Kiszorulnak a hazai boltosok az e-kereskedelemből

A járvány alatt, ahogy a lakosság bezárkózott az egekbe nőtt a webáruházak népszerűsége. Számítani lehetett rá, hogy miután a COVID-ot magunk mögött hagyjuk lesz némi visszarendeződés. Erre pedig a jelek szerint tavaly sor is került.

Az emberek olyan sok időt töltöttek az újranyílt üzletekben, hogy 2022-ben a teljes kiskereskedelem gyorsabb ütemben nőtt, mint az e-kereskedelmi szektor – derült ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásának idei első, tavaszi fordulójából, amely arra is rámutatott:

tavaly egy kihívásokkal teli évben is 9,9 százalékos éves növekedést produkált az online kiskereskedelem, amelynek a forgalma elérte az 1323 milliárd forintot.

Így más európai országokkal ellentétben Magyarország még így is pozitív növekedési pályán tudott maradni.

Az e-kereskedelmet immár 10 éve kutató GKID a Mastercard-dal karöltve 2023-ban indította útjára „Digitális Kereskedelmi Körkép” néven Magyarország egyik legátfogóbb e-kereskedelmi kutatását,

melynek részeként a felek három fordulóban vizsgálják a teljes digitális kereskedelmi ökoszisztémát.

Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója a kutatás kapcsán hangsúlyozta: az elmúlt évek intenzív kereskedői versenyében jelentősen javult a vásárlói élmény és az általános szolgáltatási színvonal. Ennek is köszönhető, hogy a magyar vásárlók egyre gyakrabban vásárolnak online.

Fogyasztói oldalról mára alapelvárás a mentett kártyás fizetés biztosítása, amely egyre több kereskedőnél érhető el hazánkban. Ez a megoldás végső soron az ügyfélélmény mellett fontos biztonsági- és lojalitás-építő tényezővé vált az értékesítési folyamatokban

mondta el a szakember.

Bár Magyarországot sokszor egy tízmilliós országként emlegetjük, a netes vásárlók köre ennél jóval szűkebb: hazánkban mintegy 5,1 millió fő vásárol online. Közülük 3,9 millióan termékeket is vesznek, azaz ők jelentik a webáruházak vásárlói bázisát.

Ahogy az várható volt a készpénz szerepe a netes vásárlásoknál folyamatosan csökken. A Mastercard és a GKID kutatása alapján Magyarországon az online rendelések 63 százaléka már elektronikus fizetéssel kerül kiegyenlítésre. A bankkártyás utánvét szerepe a pandémia alatt látványosan megugrott.

Bár a magyar e-kereskedelemben továbbra is dominál az utánvétes fizetés, 2022-ben már minden második átvételkor fizetett rendelés elektronikus tranzakcióval zárult és az arány 2023-ban tovább erősödik

– foglalta össze a fizetési szokások átalakulását Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője.

„A fizetési megoldások elsődleges terelője, formálója a kereskedő, ezért a webáruházak edukálása kulcsfontosságú. Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy az olyan megoldásokat, mint a mentett kártyás fizetés, megismertessük az érintettekkel.

Hiszen az, hogy a vásárló pár kattintással, néhány másodperc alatt, az adatai begépelése nélkül tud fizetni, nem csak az ügyfélélményt javítják, de a lojalitást is erősítik, ez pedig egy win-win helyzet minden fél számára.

Jelenleg már 5 webáruházból 4 lehetővé teszi, hogy online fizessük ki vásárlásunk ellenértékét.

Az online fizetési kedvhez azonban több tényező együtt állására van szükség, melyből a kereskedőbe vetett bizalom, a termék ára, valamint a weboldal minősége is előkelő helyen van” – mondta el a szakember.

Az idézett kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy a tavalyi év második felében érezhetően megnőtt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet, ezzel párhuzamosan jelentősen apadt az árban-minőségben középkategóriás termékek vásárlása, miközben az online kereskedelemben korábban is jelentős arányt képviselő prémium igények továbbra se tűntek el.

Nemzetközi fölény

Amikor megkérdeztek a hazai vásárlókat, hogy mikor tekintik úgy, hogy egy webáruház magyarnak számít, akkor a leggyakrabban a következő szempontok merültek fel:

• Ha van magyar telephelye, üzlete a kereskedőnek
• Ha van magyar nyelvű ügyfélszolgálata
• Ha az árak forintban vannak feltüntetve
• Ha az ÁSZF magyarul elérhető
• Ha van személyes vagy átadóponti átvételi lehetőség

A tanulság az, hogy itthon egy külföldi kereskedő is könnyedén helyinek tűnhet a vásárlók szemében.

Míg néhány éve a belföldi működésű áruházak rendelkeztek helyismeretből és kiszolgálási gyorsaságból fakadó üzleti előnyökkel, addig az elmúlt 1-2 évben ez a különbség gyakorlatilag megszűnt.

A felgyorsult csomaglogisztikának köszönhetően már egy nyugat-európai raktárból induló megrendelés is másnap a magyar vásárlónál lehet.

A Digitális Kereskedelmi Körkép egyik figyelemre méltó megállapítása, hogy a 2022-es évre mért 9,9 százalékos online kereskedelmi növekedés csak a hazai operációval rendelkező webáruházak forgalmát és rendelési számát figyelembe véve csökkenés lett volna.

A magyar e-kereskedelmet tehát egyre inkább befolyásolják, formálják a már magyarként viselkedő, helyi igényeket értő, de valójában külföldi, határon túlról működő kereskedők. Ez komoly kihívást jelent a helyi, Magyarországon működő cégek számára.