Miért nem születik elég gyermek? Gazdasági csapdák és társadalmi következmények
ElemzésekA demográfiai válság nem pusztán gazdasági vagy népesedési kérdés, hanem az emberi életminőség, az értékrend és a társadalmi struktúrák jövőjét meghatározó kihívás. A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának kerekasztal beszélgetésén a szakértők választ kerestek arra, miért fogy a fejlett világ népessége, milyen társadalmi szerkezeti tényezők fékezik a családalapítást, és milyen szerepe lehet a gazdaságnak a fenntartható jövő kialakításában.
2017 és 2025 között a fejlett országokban olyan mértékű születésszám-csökkenés zajlott, ami egy megállíthatatlannak tűnő mélyrepülést jelez. A folyamat nem elszigetelten zajlik, hanem illeszkedik az érintett államok általános termékenységi trendjébe, azonban Magyarországon különösen sürgető a megoldások keresése.
A demográfiai válság mögött nem pusztán gazdasági, hanem mély társadalmi és kulturális átalakulások húzódnak meg. A fenntartható fejlődéshez pedig nem elég a gazdasági ösztönzőket újraszabni, hanem a család társadalmi megbecsülését és támogatását is új alapokra kell helyezni
- hangsúlyozta a demográfiai válság összetettségét Benda József szocializációkutató, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke.
Milyen hatással volt a globalizáció a női szerepekre?
Az elmúlt 50 év egyik legnagyobb fordulópontja a globalizáció volt, ami a demográfiai folyamatokat is gyökeresen átalakította. A világ népesedési problémái ma két, egymástól élesen elkülönülő pályán haladnak. A fejlődő országokban túlnépesedés, a fejlett világot pedig drámai népességcsökkenés sújtja. Magyarország egyértelműen az utóbbi csoportba tartozik, hiszen hazánk már a 10 milliós lélekszámot sem éri el.
A demográfiai fordulat egyik kulcstényezője a nők teljes körű bevonása a munkaerőpiacra. Ez az a történelmi léptékű átalakulás, ami alapjaiban formálta át a családi szerepeket. A háztartás, az idősgondozás és a gyermeknevelés ma már nem tekinthető kizárólag női feladatnak. A család működtetése és az életpálya összeegyeztetése közös felelősség kellene, hogy legyen. A gazdaság és a társadalom azonban sok helyen még nem alkalmazkodott ehhez
- elemezte a női szerepek átalakulását Botos Katalin közgazdász, egyetemi tanár, volt miniszter.
Az egyház társadalmi tanítása
Az egyház társadalmi tanítása szorosan kapcsolódik a gazdasági kérdésekhez, hiszen az ember alapvetően társas lény. A család, a közösségek és a társas kapcsolatok megerősítése nélkül a boldogság és a személyes kiteljesedés sem érhető el.
Az egyházi szemlélet alapja, hogy a gazdaság célja nem a profit, hanem az emberi méltóság szolgálata. Valamint, hogy a teljes foglalkoztatottság nem gazdasági opció, hanem társadalmi kötelesség, mert minden embernek joga van ahhoz, hogy munkája révén biztosítsa a megélhetését.
A család szerepéről és a demográfiai paradoxonról szóló kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
