Kik lesznek a járvány utáni gazdaság nyertesei?

A koronavírus mindenképpen nagy kihívást fog jelenteni a globális gazdaságnak. Sok ország hirtelen és példátlan recesszió felé tart. Ez a vírus okozta válság hatalmas változások katalizátora lehet, ahol kevés olyan iparág lesz, amelyik elkerülheti a reformját, átszervezését, esetleg megszűnését. A rugalmasság, mozgékonyság és az automatizálás lesznek a kulcsszavai ennek az új korszaknak, és azok lesznek a nyertesei, akik a gyakorlatban is alkalmazni tudják ezeket - olvasható a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet elemzésében.

Az állami ösztönzőcsomagoknak köszönhetően a likviditás visszatért a piacra, ami elegendő ahhoz, hogy szinten tartsa a gazdaságokat és gyors helyreállást remélnek a korlátozások feloldását követően. Ez azonban a nagy tőkével rendelkező nagyobb vállalkozásoknak sokkal előnyösebb lesz, mint a gazdaság kisebb szereplőinek, akik nagyobb nehézségekkel is szemben találhatják majd magukat.

Azonban túlságosan leegyszerűsítené a képet, ha a nagy és a kicsi versenyéről beszélnénk. A fintechnek és a többi digitális üzletnek ez az időszak lesz az első nagy próbája. A koronavírus teremtette helyzet számos iparág újjászületését fogja kikényszeríteni, mivel a legtöbb ember otthon ül a karanténban. Ez egy kényszerű időszak arra, hogy újraértékeljük és újragondoljuk a fogyasztást, a kínálatot, az interakciót és a termelékenység módozatait.

Érdekes belegondolni abba, hogy hol és milyen irányba történnek paradigmaváltások a meglévő tendenciákkal szemben.

Például egyértelműen felgyorsul a készpénzről a digitális fizetésre való átállás, ugyanis 31 ország olyan intézkedéseket vezetett be, ami az érintés nélküli fizetéseket támogatja, hogy így is védjék állampolgáraikat a vírustól.

Az Egyesült Királyságban eddig is csökkent az ATM-ek használata 6–14 százalékkal, ami most a vírus alatt a felére esett vissza. Ez fontos kérdéseket és kihívásokat állít a pénzügyek jövőjére nézve, hiszen hatással lesz a fiatalokra, idősekre, bankok üzleti modelljére és egyben az egész társadalomra, hiszen arra kell törekedni elsősorban, hogy senkit se hagyjanak hátra és ennek figyelembevételével alakítsák ki a digitális gazdaságot.

A munkahelyek tekintetében is egy új trend van már alakulóban, ami a „hozd a saját eszközödet” (bring your own device – BYOD) elnevezésre hallgat az üzleti technológiában.

Ahogy az emberek kénytelenek nemcsak távolról, otthonaikból dolgozni, de szocializálódni is, úgy az olyan alkalmazások, mint a Slack, a Zoom, a Microsoft Teams, de még a Houseparty alkalmazás is hirtelen percenként több millió személyes és vállalati interakciót kezdett el kezelni.

Azok a vállalkozások, amelyek a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat használják, azokra sokkal kevesebb nyomás nehezedik a járvány következtében.

Például a felhőalapú szolgáltatás nagyon könnyű hozzáférést biztosít a digitális fizetési módokhoz. Ez pedig lehetővé tette ezeknek a vállalatoknak a munka folytatását azzal, hogy gyors és biztonságos hozzáférést nyújtanak az üzleti alkalmazásokhoz az otthonról dolgozó alkalmazottaknak.

Eközben az ellátási láncoknak valós időben kell újra konfigurálniuk magukat. Mivel most a legnagyobb szükséglet a védőfelszerelések, a lélegeztetőgépek és egyéb egészségügyi eszközök iránt van, így sok gyártó ezt a trendet vette az új irányának. Például a Royal Mint orvosi maszkokat gyárt, a Dyson és egyéb vállalatok pedig lélegeztetőgépek és más védőfelszerelések gyártásába kezdett.

Mivel a nagy és kis élelmiszerboltok küzdenek a hirtelen megnövekedett forgalommal és a vásárlók maradéktalan kiszolgálásával, így a leleményes helyi éttermek maguk is kiskereskedelmi boltokká váltak.

Az ilyen hirtelen irányváltás képessége határozza meg a vállalkozások rövid és középtávú sikereit, legyenek azok kis- vagy nagyvállalkozások. Hosszú távon azonban a rugalmasságot kell ötvözni az ellenállóképességgel, és az új fókuszt már a válságból való kilábalás kell, hogy jelentse.

A hosszú távú ellenálló-képesség megteremtéséhez azonban további robotizáció és mesterséges intelligencia alkalmazása szükséges az ellátási láncokban.

Ezek a technológiák csökkentik a kézi beavatkozásokat, az átviteli kockázatokat, valamint az emberek személyes munkájára való támaszkodást. Ezenkívül lehetővé teszik a termelés méretének csökkentését és a hirtelen helyzetekre adható válaszok sikerességét.

Ezt a kormányok ösztönzőprogramjai valószínűleg fel fogják gyorsítani, ugyanis a legtöbb vállalkozás ezt a mesterséges intelligencia fejlesztésére használja fel, amivel pótolhatják az emberi munkaerőt, anélkül, hogy kiadásaik nőnének.

Annyi biztos, hogy ez a járvány sok elavult gyakorlatot fog megsemmisíteni, még annál is többet, mint amit gondolunk, hogy meg fog. Mindenki szeret utazni, étterembe járni, szórakozni és személyesen megtapasztalni a dolgokat, ám ne gondoljuk, hogy ezek a tevékenységek változatlanok maradnak, és olyan lesz minden, mint ahogy azt ezelőtt megszokhattuk.

Ebből a periódusból erősebben, bölcsebben és egy szorosabb globális társadalomként kellene kijönnie világunknak. A rugalmasság a legfontosabb minden stratégiában, de az agilitás lesz az, amelyik biztosítja a képességet a túlélésre és felkészít a váratlanra. Ennek érdekében pedig a vállalatoknak újra kell értékelniük magukat, és megtalálni annak a módját, hogy hogyan tudnak erősek és rugalmasak lenni.