A teljes összeomlás szélén áll a Közel-Kelet hajdani mintaországa

Kaotikus állapotok uralkodnak a Közel-Kelet egykori Svájcának tartott Libanonban, ahol az élelmiszer- és üzemanyaghiány problémák mellett az elektromos áram ellátása sem megoldott.

2018 óta 37 százalékkal zuhant az egy főre eső reál GDP, ilyen nagy mértékű recesszió csak háborús konfliktusok idején szokott előfordulni - írja a Világbank friss elemzése.

Tegnap csak a libanoni jegybank 100 millió dolláros gyorskölcsönével sikerült helyreállítani az elektromos áram szolgáltatást Libanon nagy részén, miután a hét végén a hatmilliós országban 24 óráig teljes áramkimaradás volt. A hadsereg is adott kölcsön üzemanyagot a válsághelyzet tompítása érdekében.

Az áramszolgálatatás már az eset előtt is hónapok óta akadozott, naponta csak pár óráig volt biztosított az elektromos áram a - menekültek nélkül - hatmilliós lakosságú országban.

A súlyos devizahiánnyal is küszködő országnak Irán ad átmenetileg olajat Szírián keresztül, illetve tárgyalások zajlanak Egyiptommal, amely gázt szállítana Libanonba.

Az áramkimaradások miatt rengeteg az ételmérgezés, mert nem tudják a hűtőket megfelelően üzemeltetni a boltokban és az éttermekben.

A mostani kimaradást az ország két fő elektromos áram termelőjének leállása  okozta, amelyek nem jutottak üzemanyaghoz, és jelenleg is csak a központi bank hiteléből tudnak csak működni.

Az országban idén 75-80 százalékkal emelkedtek az árak, és súlyos élelmiszer- és üzemanyaghiány is kialakult. Bejrút ugyanis 80 százalékban importból fedezi az ország élelmiszer-szükségletet, a libanoni font árfolyama azonban már korábban összeomlott.

Tavaly már 80 százalékos pénzromlást mértek az országban, ehhez jön hozzá az idei infláció, amelynek mértéke a Világbank szerint 130 százalék lehet év végén.

A libanoni font korábban a dollár árfolyamához volt kötve 1:1500-as rátán, most azonban már csak feketepiacon lehet dollárt venni körülbelül 19 500-as árfolyamon.

A Világbank előrejelzése szerint idén közel 10,5 százalékkal esik a GDP, ami a tavalyi 21,4 százalékos mértékű zuhanáshoz képest már mélyrepülésnek számít.

A gazdasági válságot a politikai bizonytalanság is mélyíti, bár szeptember vége óta hivatalosan van kormánya és miniszterelnöke az országnak Nadzsíb Míkáti személyében, aki az ország leggazdagabb üzletembere, és korábban két alkalommal is betöltötte ezt a funkciót.

A világ legeladósodottabb államának válságához a koronavírus-járvány és a tavalyi bejrúti kikötői robbanás is komolyan hozzájárult.

A bejrúti robbanás után több nyugat-európai ország is felajánlotta segítségét Libanonnak, a segélyeket azonban a korrupció kizárásához és kormányzati reformcsomagokhoz kötik.

A mindössze 10 és fél ezer négyzetkilométer területű országban körülbelül másfél millió menekült él, többségében szíriaiak, kisebb részben palesztinok, ezzel Libanonban a legmagasabb az egy állampolgárra jutó menekültek száma.

A libanoni államadósság besorolása a Fitch hitelminősítőnél az úgynevezett "korlátozott csőd" kategóriában van. A Fitch idén 15 százalékos GDP-esést és közel 100 százalékos inflációt prognosztizál a közel-keleti államban.

A Világbank előrejelzése szerint a libanoni GDP a 2018-as 55 milliárd dollárról idén 20,5 milliárd dollárra csökkenhet.

A szervezet számításai szerint a libanoni államadósság idén a GDP 197 százaléka lehet, az infláció pedig az év végéig a 130 százalékot is elérheti, miközben a napi 5,5 dollárból (kb.1700 forint) élők aránya 28 százalékkal emelkedhet - derül ki az elemzésből.