Közgazdász professzor: a versenyhivatal visszatartó erővel bír az árdrágításokra

Minden eddiginél durvább árháborúba kezdtek a nagy kiskereskedelmi láncok a húsvét előtti nagyhéten.

Az Auchan több mint 4000 termék árát csökkenti,

de jelentős, egyes termékek esetében a 30-50%-ot is elérő árcsökkentéseket jelentett be a Tesco és az Aldi is. A trend február közepén indult meg, és azóta több hullámban csökkent az élelmiszerek ára. 

Orbán Viktor: antiinflációs verseny alakult ki

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken a Kossuth Rádió reggeli műsorában a jelenségről szólva úgy fogalmazott: „az első fecskék megjelentek.” A kormányfő hozzátette: „Nem szeretnék hurráoptimista lenni, de most már a kereskedők és élelmiszerláncok versenyeznek abban, hogy ki tud olcsóbb árat ajánlani. Egy antiinflációs verseny alakult ki” – mutatott rá a miniszterelnök. Kiemelte: „a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal hatalmas erőkkel dolgozik az infláció letörésén.”

A Gazdasági Versenyhivatal január végén kezdett célzott vizsgálatokba, előbb a tej- és tejtermékek, majd a tartós élelmiszerek piacán.

A versenyhatóság szakértői azt vizsgálják, hogy a kiemelkedő mértékű áremelkedések mögött

lehetett-e valamilyen versenytorzulás, illetve a versenyjogot sértő kereskedelmi magatartás.

A GVH szakemberei razziákat is tartottak az kereskedelmi értéklánc számos szereplőjénél, közte nagy hipermarketláncoknál is.

A szakértők állítják: egyértelmű a GVH hatása

Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora a Növekedés.hu-nak nyilatkozva rámutatott:

Javult a forint/euró árfolyam, s mérséklődtek a világpiaci olaj- és gázárak is, ezek a tényezők mérséklik az élelmiszerárakat.” Arra is felhívta a figyelmet, ugyanakkor, hogy: „ami az élelmiszerárak utóbbi időben tapasztalható, lökésszerű zuhanását illeti, egyértelmű a Gazdasági Versenyhivatal célirányos ellenőrző tevékenységének hatása, amely a kereskedőket az élelmiszer árdrágítások megállítására kényszerítette.

Boros Imre közgazdász, korábbi miniszter a Kossuth Rádióban a témáról szólva kiemelte:

A hazai infláció legfőbb kiinduló okai az energiaárak megugrása és forintgyengülésre alapuló spekuláció voltak. Amikor azonban az energiaárak csökkenésnek indultak, az árak – különösen az élelmiszerárak – valamilyen okból nem követték ezt

– mutatott rá Boros Imre.

Miért csak az utóbbi hetekben kezdtek csökkenteni?

– tette fel a kérdést a közgazdász.

Lentner Csaba szerint:

a folyamat megértéséhez a hatósági árszabályozás bevezetéséhez kell visszanyúlni, amely a maga nemében kedvező, társadalmilag hasznos intézkedés volt. Ám az élelmiszer áruházláncok a hatósági árszabályozást kijátszották. Mivel a hatósági árazott termékeknél nem tudtak árat emelni, így profitszerzési célzattal az úgynevezett helyettesítő termékekre magasabb haszonkulcsot tettek

– emelte ki. 

Lentner Csaba példaként említette, hogy:

a hatósági árszabályozás alá vont 2,8 százalékos zsírtartalmú tej helyettesítő terméke, az 1,5 százalékos tej esetében 70-80 százalékos árdrágítástól sem riadtak vissza. Ugyanez történt a cukor-porcukor relációjában, s eljutottunk oda, hogy a sertéslapocka drágább lett, mint a sertéskaraj

– mutatott rá az NKE professzora.  Kifejtette:

Ami pedig néhány hete tapasztalható, vagyis a 20-40 százalékos ármérséklés bizonyos termékeknél egyértelműen azzal magyarázható, hogy a Kormány és a Gazdasági Versenyhivatal a körmükre koppintott.

Lentner Csaba szerint:

Az ekkora mértékű ármérséklés egyértelműen az az árdifferencia, amely a forint árfolyamromláson, és mindenféle energiaáremelkedésen túlmutat, vagyis a költségoldalon alá nem támasztott, indokolatlan árdrágítás. A kereskedők most ármérséklésre kényszerülnek, hiszen a GVH ellenőrzései visszatartó erővel bírnak, másrészt a hamarosan működésbe lépő elektronikus árfigyelő rendszer biztosítja majd a transzparenciát. A fogyasztók pedig tájékozódni fognak, hogy melyik boltban olcsóbb a termék

– fejtette ki Lentner Csaba.

Egyértelmű, hogy a GVH ellenőrzései az indokolatlan árdrágításokra visszatartó erővel bírnak

– húzta alá a közgazdász.

Az online árfigyelő adatbázis is hozzájárul az infláció letöréséhez

Lentner Csaba a GVH és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium együttműködésében létrejövő online árfigyelő rendszerre utalt, ami segítheti az infláció visszaszorítását.

A Kormány és a GVH azt várják az online árfigyelő adatbázistól, hogy jelentősen megerősíti a transzparenciát, átláthatóvá teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a piaci verseny fokozásához, a túlárazás megakadályozásához, így összességében elősegíti, hogy az infláció az év végére egy számjegyűre mérséklődjön.

Boros Imre is üdvözölte, hogy

a hatóságok célzottan megvizsgálják a kereskedők árazásának okait és az árszabás hátterét:

már maga a kérdés egy bizonyos fegyelmező erővel hat, a piacon pedig látjuk is ennek az eredményeit.” … „érezhették a cégek, hogy esetleg büntetés is számításba jöhet

– hívta fel a figyelmet a közgazdász. Boros Imre szerint a jövőbeli trendekkel kapcsolatban a nagyvilág történései sok bizonytalanságot hordoznak (pl. a háború történései, az olajkitermelő országok döntései), de szerencsés esetben decemberre egyéves: összehasonlításban 10%-ra mérséklődhet az infláció.

Ezt vetíti elő a Magyar Nemzeti Bank egy héttel ezelőtt publikált inflációs jelentése is.

Eszerint

az infláció lassulásához a világpiaci folyamatok mellett, belső tényezők is jelentősen hozzájárulnak.

A belső kereslet csökkenése szűkíti a vállalatok árazási mozgásterét, miközben a Gazdasági Versenyhivatal aktív fellépése is az egyre fegyelmezettebb árazási magatartás irányába hat.

Az MNB szerint a következő hónapokban a fogyasztóiár-index lassú mérséklődése várható, majd a lakossági energiaárak és az egyes adóintézkedések bázishatásának kifutásával az év közepétől felgyorsul a dezinflációs folyamat.

Legfrissebb fejleményként az élelmiszerinfláció letörésébe az Igazságügyi Minisztérium szakmai felügyelete alatt működő fogyasztóvédelem is aktívan bekapcsolódott.