Japán energiaigényével ér fel az adatközpontok áramfogyasztása
ElemzésekAz állások 10-30 százaléka szűnhet meg a közeljövőben a mesterséges intelligencia terjedése miatt. Az adatközpontok számának gyarapodása akkora többlet villamos energia igénnyel jár, mint amennyi Japán energie igénye - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle közös panelbeszélgetésén, amely arra kereste a választ, hogyan hat a mesterséges intelligencia térnyerése a jegybanki működésre, a pénzügyi stabilitásra, a munkaerőpiacra, valamint a kiberbiztonságra.
A mesterséges intelligencia (MI) mára egyértelműen általános felhasználású technológiává vált, amely alapjaiban formálja át a gazdaság szinte minden területét. Ez egyszerre jelent komoly lehetőséget és jelentős kihívást a gazdasági szereplők, valamint a gazdaságpolitikai döntéshozók számára.
Jegybanki szempontból két fő területre érdemes koncentrálni. Az egyik, hogy az MI hogyan alakítja át a makrogazdasági környezetet, amelyben a jegybank a mandátumait, például az árstabilitás megőrzését és a pénzügyi stabilitás biztosítását, ellátja. A másik, hogy milyen módon építhető be a mesterséges intelligencia a jegybank napi működésébe.
- jelezte a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a tanácskozáson Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Hitelintézeti Szemle Szerkesztőbizottságának elnöke, az MKT Versenyképességi szakosztályának elnökségi tagja.
A mesterséges intelligencia közvetett hatásai közül kiemelhető a termelékenység növekedése, ami hosszabb távon hozzájárulhat az inflációs nyomás enyhüléséhez. Ugyanakkor a munkaerőpiac átalakulása is napirenden van, mert egyes előrejelzések szerint
az állások 10–30 százaléka is veszélybe kerülhet az automatizálás miatt.
2024-ben a globális GDP 3,2 százalékkal, ezen belül a villamosenergia-igény több mint 4 százalékkal emelkedett. Az egyik fő hajtóerő épp az adatközpontok terjedése,
a becslések szerint 2030-ra ezek energiafelhasználása elérheti Japán energiaigényét, tehát olyan, mintha egy új ország kerülne a térképre ezzel a technológiával.
Világszerte 27 millió IT-fejlesztő dolgozik, kétharmaduk Ázsiában, egyharmaduk pedig Európában és Észak-Amerikában munkálkodik. Ez éles versenyt generál a szakemberekért, amelyben nemcsak a nagyvállalatok és a gazdaságpolitikai szereplők, de a KKV-k is részt kell hogy vegyenek.
- hívta fel Ázsia versenyelőnyére a figyelmet Virág Barnabás.
A pénzügyi szektor szempontjából
az MI egyrészt javítja az ügyfélélményt és a működési hatékonyságot, másrészt növeli a kiberfenyegetések számát.
Ezért a szabályozók és a jegybankok feladata a pénzügyi stabilitás megőrzése és az új technológiákhoz igazodó biztonsági rendszerek kiépítése.
A Magyar Nemzeti Bank az MI alkalmazásában nemzetközi összevetésben is előkelő helyen szerepel. Az MNB már számos területen alkalmazza a mesterséges intelligenciát, mint például az elemzési és előrejelzési rendszerekben, a kommunikációs monitoringban, valamint a kibercsalások elleni védekezésben.
Július elsején elindult a Központi Visszélésszűrő Rendszer, amely MI-alapú csalásfelderítő algoritmusokat alkalmaz.
A programhoz 29 bank csatlakozott, és az első hat nap során 4,5 millió tranzakció feldolgozása történt meg negyed másodperc alatti válaszidővel - állapította meg a jegybank alelnöke.
A robotok megjelenésével kapcsolatban a kutatások azt mutatják, hogy a túlzottan emberszerű design nem feltétlenül vonzó. A felhasználók a semleges, funkcionális és megbízható robotokat részesítik előnyben, különösen akkor, ha gyors és hatékony ügyintézésre van szükség. A jövő robotjainak így egyszerre kell barátságosnak, ugyanakkor egyszerűnek és könnyen kezelhetőnek lenniük.
- elemezett egy másik kapcsolódó területet a rendezvényen Prisznyák Alexandra, AI-kockázatkezelési szakértő, tanácsadó.
A mesterséges intelligencia és robotika szerepéről szóló teljes beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
