Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Keményen megbüntették a világ legnagyobb, magánkézben lévő bankját

Elemzések2019. feb. 26.Növekedés.hu

A svájci UBS-nek 3.7 milliárd eurót kell fizetnie Franciaországban, mivel állítólag adócsalásban segítette ügyfeleit.

A párizsi bíróság 3,7 milliárd eurós, 1172 milliár forintos bírságot rótt ki a svájci óriás bankra, mert arra bátorította ügyfeleit, hogy a törvényesnél kevesebb adót fizessenek.

Segítséget nyújtott gazdag ügyfeleinek ahhoz, hogy milliárdokat rejtsenek el a francia adóhatóság elől. Franciaországban, ahol a közvélemény egyre hangosabban követeli, hogy csapjanak le az adócsalókra, ekkora büntetést még soha sem szabtak ki.

Az UBS, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő bankja a megalázó bírósági eljárás elkerülése érdekében kísérletet tett az ügy megállapodásos lezárására, sikertelenül. Az UBS rekordbüntetésén túl a svájci bank francia leányvállalatára kiszabtak is 15 millió euró bírságot, mert együttműködött a csalások lebonyolításában.

A bíróság döntött arról is, hogy a francia államot, az ügy sértettjét 800 millió euró kártérítés illeti meg. Az ügyészek ennek kétszerese, 1,6 milliárd euró megítélését kérték.

Az AFP francia hírportál jelentése szerint

a francia hatóságok megállapították: az UBS ügyfelei 2004 és 2012 között több, mint 10 milliárd eurót rejtettek el az adóhatóság elől.

A bíróság elnöke, Christine Mee kijelentette: a bankot bűnösnek találták különösen súlyos bűncselekmények elkövetésében, „amelyek egy szervezett, rendszerszerű, elavult intézményben gyökereznek.”

A bank jogászai közölték: a korszakos bírságot képező ügyben fellebbezést nyújtanak be.

A döntés egy olyan időszakban született meg, amikor a hatóságok Európa-szerte fellépnek a 2008. évi pénzügyi világválság nyomán kialakult kétséges adóelkerülési eljárások ellen.

Az ügy vizsgálata a bank korábbi alkalmazottjainak bejelentése után, hét éve kezdődött meg. A per első tárgyalására tavaly ősszel került sor. Egy sor információ kiszivárgása – a Luxleaks 2014-ben, a Panama Papers 2016-ban, a Paradise Papers pedig 2017-ben – segítettek fényt deríteni a nemzetközi nagyvállalatok és híres személyiségek adócsalásaira.

A Svácjra nehezedő nyomás végül kikényszerítette, hogy az ország feladja hagyományszerűen tűzzel-vassal védett banktitkait. Csatlakozott ahhoz a több, mint 90 államhoz, amelyek vállalták, hogy ügyfélszámláikról a korábbinál több információt automatikusan megosztanak egymással.

Az UBS esetében a francia hatóságok megállapították, hogy 2004 és 2012 között több, mint 10 milliárd eurót rejtettek el adóhivataluk elől.

A Nemzeti Pénzügyi Ügyészség hivatala közölte: a bank és vezetői „tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy megsértik a francia törvényeket”, amikor támogatást nyújtottak ügyfeleiknek az előírtnál kevesebb adó fizetéséhez.

Az UBS korábbi hat vezetője közül öt felfüggesztett börtönbüntetést és 300,000 euróig terjedő pénzbüntetést kapott.

Csupán egy vádlottat mentettek fel, az UBS harmadik számú vezetőjét, Raoul Weilt, mert ő egyáltalán nem foglalkozott a francia piaccal. 

Az UBS, amelynek 1,1 milliárd eurót kellett letétbe helyeznie, tagadta a vádakat és azt állította, hogy tevékenysége megfelelt a svájci jognak.

Leszögezte azt: nem tudott arról, hogy néhány francia ügyfele elmulasztotta bevallani Svájcban elhelyezett megtakarításait. Álláspontja szerint az ügyészek vádjaikat semmiféle bizonyítékkal, ügyfélnevekkel vagy számlaszámokkal nem tudták alátámasztani.

Bár a francia törvények az ilyet tiltják, az UBS-t azzal vádolták, hogy

az ígéretesnek látszó ügyfeleket nagyhírű, vonzó programokra, például a Francia Nyílt Teniszbajnokságra vagy luxus vadászkastélyokba hívták meg.

Az UBS francia vezetői ezeken a fórumokon ismertették az általuk kínált lehetőségeket és „tej-jegyeknek” nevezett feljegyzésekben rögzítették, ügyfeleik mennyi „tejes kancsót”, pénzösszeget utaltak svájci számlákra. 

A vizsgálatok során csak egy ilyen „tej-jegyet” találtak, de az ügyészek közel 3,700 olyan francia UBS-ügyfelet neveztek meg, akik kihasználták a francia hatóságok által nyújtott amnesztia lehetőségét és korábbi adóbevallásaikat kijavították.

A korábbi francia pénzügyminiszter, Michel Sapin üdvözölte a bíróság döntését és kijelentette: a bírság mértéke „figyelembe veszi a közgondolkodás és a nemzetközi előírások fejlődését”. 

„Mindeddig senki sem beszélt arról, hogy az Egyesült Államokban miért milliárdokra büntetnek meg bankokat, Franciaországban pedig csak néhány millióra” mondta Michel Sapin. „Ez rontotta Franciaország hitelét a csalás elleni küzdelemben”.

Az adócsalás nagyon érzékeny téma Franciaországban, ahol a korábbi költségvetési miniszter, Jerome Cahuzac, akinek feladata az adócsalások visszaszorítása volt, 2018-ban adóelkerülésért és pénzmosásért három éves börtönbüntetést kapott.

Az UBS egy sor hasonló ügybe keveredett, különösen az Egyesült Államokban. Az amerikai hatóságok szerint a banki műveletek svájci törvények által biztosított titkosságát használta fel arra, hogy gazdag ügyfelei adót csalhassanak. A 2009-es évben egy megállapodás keretében 780 millió dollár üntetést fizetett, mert több ezer amerikai állampolgárnak nyújtott segítséget pénze elrejtéséhez.

Ki kellett adnia több száz ügyfelének adatait is, amellyel komoly csorbát ejtett Svájc hagyományos banki ügyfél- és tranzakció-védelmi hírnevén.