Megnéztük mit tud a Honvédség új sugárhajtású repülőgépe

Magyarországon immár hatodik éve zajlik a Honvédséget alapjaiban megújító haderőfejlesztési program. Ennek keretében nem csupán új fegyverek kerülnek beszerzésre, de a hadiipart is újjáépítették és a Honvédség struktúráját is a XXI. századi követelményekhez igazították.

A program során különös hangsúlyt kapott az elvesztett képességek pótlása, mint amilyen az önjáró tüzérség, és ebbe a körbe tartozik a pilótaképzés is.

Külföldön képezték a pilótákat

A Honvédség légierejének a gerincét jelenleg 14 Gripen típusú vadászbombázó repülőgép adja, ám ezekre a szuperszonikus, sugárhajtású repülőgépekre itthon nem volt lehetőség a pilóták képzésre.

A pilótaképzés újjáélesztésének első lépéseként még 2017-ben hadrendbe állított a Honvédség két darab Zlín Z-242-L oktató- és futárrepülőgépet, majd 2020-ig további hat darab Zlín Z-143LSi szinten oktató- és futárrepülőgépet.

Éjszakai bevetésre indul a Honvédség Zlín-143LSi repülőgépe:

Ezek a kettő, illetve négy üléses repülők megteremtették az alap-repülőkiképzés lehetőségeit, a leendő pilóták pedig immár belföldön elsajátíthatják velük a műrepülés, a kötelékrepülés, a műszeres és éjszakai repülés képességeit, azonban a Gripenekre való felkészítésnek ez csak az első fázisa. Mivel pedig ezek a gépek hagyományos légcsavaros meghajtással bírnak, így a sugárhajtóműves gépekre való felkészítéshez, hiányzott egy sugárhajtóműves kiképző repülőgép. Emiatt a leendő vadászpilótáknak eddig egy külföldi képzésen is részt kellett venniük, mert nem volt megoldható teljes egészében a belföldi képzésük. Ez egyrészt költséges volt, másrészt bizonyos mértékben kiszolgáltatottá is tette a Honvédséget.

Ezt a hiányt pótolja a honvédség a cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó L39-NG típusú szubszonikus sugárhajtóműves kiképző, könnyű támadó és felderítő repülőgépével.

2024-re lesz teljes a flotta

A Honvédség összesen 12 darabot vásárolt az L-39NG-ből. A beszerzést idén tavasszal jelentették be, a teljes repülőgép flotta 2024 végéig áll majd hadrendbe. A 12-ből 4 darab felderítő változatú lesz. Ezt a konfigurációt még most fejlesztik és a repülőgépeket beépített elektro-optikai célfelderítő rendszerrel látják el. A légifelderítés a modern hadviselésben rendkívül fontos, és ezzel a képességgel eddig csak korlátozottan rendelkezett a Honvédség, így ez lényegi előrelépést jelent.Érdemes hozzátenni, hogy ez a képesség a jövőben tovább bővülhet, ugyanis tervben van a már meglévő Dassault Falcon 7X sugárhajtású szállítórepülőgépek felderítő képességgel továbbfejlesztése is, illetve a jövőben valószínűleg új felderítő drónokat is beszerezhet a Honvédség.

Hasonló szempontok

Pillanatnyilag azonban az L-39NG-k beszerzése, amiről biztosan tudni lehet. Kérdésként merülhet fel viszont, hogy mit is tudnak ezek a repülők, miért ezeket választotta a Honvédség és pontosan milyen új képességekkel is bővül a magyar légierő általuk.

Erre pedig a válasz hasonló, mint más beszerzések esetén. A haderőfejlesztés során megfigyelhető a fegyvervásárlásoknál néhány visszatérő motívum, ami az L-39NG-k esetében is feltűnik. Alapvetően olyan fegyvert vásárolnak, ami nagyon friss fejlesztés, tehát soká fog elavulni a megvásárolt eszköz; amelyik valamilyen alternatív gazdasági hasznot hoz, például hazai gyártóbázis kiépülésével és amelyik lehetőség szerint nem egyfeladatú, hanem több célra is felhasználható. Az L-39NG pedig ezeknek mind megfelel.

