.
A fenntartható egyensúly és felzárkózása kulcsa az innováció vezérelt növekedés - mondta az idei Növekedési Jelentés bemutatóján Balatoni András, az MNB igazgatója
A teljes vállalati szektorból 1100 innovatív vállalat húzza a magyar gazdaság teljesítményét, ezek a cégek a hazai export 13 százalékát adják, és a növekedés 22 százalékát adják, miközben a vállalati kör 0,3 százalékát teszik ki.- A fenntartható fejlődéshez a kutatás-fejlesztés és a termelékenység emelése kell, mert a K+F rendszer hatékonysága csökken, és alacsony a K+F ráfordításokra jutó szabadalmak száma - tette hozzá Balatoni András.
Az idei Növekedési Jelentés az innovációs vállalatokra fókuszál, és a világ egyik vezető egyetemének, az MIT-nek a keretrendszerét használva elemezte a hazai innovációs környezet helyzetét.
Az MIT Regionális Vállalkozásifejlesztési Programjához (REAP - Regional Entrepreneurship Acceleration Program) kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKIH), valamint a Design Terminal, a 4iG, az Oncompass és a 77 Elektronika Kft.
A jelentés bemutatásakor Balatoni András leszögezte: a lineáris helyett exponenciális fejlődés jellemzi az innováció vezérelt vállalatokat.Mint mondta, a vállalatok közel fele Budapesten található, a hazai innovációvezérelt közgazdászok adják a növekedés 22,8 százalékát.
Eközben a magyar vállalatok kockázatvállalási hajlandósága jellemzően alacsony, de az innovációvezérelt vállalatokra jellemző a kockázatvállalás. Összességében a verseny ösztönzi a fejlesztést a legnagyobb mértékben - fogalmazott Balatoni András.
A jelentés főbb megállapításai:
- Ahhoz, hogy Magyarország a 2020-as években is folytassa a gazdasági felzárkózást, és ki tudjon töri a közepes fejlettség csapdájából, át kell állni a minőségi alapú, intenzív növekedési modellre.
- Az intenzív növekedési fordulatnak alapvető eleme az innováción és a folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor, ami piacképest tudás, ismeret létrehozása révén biztosítja a hazai értékteremtő képesség növekedését.
- Az innovációs ökoszisztéma alapját és működését az intézmények teremtik meg, ezek biztosítják az innováció védelmét.
- Az innovációvezérelt vállalkozások elindítása jelentős tőkebefektetést igényel a kezdeti fázisban, és az ötleteknek csak egy kis hányada lesz sikeres, ezért a kockázatok viselése és megosztása kulcsfontosságú.
- Az innovációs rendszer legfontosabb elemei a hazai innovációvezérelt vállalatok (Hungarian Innovation Driven Enterprises, HIDE).
- Megfontolandó az állami kockázatitőke-befektetések szerepének újragondolása.
- A legfontosabb stratégiai célok a „smart money” alkalmazási feltételeinek biztosítása, és használatának terjedése.
- A külföldi felvásárlásokra vonatkozó állami vétó több területen is szükséges, de a racionalizálása növelheti a vállalkozások befektetői értékelését.
- A magyar vállalatok jelentős aránya jelölte meg az innováció hiányának okaként a gyenge keresletet, ezen képes segíteni az innovatív közbeszerzési eljárás.
Az innováció alapja az öt érdekelt fél (kormányzat, vállalatok, egyetemek, kockázati tőke és vállalkozók) együttműködése.
Formálni kell a fiatal tehetségek gondolkodásmódját, hogy fokozni lehessen a vállalkozói szellemet – derül ki a jelentésből.
Virág Barnabás alelnök a kiadványt bemutató konferencián a világgazdaságot hosszú távon meghatározó megatrendek közül kiemelte a demográfiai változásokat, amelyben verseny alakul ki a munkaerőért, és megemlítette a klímaváltozást, amely egyre erősebb gazdasági következményekkel bír, ahogy a geopolitikai tér átrendeződése és a technológiai forradalom is.
A válsághelyzetek és a megatrendek minden gazdaságban a növekedési környezet átalakulását hozzák. Az a feladat, hogy ezekre a legjobb válaszokat alakítsák ki a magyar gazdaság fenntartható növekedésének eléréséhez - mondta.
Hassan Charaf, a BME dékánja a jelentést követő panelbeszélgetésen kiemelte: 2016-ban elindították az iparral az együttműködést a közös kutatás-fejlesztési programjukat, de még mindig nagyon nehéz vállalkozásokat találni az egyetemi együttműködéshez.
Mint mondta, a szabályozás módosításával kellene kezdeni az innovációt, mert a jelenlegi keretszendszer akadályozza az innovációt – tette hozzá.
