Zsákutcában az európai növekedési modell - Humán tőke nélkül nincs felzárkózás
ElemzésekAz európai versenyképességről szóló viták gyakran a technológiai lemaradásra, a beruházásokra és a szabályozásra koncentrálnak. Azonban a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának évindító kerekasztal-beszélgetésén a szakértők azt hangsúlyozták, hogy a növekedés egyik legfontosabb feltétele, a humán tőke minősége, háttérbe szorult a Draghi-jelentésben. A beszélgetés a versenyképesség fogalmának újragondolására, valamint az oktatás, az egészség és a tudástőke szerepének erősebb megjelenítésére hívta fel a figyelmet.
Az elmúlt két és félezer év hét kiemelkedő civilizációinak mindegyikében közös volt a kereskedelem iránti nyitottság, valamint a külső tudás befogadásának és alkalmazásának képessége. A siker kulcsa nem pusztán az erőforrások megléte volt, hanem a vállalkozási hajlandóság, a kísérletezés és az innovatív attitűd.
A fejlődés akkor gyorsul fel, amikor az emberek új megoldásokat próbálnak ki, kombinálnak, és a másoktól átvett módszereket sajátos módon alkalmazzák. A hanyatlás ezzel szemben akkor következik be, amikor a kíváncsiságot félelem és túlzott óvatosság váltja fel
- hangsúlyozta a humán innováció fontosságát Ábel István, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának egyetemi tanára.
A felívelő korszakokat minden esetben együtt jellemezte
az intenzív innováció, a kulturális kreativitás, a technológiai fejlődés és a gazdasági növekedés.
Tudástőke és versenyképesség
A Draghi-jelentést megelőző elemzések már hangsúlyozták, hogy a versenyképesség fenntartásához és javításához a társadalom tudásalapú fejlesztésére, a tudástőke felhalmozására van szükség.
- magyarázta a versenyképesség összetettségét Ábel István.
Az egy főre jutó tudástőke különösen magas azokban az ágazatokban, ahol a fizikai tőkeállomány is jelentős, például a high-tech iparágakban vagy az olyan „soft” szolgáltatásokban, mint az oktatás és az egészségügy.
A vállalatok közötti versenyképességi különbségeket alapvetően a tudástőke-felhalmozási képességek eltérései magyarázzák.
A közelmúltban napvilágot látott Draghi-jelentés egyik központi megállapítása szerint az Európai Unió növekedése elmarad az Egyesült Államokétól, különösen a technológiai szektorban.
Az 50 legnagyobb technológiai vállalat között mindössze négy európai cég található.
Ugyanakkor az EU lemaradása nem egyértelmű. Számos olyan ország létezik, amely nem éllovas a technológiai fejlesztésben, mégis az USA-hoz hasonló növekedési ütemet ér el azáltal, hogy sikeresen integrálja és adaptálja másutt született innovációkat. Ez a stratégia pedig az EU-ban sem ismeretlen.
A jelentés szerint a növekedés gyorsításának kulcsa a megosztottság csökkentése és a szabályozás javítása lehet. Ugyanakkor komoly hiányosság, hogy nem foglalkozik részletesen a termelékenységi lemaradást okozó tényezők jelentős részével, mint például
a szociális ellátórendszerek kiterjedtségével, az oktatás romló teljesítményével, a szakképzés problémáival vagy a munkaerőpiac strukturális kihívásaival.
A versenyképesség fogalmát a jelentés a vállalati szintről nemzetgazdasági, majd EU-s szintre emeli, ami számos fogalmi és módszertani kérdést vet fel. Egy ország lehet versenyképes például árfolyam-leértékelés révén is, miközben a termelékenysége stagnál
- hívta fel a figyelmet a Draghi-jelentés hiányosságaira Ábel István.
Az EU exporttöbblete arra utal, hogy klasszikus értelemben nincs súlyos versenyképességi problémája, ugyanakkor a termelékenység valóban gondot jelenthet.
Humán tőke: A hiányzó láncszem
A Draghi-jelentés elismeri, hogy a munkaerő gyakran nem rendelkezik a munkáltatók által elvárt készségekkel. Ugyanakkor több kulcsfontosságú tényező kimaradt a jelentésből. Ilyen a fizikai és mentális betegségek miatti munkahelyi távollétek teljesítményrontó hatása, a szolgáltatások térnyerésének termelékenységlassító szerepe, vagy az, hogy az egy főre jutó GDP nem tükrözi megfelelően a jóléti különbségeket. Egy munkaórára vetített vásárlóerő-paritáson mérve több európai ország, köztük Norvégia, Svájc, Dánia és Németország is, megelőzi az Egyesült Államokat.
2018 és 2022 között nagyon kevés ország tudta javítani PISA-eredményeit. Átlagosan 15 pontos romlás következett be szövegértésben és matematikában, ami háromszorosa a korábbi mérések során tapasztalt visszaesésnek. A negatív trend már a Covid-járvány előtt is jelen volt, a pandémia azonban tovább súlyosbította a helyzetet
- hasonlította össze az elmúlt évek PISA-eredményeit Tóth Orsolya Éva, a BGE Vállalkozás- és Gazdálkodás-tudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója.
A várható élettartam növekedésével párhuzamosan az európai társadalmak gyorsan öregszenek,
a 65 év felettiek aránya a 2023-as 21 százalékról 2050-re várhatóan 29 százalékra emelkedik.
Ez jelentős többlet terhet ró az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre. A 65 év feletti férfiak átlagosan 15,5, a nők pedig 20,5 évet élnek le krónikus betegséggel, és 2023-ban a 65 évesek mintegy 60 százaléka már legalább egy krónikus betegséggel élt.
Az Európai Unió humán tőkéjéről szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
