Ugye nem lopna Netflix filmet? – Avagy itt a filmes kalózkodás új aranykora

Kétségtelen, hogy streamingen filmezni roppant kényelmes: pár gombnyomással több ezer sorozat és film közül választhatunk. Volt idő, amikor úgy tűnt, hogy a Netflix és társai lassacskán teljesen háttérbe szorítják a filmes kalózkodást. Hisz ki akarna torrentekkel, letöltésekkel, meg felirat-keresgélésekkel bajlódni, amikor néhány ezerért minden különösebb vesződség nélkül is lehet a neten mozizni.

Jó ideig a Netflix nem is látott komoly konkurenciát a kalózoldalakban, sőt kicsit még támaszkodott is rájuk. Amikor új piacon jelentek meg, volt hogy az illegális szájtok statisztikái alapján mérték fel, hogy mire kíváncsiak a helyiek.

Az idők azonban változnak: a kalózkodás újra kezd divatba jönni, még a fejlett országokban is.

Beszédes, hogy az illegális filmes oldalak forgalma az idei első negyedévben 42 százalékkal nőtt meg a tavalyi év hasonló időszakához képest. A trendek először még a COVID-járvány idején kezdtek megváltozni. Régen az emberek hozzá voltak szokva, hogy premier idején a nagy címeket vagy a moziban vagy otthon egy illegálisan felvett kamerás verzióban tudják csak megnézni.

A vetítőtermekben suttyomban rögzített és a netre feltett felvételek azonban szinte nézhetetlenek voltak, úgyhogy ez aligha volt vonzó opció. A pandémia idején viszont egyre több tartalom rögtön az online térben debütált, ami az illegális oldalak dolgát is megkönnyítette. Így egyre többen rászoktak a kalózkodásra.

Ezt a trendet erősítette, hogy szerte a világon, így nálunk is elkezdett felaprózódni a streaming piac. Néhány éve a Netflix szinte egyedül uralta a videótárak világát. Csakhogy az utóbbi években a stúdiók sorra indítják a saját szolgáltatásaikat.

Már nálunk is van Netflix, Disney+, HBO Max, Apple TV+ és Amazon Prime is, csak hogy a nagyobb szereplőket említsük.

Ezek nálunk együttvéve több mint havi 11 ezer forintba kerülnek. A mostani emelkedő árak mellett pedig ezt az összeget sok háztartásnak nem könnyű előteremteni. Ráadásul a kínálat folyamatosan bővül. Hamarosan az RTL is új streaming-szolgáltatást indít kifejezetten magyar nyelvű tartalmakkal RTL+ néven.

Hazai nagy fizetős streaming szolgáltatók havi előfizetési díja (Ft)

*standard csomag ára

Egy ágazati elemzőcég a brit MUSO vezetője Andy Chatterley szerint elvi megoldást jelenthetne, ha Hollywood találna valamiféle kompromisszumot. A szereplők összeállnának és lehetővé tennék, hogy egyetlen előfizetéssel egy nem túl magas árért az előfizetők az összes streaming tartalmat elérhessék. Mindez papíron jól hangzik, de Chatterley maga is tudja: egy ilyen együttműködést tető alá hozni a jelenlegi helyzetben jószerivel lehetetlen.

A stúdiók milliárdokat öntenek a streaming-szolgáltatásaikba, hogy az ő megoldásuk legyen a legjobb a piacon. Nem akarnak közösködni.

A hab a tortán, hogy hiába fizetünk elő az összes elérhető streaming csatornára, akkor se fogunk tudni mindent megnézni. Akit mondjuk az idén debütált Star Trek sorozat a Strange New Worlds érdekel az például a kíváncsiságát csak az illegális csatornákon tudja kielégíteni, hisz a széria sugárzója a Paramount+ itthon még nem jelent meg.

Eleve a streaming kínálatnak megvannak a maga korlátai: ha mondjuk a Bud Spencer-féle Kincs, ami nincset akarja valaki huszadjára is megnézni egy borús őszi estén, akkor a hazai videótárakkal nem sokra megy. Hasonlóan járnak az európai művészfilmek szerelmesei is. Jobb híján kénytelenek a kalózoldalakhoz fordulni.

Milliárdos károk

„Nem lopnál autót” – ezzel a felütéssel kezdődött még a 2000-es évek elején az a kalózellenes reklám, amellyel mindenki találkozott, aki akkoriban filmkölcsönzésre adta fejét. A kérdéses reklámszpot az autó, a táska és a tévé lopáshoz hasonlította a filmes kalózkodást.

Ehhez hasonló videókkal ma már azért nem fárasztják az embereket, mert utólag kiderült, hogy ez a kampány többet ártott, mint használt. Hisz felhívta a figyelmet rá, hogy filmet akár ingyen is lehet szerezni. Az embereket pedig az a tény, hogy a stúdiókat vagy a forgalmazókat kár éri, nem igazán hatotta meg. A nagyvállalatokon nehezen esik meg az átlagpolgárok szíve.

A VHS-éra kalózellenes videója

Eleve a fejlett országokban az átlag kalóz már költ a filmekre. A nyugati államokban az illegális letöltők túlnyomó része felváltva hol legálisan, hol feketén szerzi be a néznivalókat és úgy érzi, hogy nem tartozik semmivel a tartalomgyártóknak. Az amerikai filmstúdiókat tömörítő Motion Picture Association of America viszont ezt egészen másként látja.

Szerintük a kalózkodás csak az USA gazdaságának évente majdnem 71 milliárd dolláros kárt okoz.

Az adataik szerint világszerte az illegálisan letöltött videók évente együttvéve 230 milliárdos nézettséget produkálnak.

A kalózkodás mindenesetre a mostani válság miatt az eddigieknél is jobban felpöröghet. Pedig egyelőre még itthon is viszonylag egészséges a piac. Magyarországon mintegy 2 millióan fizetnek elő legalább egy streaming szolgáltatásra. A prímet a Netflix viszi úgy 1,8 millió hazai taggal, a GKID idei felmérése alapján.