A készpénz nagyon sokba kerül, ráadásul a sokszorosára drágult - ugyanakkor problémás azonnal eltüntetni

Fejenként átlagosan több mint 714 ezer forint készpénz jutott szeptemberben egy-egy magyar lakosra, vagyis 7 ezer milliárd forint körül van a forgalomban lévő készpénz, ami több mint 10 százalékos emelkedést jelent éves szinten. 2015 szeptemberéhez képest 71 százalékos bővülésnek felel meg, a GDP-hez mérten pedig tavaly 14 százalékos volt, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedőnek mondható.

A forgalomban lévő készpénz meghatározás azonban némiképp csalóka, a 7 ezer milliárd forintos állomány nem teljes egészében része a mindennapoknak, tehát nincs ennyi készpénz a piacon, a boltok kasszáiban vagy éppen a pénztárcákban napi költésekre. Jelentős része, a Magyar Nemzeti Bank szerint a kétharmada a lakosságnál van, kvázi megtakarításként, és körülbelül az egyharmada, azaz durván több mint 2300 milliárd forint forog nap mint nap.

Százmilliárdok úsznak így el

Mindenesetre a készpénzállomány fenntartása drága dolog, számos kiadással jár, kezdve a készpénzgyártástól, a szigorú biztonsági feltételek melletti szállítástól, egészen a lakosság készpénzben tartott megtakarításának kamatveszteségéig. 

Már egy 2011-ben megjelent jegybanki tanulmány is arra jutott, hogy akkor 103 milliárd forintos társadalmi költséget, végtelenül leegyszerűsítve pocsékolást jelentett a készpénzhasználat az alternatív fizetési megoldásokhoz képest. Részben a készpénzállomány gyarapodása miatt, most, majdnem tíz évvel később már jóval nagyobb összegről van szó, igaz, a készpénzállomány is igen jelentősen növekedett.

2019 nyarán a Pénzügyminisztérium becslése szerint mintegy 400-450 milliárd forintba került évente az országnak az óriási készpénzállomány fenntartása.

Vagyis négyszeresére nőtt a készpénz költsége, ami egy-egy lakosra - beleértve a csecsemőket - vetítve közel 46 ezer forintos kiadást jelent évente. Igaz, ezt nem közvetlenül fizetik ki az emberek. A százmilliárdos készpénzköltség rengeteg vásárlásra, tranzakcióra jut, így egy-egy alkalomnál marginális tétel lenne a készpénzes fizetés költsége. Ezzel szemben az elektronikus fizetéseknél komoly informatikai infrastruktúrát, eszközöket kell telepíteni, ez pedig eleinte növeli az egy-egy tranzakcióra rövid távon jutó kiadásokat.

Hosszabb távon azonban az elektronikus megoldások jönnek ki jobban, azaz a lakosság és a gazdaság számára is ezek lesznek az olcsóbbak.

Mi lenne, ha?

A Magyar Nemzeti Bank napokban megjelent tájékoztatásában közölte, hogy Magyarországon továbbra is a készpénz az egyértelműen domináns fizetőeszköz. Így az azonnali beavatkozás semmi esetre sem lehet célravezető. A magyar emberek hagyományosan szeretik a készpénzt, így csak lassú lépésekket lehet kiszorítani ezt.

Éppen ezért a bankok, valamint a Magyar Nemzeti Bank is folyamatosan igyekeznek a készpénzmentes, elektronikus megoldások felé terelni az embereket. Ebből a szempontból mérföldkőnek számít az idén március elején elindított, majd szeptemberben bővített azonnali fizetési rendszer, amelyet a készpénz elleni fegyvernek is lehet tekinteni.

Igaz, csak hosszabb távon várható tőle igazán látványos eredmény. Szintén hozzájárulhat a készpénz visszaszorításához, hogy januártól minden online pénztárgéppel rendelkező szolgáltatónak, kereskedőnek, például egy-egy kisebb boltnak is, kötelessége lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítania.

