Ki fizeti meg az árát? – Gazdasági hatások az új árrésstop tükrében
ElemzésekAz árszabályozás kérdése újra a gazdaságpolitikai viták középpontjába került, miután múlt héten életbe lépett a határozat, ami 15 százalékos árrésstopot vezetett be a drogériai termékekre. A szabályozás nem csupán az árakat érinti, hanem a kereskedelmi működés több területére is kiterjed, a saját márkás termékek maximált arányától kezdve egészen a kötelező készlettartás előírásáig. A beavatkozások hosszú távú gazdasági hatásait, a kereskedelem fenntarthatóságát és az inflációs kockázatokat vitatták meg a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztályának szakmai kerekasztal-beszélgetésén.
A gazdaság- és kereskedelempolitikai diskurzusban ma már elkerülhetetlen, hogy szóba kerüljön az árszabályozás. Múlt héten lépett hatályba egy új rendelet, amely a drogériai termékekre vonatkozik, és 15%-os árrésstopot ír elő 30 termékcsoportra, összesen 4-5000 cikket érintve. A szabályozás nem csupán az árképzést határozza meg, hanem maximalizálja a saját márkák arányát, és készlettartási kötelezettséget is előír.
Azokon a termékeken, ahol árrés-korlát van érvényben, biztosan veszteség keletkezik. Ha a veszteség nő, a vállalatok kevesebb terméket állítanak elő, ami a GDP-re is negatívan hat. A 2025-ös kedvezőtlen GDP előrejelzések miatt ez különösen fontos tényező. További veszteségek esetén a vállalatok elhalaszthatják beruházásaikat, innovációjukat, és akár bérfejlesztéseket, üzletek bezárását is kilátásba helyezhetik.
-hívta fel a kedvezőtlen gazdasági hatásokra a figyelmet Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense, az MKT Kereskedelmi Szakosztályának elnöke.
Nehézségek előtt a kereskedelem
Az árszabályozás akkor működhet igazán hatékonyan, ha az ellátási lánc minden szereplője, a termelőtől a kereskedőkig, részt vállal az árképzés folyamatában. A szabályozásnak nem csupán a végső kereskedőkre kell vonatkoznia.
Nem csupán az árak emelkedését kell figyelembe venni, hanem a gazdaság egészének működését is meg kell vizsgálni. A termelési költségek növekedése és a termelékenység csökkenése az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is problémákat okozhatnak. Ezekért azonban nemcsak a kereskedelmet kell felelőssé tenni, mint a végső láncszemet, hanem a gazdaság egészének a működését kell kezelni. A kereskedelem nem lehet az egyedüli célpont a gazdaság problémáival kapcsolatban.
-emelte ki a gazdasági problémák együttes kezelésének jelentősségét Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke.
Milyen hatással van az infláció a gazdasági versenyképességre?
Amikor az infláció mértéke eléri a 4-5%-ot, könnyen kialakulhat egy áremelkedési pszichózis. Ilyenkor a termelők hajlamosak árat emelni, a fogyasztók pedig elfogadják a drágulást, ami önálló áremelkedési spirálhoz vezethet. 2022-ben is ez történt, amikor az év elején 7 százalékos inflációt tapasztaltunk, míg az év végére az átlagos éves áremelkedés 26 százalékra, az élelmiszereknél pedig 50 százalékra nőtt.
Az infláció piaci bizonytalanságot okoz, és megnehezíti a tervezést a háztartások és vállalatok számára egyaránt. Az MNB adatai szerint 2024-ben 13%-kal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami az ingatlanokon kívüli befektetéseket foglalja magában.
Magyarországon az infláció mértéke magasabb, mint a környező országokban, ami csökkenti a versenyképességet és drágábbá teszi az exportot. A gazdaság számára elengedhetetlen, hogy a versenyképességet támogassa egy következetes fiskális politika.
Ha a kormány nem fordít kellő figyelmet a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságára és versenyképességére, akkor a gazdasági növekedés üteme lelassulhat, és Magyarország elveszítheti versenyelőnyét a nemzetközi piacon.
-hangsúlyozta a versenyképesség támogatásának fontosságát Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára.
Az árrésstop hatásairól szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