Optimális választás

Ha a gazdasági hasznot nézzük a képlet rendkívül egyszerű. A repülőt fejlesztő és gyártó cseh vállalat többségi tulajdonosa ugyanis a magyar állam lett, miután idén megvásárolta azt az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-n keresztül, ami a hazai védelmiipari vállalatokat fogja össze.  Így tehát bár a gyártás nem itthon történik, a gépek eladásából származó profit mégis visszakerülhet az államhoz, ami nyilvánvalóan előnyös gazdasági szempontból.

Az L-39NG ezen túl egyértelműen új fejlesztésnek is számít és nem kell attól tartani, hogy néhány éven belül elavulttá válik. A Honvédségnél most rendszeresítésre kerülő modellnek volt egy elődje, az L-39 Albatros (illetve annak továbbfejlesztett változatai), amely komoly sikereket ért el valaha a nemzetközi piacon. Az L-39 ZO verziót 2009-es kivonásáig a Magyar Honvédség is használta (azóta hiányzik a pilótaképzéshez szükséges sugárhajtóműves oktatató repülőgép). Az L-39NG ennek az ősnek az alapjaira épült, de gyakorlatilag minden lényegi elem megújult rajta, így teljesen megfelel a mai kor követelményeinek. A fejlesztését 2014-ben kezdték, az első repülést 2018-ban hajtották vele végre és csak nemrég, 2020-ban kapta meg a nemzetközi típusbizonyítványt a cseh védelmi minisztériumtól és a cseh repülésügyi hatóságtól. Egyszóval valóban nagyon új termékről van szó.

A gépre állami megrendelés eddig Magyarországon kívül Csehországból, Ghánából, Szenegálból és Vietnámból érkezett, ezen túl amerikai, francia és portugál műrepülő csapatok – magáncégek is adtak le megrendelést.

Sokoldalú eszköz

Nem csak új azonban az L-39NG, de a gép tulajdonságai alapján kijelenthető, hogy valóban sokrétű eszközről van szó.

A gyártó mind a hajtóművet, mind pedig avionikát modern nyugati rendszerekre cserélte az elődhöz képest. A hajtóművet a Williams International, míg az avionikát a Genesys Aerosystems szállítja. Ez utóbbinak köszönhetően a pilótának a vezetéshez szükséges információk már nagyméretű képernyőkön kerülnek megjelenítésre, hasonlóan, mint a modern vadászgépekben.

Fontos fejlesztés, hogy míg az Albatros-ban az üzemanyagtartályok a szárny végén helyezkedtek el, az L-39NG-ben már a szárny belsejébe építették őket.

A gép saját tömege 3100 kilogramm, ami kicsivel még kevesebb is mint az előd tömege, viszont összességében nagyobb teher szállítására képes, így a maximális felszállási tömege 5800 kilogramm, ami közel 1 tonnával több, mint az Albatrosé volt.

A 16,89 kN tolóerővel bíró Williams Interantional FJ44-4M turbóventillátoros hajtómű maximum 775 km/h sebességre képes gyorsítani a repülőgépet, tehát nem képes átlépni a hangsebességet, de ez nem is elvárás a kategóriájában.  

A hatótávolság terén komoly előrelépés történt. Póttartályok nélkül 2590 kilométer a gép hatótávolsága, az Albatros 1100 kilométeréhez képest. Az L-39NG négy és fél órát képes egy tank üzemanyaggal a levegőben tölteni, ami szintén jelentős növekedés az előd két és fél órájához viszonyítva. Ezek az értékek póttartály felszerelésével ráadásul tovább növelhetőek.

