Támadás érheti a magyar Gripeneket? Előkerült egy nagyon veszélyes forgatókönyv   

Először 2015-ben, majd 2019-ben, legutoljára pedig 2022-ben vettek részt magyar Gripenek a három balti ország légterének a védelmében, és hamarosan negyedik alkalommal is arra készül a Magyar Honvédség, hogy részt vállal a baltikumi légtérrendészeti feladatból. 

Észtország, Lettország és Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. Ám a  balti országok egyike sem rendelkezett vadászgépekkel, és azóta sem tettek szert ilyen képességre,

ezért a katonai szövetség a kollektív védelemre hivatkozva vállalta, hogy 4 hónapos váltásokkal biztosítja a három új tagállam légterének védelmét. Így kerültek sorra a magyar vadászgépek is, eddig három alkalommal.

Legutóbb két évvel ezelőtt, amikor a honvédség 77 fős személyi állománnyal és 4 darab Gripennel vett részt a misszióban. 

Eddig nem volt rázós a küldetés

A NATO-misszió feladata az általános légtérvédelem, ami polgári és katonai feladatokra egyaránt vonatkozhat - Mondja a Növekedés.hu-nak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója hozzátéve, a leggyakoribb feladat a balti államok légterét megsértő, vagy annak közelében elhaladó azonosítatlan repülőgépek azonosítása, szükség esetén elfogása (ami a gyakorlatban azok „kikísérését” jelenti).

Ez a legtöbbször az orosz légierő tevékenységéből fakad, a Baltikum térségében egyáltalán nem szokatlan az elmúlt években, hogy az orosz, illetve olykor egyes nyugati országok gépei demonstratív jelleggel közel repülnek a másik fél légteréhez, és olykor – véletlenül vagy szándékosan – meg is sértik azt.

A magyar Gripenek összesen 19 éles és 62 gyakorló riasztást hajtottak végre, 246 alkalommal szálltak fel és összesen 304 órát repültek. Ványik Attila alezredes, a 2022-es magyar kontingens parancsnoka a küldetés végén arról számolt be, hogy minden esetben orosz repülőgépek miatt kellett felszállniuk:

a honvédség Gripenjei többek közt orosz Szu-35Sz és Szu-27P vadászbombázókat, Szu-24M vadászbombázókat, illetve szállítórepülőgépeket és felderítő-repülőgépeket fogtak el. Volt, hogy olyan formációk ellen is intézkedniük kellett, amikor fegyveres repülőgépek kísértek szállítógépeket.

Az alezredes arról is beszámolt, hogy bár a feszült háborús helyzet különös figyelmet igényelt az állomány részéről. Az orosz gépek jellemzően Szentpétervár és a Kalinyingrádi terület között közlekedtek és napi szinten előfordult, hogy a nemzetközi vizek felett repülő gépek nem használták az azonosító jeleket, ugyanakkor azt is hozzátette, a háború dacára összességében kevesebb légtérvédelmi incidens történt, mint a korábbi missziók során.

Ez lehet a legrosszabb forgatókönyv

A fentebb leírtak természetesen csak addig állják meg a helyüket, amíg a három balti állam nem áll háborúban. Ellenkező esetben gyorsan borulhat a papírforma, és a békésnek induló misszió a harcok élvonalába kerülhet. Miért foglalkozunk ezzel éppen most?

Mert Emmanuel Macron  francia elnök harcias kijelentését, miszerint katonákat kell küldeni Ukrajnába, többek között a baltiak is hangosan támogatták. Márpedig amennyiben ezt valóban meg is teszik, akkor- az orosz fenyegetések szerint - nem csak diplomáciai adok-kapok lesz a következménye.

Mivel ilyen mértékű eszkaláció esetében Észtország, Lettország és Litvánia fokozott veszélyben lenne Oroszország közelsége miatt, megkérdeztük Kosztur Andrást, mi lehet a legrosszabb forgatókönyv egy éppen ott tartózkodó magyar légtérvédelmi kontingens számára.

- Egyértelmű, látjuk ezt Ukrajnában is, hogy egy támadás esetén a légelhárítás és a légvédelem kiemelt célpontoknak számítanak, így azok a bázisok, amelyeken a magyar Gripenek fognak állomásozni, elsőként válhatnak egy orosz támadás célpontjaivá

- mutat rá a szakértő hozzátéve, egy nagyobb szabású támadást első körben nagyon nehéz lenne kivédekezni, ehhez ugyanis nem állomásozik elegendő NATO-erő a Baltikumban, ráadásul az orosz fegyverek Kalinyingrád és az orosz anyaország felől tulajdonképpen kereszttűz alatt tudnák tartani a kisterületű balti államokat. Ugyanakkor jelen helyzetben remélhető, hogy ilyen háborúra nem kerül nem kerül sor.

Amennyiben mégis valamilyen váratlan háborús cselekmény történik, abban a magyar Gripenek is érintettek lehetnek, az események viharosan gyors alakulása esetén akár függetlenül attól is, hogy a magyar kormány igyekszik elkerülni a belesodródást a háborúba.

A misszió lényege ugyanis, hogy minden, a balti államokat érő légtérsértésre reagálni kell, ilyen esetben pedig a németországi Uedem városában lévő CAOC-tól, azaz a NATO légi műveleti központjától kapják az utasításokat a magyar pilóták.

Kosztur András ugyanakkor úgy látja, a harcias retorika dacára hallani olyan hangokat is, például Lettországból, hogy Macron elnök kijelentése a csapatok Ukrajnába telepítéséről nem volt megfelelően előkészítve, összességében úgy tűnik, hogy nagyobb kockázatokat mégsem szeretnének vállalni a balti államok sem, oroszellenes retorikájuk pedig részben belpolitikai szempontokból fakadhat, részben pedig annak szándéka lehet mögötte, hogy a NATO fokozza jelenlétét a térségben.