A 7 ezer milliárd forintra rúgó készpénzállomány jelentős része, 5 ezer milliárdos nagyságrendű összeg van a háztartásoknál.

Itt érdemes megnézni egy hipotetikus példát a Magyar Bankszövetség egyik készpénzállomány visszaszorítását célzó javaslata alapján. A tanulmány készítői azt javasolták, hogy a korábbi adóamnesztiához és stabilitási számlához hasonlóan hat hónapig lehetőség nyíljon egyszeri 10 százalékos adókulcs mellett az 5 millió forint feletti - a feltételezés szerint részint a fekete- vagy szürkegazdaságból származó - készpénzvagyon legalizálására, mégpedig befektetési számlára helyezésével. Ezzel akár ezermilliárdos nagyságrendű összeg válhatna készpénzből számlapénzzé.

A bankszövetségi szakértők szerint megfontolandó lenne, hogy az így számlapénzzé tett vagyon 20 százalékát az érintett magánszemélyek kötelesek legyenek állampapírba fektetni és egy évig abban tartani.

Emellett a Bankszövetség több javaslatot is megfogalmazott a készpénzállomány csökkentésére, például eltörölnék a havi kétszeri díjmentes készpénzfelvételt vagy az összeghatárt csökkentenék, valamint köteleznék a munkaadókat, hogy kizárólag elektronikus úton fizethessék ki a béreket a dolgozóknak. Mindezek persze egyelőre csak a Bankszövetség javaslatai.

Ahol már kitűzték a búcsút

Ahogy a fentiekből kiderül Magyarországon még jelentős a készpénzállomány, de a jövőben a piaci szereplők, így az állam, a bankok is mérsékelni szeretnék azt.

Nemzetközi összevetésben az is látszik, hogy vannak, akik előrébb járnak a készpénz elleni harcban. Az éllovasok, közéjük tartozik Svédország, ahol Jones Hedman, a koppenhágai Business School professzor és csapata által tavaly készített becslése szerint 2023 március 24-ére olyan alacsonyra mérséklődhet a svédeknél a készpénzhasználat, hogy értelmetlen, gazdaságtalan lenne az ezt biztosító infrastruktúrát fenntartani.

A készpénzt azonban nem lehet egyik pillanatról a másikra eltüntetni, egy sor tényezőre, esetlegesen felmerülő problémára is figyelni kell - ahogy arra az Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének egy korábbi blogposztja is felhívja a figyelmet. Például a készpénzpártiak sokszor azzal érvelnek, hogy válsághelyzetben fontos funkciókat lát el, mivel kéznél van.

Ugyanakkor, ha a krízishelyzet például az internethálózat vagy az elektronikus banki rendszerek leállásából adódik, akkor a készpénz sem lesz elérhető, hiszen az elszámolási rendszerek sem fognak működni.

A fizetési rendszerek kialakításában, szabályozásában, valamint a készpénzállomány menedzselésében főszerepet játszó jegybanknak olyan rendszert kell fenntartania, amely offline környezetben is működik. A készpénz eltüntetésénél pedig figyelemmel kell lenni azokra, akik ódzkodnak az elektronikus rendszerektől, esetleg nem hajlandóak kártyával fizetni. Ugyanígy az idősekre, a betegekre, a hátrányos helyzetűekre is.

Hogyan lehet beszállni - takarékosan?

Mindenesetre a mindennapi bankolók is beszállhatnak a készpénz visszaszorítását célzó harcba. Lehetőség szerint érdemes bankkártyával fizetni, a havi rendszeres kiadásokat, például a közműszámlákat átutalással kiegyenlíteni. Ezeknek is van költsége, de érdemes rendszeresen megnézni, hogy mennyibe kerül egy-egy tranzakció, mennyit kell fizetni évente a kártyáért. Hogy mindenki megtalálhassa a legolcsóbb, legkedvezőbb számlacsomagot, érdemes használni a money.hu bankszámla-kalkulátorát.