Különös előnye az L-39NG-nek a megbízhatóság és a könnyű szervizelhetőség. A gép gyártója nagy figyelmet fordított rá, hogy minél könnyebben hozzáférhetőek legyenek a létfontosságú rendszerei a gépnek, illetve minél egyszerűbb és gyorsabb legyen a karbantartási munkálatok elvégzése.

A gépnek nagy előnye, hogy 5 felfüggesztési ponttal látták el. Ebből kettő-kettő a két szárny alatt van, egy pedig a törzs alatt.

A törzs alatti felfüggesztési pont egy 12,7 mm-es géppuska-konténer hordozására alkalmas. Ez azért is fontos, mert a vadászgépek beépített géppuskája is a törzsben található, így a kiképzés során hasznos lehet, ha az L39-NG-re is lehet hasonló pozícióba géppuskát szerelni. A géppuska konténer egyébként a másik 4 felfüggesztési pontra is felszerelhető.

Összesen 2 darab 350 literes póttartállyal látható el a gép. Ezeket a szárnyakon található belső felfüggesztési pont párra lehet felszerelni. Ezek az úgynevezett nedves felfüggesztési pontok. Erre a belső két felfüggesztési pontra viszont a póttartályok helyett fegyverek is felszerelhetőek.

A fentieken túl az L-39NG alkalmas MK 81 általános célú bombák, MK 82 repesz-romboló légibombák, GBU-12 Paweaway II lézerirányítású bombák, 7-19 rakétát tartalmazó 70 mm-es rakéta-blokkok, és AIM-9 Sidewinder légiharc-rakéták alkalmazására is. Ez utóbbi fegyverek a szárny alatt található felfüggesztési pontokra szerelhetőek fel párokban. Kivételt képez az AIM-9 légiharc-rakéta, amely csak a szárnyvégeken található felfüggesztési pontokra szerelhető.

Mindez azért is szerencsés, mert az MK 82-es nem irányított repeszromboló légibombát és a GBU-12 lézerirányítású bombát, valamint az AIM-9 Sidewinder légiharc rakétát a Gripeneken is lehet használni. Ez utóbbi rakéta típust a Gripeneken egyébként most cserélik IRIS-T légiharc rakétákra. Ez egyrészt azt is jelenti, hogy a meglévő AIM-9 készleteket megkaphatják az L39-NG-k másrészt viszont kérdésként merül fel, hogy a Honvédségnek szállított L-39NG-k képesek lesznek-e esetleg az IRIS-T-ket is használni.

Ez alapján látható, hogy az L-39NG bár kiképzőrepülőgép, valójában nagyon is jól felfegyverezhető. Ez egyrészt arra is jó, hogy a leendő pilóták harcászati kiképzését segítse, másrészt a Gripen pilóták is tudnak gyakorolni rajtuk. Ezen kívül azonban könnyű csapásmérésre is alkalmassá teszi a repülőgépeket, tehát akár egy éles harci helyzetben is bevethetőek, mint könnyű támadó repülőgép.

Fontos kiemelni, hogy a gépek mind két ülésesek, tehát van hely bennük az oktatónak is. A pilótaképzésre minden szempontból alkalmasak. Ennek köszönhetően a vadászgéppilóta képzés az L-39NG-k beérkezése után teljes egészében megoldható lesz belföldön.

A harmadik képessége a gépeknek pedig a már említett felderítő képesség. Ehhez a repülőkből 4 darabot a Wescam MX-15-ös elektro-optikai megfigyelőműszerrel szerelnek fel. A Wescam MX-15 alkalmas közepes magasságban végzett megfigyelési, felderítési  és kutató-mentő feladatokhoz. Érdekessége, hogy a Honvédség új Airbus helikopterei ugyanezzel a szenzor toronnyal lettek felszerelve.

Összességében ez egy komoly előrelépés lesz a légierő fejlesztésében, hiszen több új képességet is behoznak az L-39NG rendszeresítésével. A Honvédségnek egyszerre lesz könnyű csapásmérő képessége, saját pilóta képzése és új légi-felderítő képessége.